Munkerőpiac a számok tükrében

A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot – kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat  az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Nehéz negyedév elé néz a munkaerőpiac

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentései szerint a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma januárban részben a járvány gazdasági következményeként, részben a szezonális hatások miatt az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent. A  munkanélküliek száma decemberhez mérve 38 ezerrel, tavaly januárhoz képest 54 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta 5,0 százalékra emelkedett. A KSH január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változtatott a módszertanon.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: a koronavírus második hullámának következtében a munkanélküliségi ráta januárban jelentős megugrást mutatott. Ez azt jelzi, hogy az első hullámhoz hasonlóan, most is egy-két hónap elcsúszással jelentkezik a negatív hatás a munkaerőpiaci statisztikákban. A megugró hivatalos munkanélküliségi adatot már a foglalkoztatási szolgálat adatgyűjtése is jelezte, amely szerint januárban megközelítette 300 ezret a nyilvántartott álláskeresők száma.

Mindez előrevetíti, hogy a nemzetgazdasági bérkiáramlás jelentős mértékben fékeződhetett az év elején – vélekedett az elemző emlékeztetve arra, hogy januárban nem sikerült megállapodni a minimálbérekről, és a megállapodásba foglalt emelés mértéke is jelentősen elmarad a korábban megszokottól. A kiskereskedelem és így a lakosság fogyasztása várhatóan gyenge számokat produkál majd az első negyedév során.

Munkaerőpiaci szempontból egy meglehetősen nehéz első negyedévre számítanak az ING szakértői, ami kihat a GDP-növekedés ütemére is. A mostani adatok fényében nem tartják valószínűnek, hogy megismételhető a tavalyi negyedik negyedévben látott dinamikus bővülés.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a várakozásoknak megfelelően érdemben romlott januárban a foglalkoztatási helyzet. A havi romlásnak részben szezonális okai vannak, ám nagy szerepet játszik benne a korlátozások elhúzódása is. A bezárásra ítélt létesítmények közül sokan nem tudták megtartani munkavállalóikat, ők megjelentek a munkanélküliek között, akiknek száma egy év alatt nagyjából ugyanannyival nőtt, mint amennyivel a foglalkoztatottaké csökkent. A foglalkoztatási szint azonban összességében továbbra is magas, de a 4,5 millió fölötti számot az Eurostat által előírt módszertani váltás okozza.

A foglalkoztatás korábbi szintre való visszatérését csak a korlátozások feloldása tudja előidézni. Ezek fennmaradása miatt azonban a következő havi adatokban további romlás várható – figyelmeztetett Regős Gábor.

Horváth András, a Takarékbank elemzője megállapította: a tavalyi év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac,  januárban viszont már látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság. Ilyen hosszú távon nem tudják sem a kormányzati támogatások, sem az “üzleti modellváltás” fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.

A Takarékbank várakozása szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség a statisztikai módszertan szerint, viszont a nyilvántartott álláskeresők száma ennél magasabb. A korlátozások további elhúzódása ennél erőteljesebb hatást is gyakorolhat a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelheti az összképet.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez. Ilyen volumenű és hosszúságú korlátozásokat azonban láthatóan már kormányzati segítség mellett sem képes tartósan elviselni a gazdaság, így a teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre, és ebben vélhetően most már csak a korlátozások minél előbbi feloldása hozhat majd változást – állapította meg Horváth András.

Januárban csökkent a foglalkoztatottság, de 4,5 milliónál többen dolgoztak

A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 537 ezer volt. Részben a járvány gazdasági következményeként, részben a szezonális hatások miatt az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), megjegyezve, hogy január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változott módszertant alkalmaz a hivatal.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,1 százalék volt, ami a decemberi értéknél 1,5 százalékponttal, a tavaly januárinál 0,7 százalékponttal alacsonyabb volt.

Januártól a gyed, gyese mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. Vagyis a munkájuktól a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távollevők – magyarázta a módszertani változást a KSH.

A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosulnak – tették hozzá.

A 2020. november-2021. januári három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 601 ezer volt, 26 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakától. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság 36 ezerrel, a közfoglalkoztatottak 10 ezerrel voltak kevesebben, mint egy éve, az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma pedig 20 ezerrel nőtt.

A 15-64 évesek közül 4 millió 515 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a foglalkoztatási ráta 72,1 százalék volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival, de 0,4 százalékkal alacsonyabb az előző három hónapos időszak, a tavalyi negyedik negyedév átlagánál. A korosztályban a munkaerőpiacon jelen lévő foglalkoztatott vagy munkanélküli aktív népesség létszáma egy év alatt 18 ezerrel nőtt, az inaktívak száma 65 ezerrel lett kevesebb a korcsoport lélekszámának 47 ezres csökkenésével együtt.

A 15-24 éves fiatal korcsoportban a foglalkoztatottak száma 23 ezerrel, 269 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 27,2 százalékra csökkent. Az legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 86,2 százalékra mérséklődött, míg az idősebb, 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 15 ezerrel, 709 ezerre, a foglalkoztatási ráta – részben demográfiai okból – 3,4 százalékponttal, 60,8 százalékra emelkedett.

A férfi foglalkoztatottak létszáma nem változott, 2 millió 425 ezer volt, a foglalkoztatási rátájuk pedig – részben demográfiai okból – 0,4 százalékponttal, 77,5 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma 29 ezerrel, 2 millió 90 ezerre a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 66,7 százalékra csökkent. (Forrás: Rehabportál)