Módosultak a postai küldemények kézbesítésének szabályai

Az MVGYOSZ kezdeményezése nyomán változott a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettek már tanúk közreműködése nélkül is átvehetik küldeményeiket.

A postai szolgáltatásokról szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 2022. július 22-éig hatályos szövege szerint az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek, vagy egyéb jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kellett kézbesíteni.

A fenti rendelkezés 2022. július 23-ával az alábbi szövegre módosult:
„A latin betűket nem ismerő címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek a személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményt nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni.”

A rendelkezésből tehát kivették az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettre utalást, mely alapján korábban sok esetben a látássérült személyektől is megkövetelte a postai kézbesítő tanú közreműködését.

Ennek kapcsán korábban az Alapvető Jogok Biztosa is eljárást folytatott, melynek eredményeképpen az AJB-316/2018. számú ügyben kiadott jelentésében úgy foglalt állást, hogy a nagykorú tanú jelenlétének általános jelleggel történő – az írni tudást, illetve az egyének személyes körülményeit figyelmen kívül hagyó – kötelezővé tétele a vak, illetve látássérült emberek esetében indokolatlan többletkövetelményt jelent a könyvelt küldemények kézbesítése során. A posta ezen gyakorlata az Alapvető Jogok Biztosa szerint a vak, illetve látássérült emberek minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogával összefüggésben visszásságot okoz és nem felel meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményből eredeztethető nemzetközi kötelezettségeknek, illetve az Egyezmény önrendelkezést, önálló életvitelt előtérbe helyező szellemiségének sem.

Egyetértve az Alapvető Jogok Biztosának álláspontjával az MVGYOSZ is a posta gyakorlatának felülvizsgálatát kérte Magyar Posta Zrt.-től. Levelükben – az Alapvető Jogok Biztosa által kifejtettek mellett – utaltak arra is, hogy az, hogy a látássérült címzettnek adott esetben akár ismeretlen vagy ismert tanút kell bevonnia a küldemény átvételébe, sértheti személyiségi jogait, magánélethez való jogát, hiszen az kiszolgáltatottá teszi, ügyintézését feleslegesen lassítja, nem beszélve arról, hogy sértő lehet, ha a tanú indokolatlanul szerez tudomást a látássérült valamilyen küldeményéről. A szervezet hangsúlyozta továbbá, hogy a látássérültség ténye nem érinti a személy cselekvőképességét, belátási képességét, vagyis látássérültként is tehet valaki önállóan nyilatkozatot. Ráadásul ebben az esetben nem is a küldemény tartalmát érintően, csupán az átvétel tényét illetően kell nyilatkozni. A küldemény átvételéhez kapcsolódó esetleges jogkövetkezmények viszont az átvétel tényével és nem pusztán az aláírással állnak be, azaz ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az átvétel tényét a látássérült személy vagy egy tanú igazolja-e aláírásával.

Az Alapvető Jogok Biztosa és az MVGYOSZ kezdeményezése nyomán módosult a fenti kormányrendelet, mely alapján a jövőben látássérült címzettek esetében a kézbesítők nem köthetik tanú közreműködéséhez a könyvelt küldemények átvételét.

A szervezet kéri, hogy amennyiben a könyvelt küldemények átvételekor látássérült személyként mégis problémát tapasztal, jelezze az MVGYOSZ ügyfélszolgálata felé. (dr. Weninger Magda – MVGYOSZ. jogász)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .