MVGYOSZ elnökség: tavasztól megint zárt ülések?

Emlékezetes, a szövetség alapszabályában 2009 tavaszáig szerepelt a zárt ülés elrendelésének lehetősége, ám a Fővárosi Főügyészség ún. ügyészi felszólalása nyomán ezt a passzust a küldöttek törölték. Most Dr. Nagy Sándor, a szervezet volt alelnöke által elkészített módosítási javaslat adna lehetőséget a zárt ülés elrendelésére. Igaz, míg korábban a zárt ülést az elnök viszonylag tág mérlegelési körben kezdeményezhette, Dr. Nagy Sándor javaslatában csak konkrét esetekben fordulhat elő a nem nyilvános tanácskozás. „a) Az Országos Elnökség zárt ülést tart kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, etikai eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.” – áll a javaslatban. A januári tanácskozáson Dr. Nagy Sándor némileg szűkítette a kört, úgy vélte, a szervezet vagyonával való rendelkezést mégsem lenne célszerű zárt ülésen tárgyalni, valamint kihúzná az állásfoglalást igénylő személyi ügyeket is a javaslatból. A Fővárosi Főügyészség nagyjából egy éve ezt írta az MVGYOSZ-nek: „Az alapszabály 11. § (6) bekezdése nem felel meg a Khtv. 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A hivatkozott jogszabályhely kimondja: „A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak.” Az alapszabály 11. § (6) bekezdésének második mondata szerint – az Országos Elnökség ülése esetében napirendtől függően az elnök zárt ülést rendelhet el. Ez az alapszabályi rendelkezés törvénysértő. A Khtv. hatálya alá tartozó szervezeteknél a jogi szabályozás a nyilvánosság elvén alapszik. A nyilvánosság kérdésében az e körben egységes bírói gyakorlat is csak kivételesen, pl. a személyiségi jogok védelme, esetén enged kivételt, ebben az esetben azonban a jogszabályi előírás kötelező.” Dr. Szőke László elnök az önkormányzatok működésénél úgy tapasztalta, van olyan eset, amikor létjogosultsága van a zárt ülésnek, pl. pályázatok elbírálásánál. Az elnök szerint az MVGYOSZ esetében is indokolt, hogy az elnökség által kiírt pályázaton részt vevők ne tudhassanak egymás üzleti ajánlatáról. Dr. Szőke ugyanakkor emlékeztetett, a közhasznú szervezetek működését szabályozó jogszabály szigorú, nem enged kivételt, a vezető testület ülésezése valóban kötelezően nyilvános. Tart tőle, ha a küldöttgyűlés ismét beemelné a szervezet alapszabályába a zárt ülés lehetőségét, újabb ügyészi felszólítást kapna a szövetség a passzus törlésére. Szabó Tiborné azt szerette volna tudni, a személyiségi jogok nem előzik-e meg a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezését. Bár Nagy Sándor jelezte, hogy nem ragaszkodik a zárt ülés tartásának szabályozásához, az elnökség döntése nyomán az előterjesztés marad, a zárt ülésről és a többi módosító javaslatról az áprilisi küldöttgyűlés dönt. Dr. Nagy Sándor egyébként azért állította össze alapszabály-módosító javaslatát, mert az eredetileg 2006 június elsejére elkészítendő szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotására kapott megbízást az előző évben. Akkor azonban felmerült, hogy bár a szervezet működésének struktúráját az SZMSZ-ben kell lefektetni, néhány az elnökség által eredetileg szintén oda sorolt kérdést alapszabályi szinten kellene szabályozni. Így szerepelnek például a mostani javaslatban a küldöttgyűlésen történő hozzászólásokra vonatkozó előírások. A testületben korábban már szintén felmerült javaslat alapján a hivatalvezetőt a megújult alapszabályban ügyvezető igazgatónak hívnák. A többi javaslatot is tartalmazó módosítás-tervezetet a küldöttek hamarosan megkapják – hangzott el a tanácskozáson.