Nem a kerekes szék a baj?!

Közel félmillió megváltozott munkaképességű és rokkantnyugdíjas él hazánkban, akik számára az elhelyezkedés a munkaerőpiacon különösen nagy kihívás.

„Lassan három éve keresek munkát, mindhiába. Hol azt mondják, hogy túlképzett vagyok, hol azt, hogy nem megfelelő a képzettségem. Az interneten feladott jelentkezéseimre legtöbbször nem is válaszolnak az állást meghirdető cégek. Azt persze sehol nem mondják a szemembe, hogy az a bajuk, hogy kerekes székhez vagyok kötve. Csak burkoltan utalnak rá� – illusztrálta a 24 éves Szabó József a saját példáján keresztül, hogy mennyire nehéz a megváltozott munkaképességűeknek állást találniuk ma Magyarországon. A középfokú szoftverüzemeltetői végzettséggel rendelkező, születése óta mozgásszervi fogyatékkal élő férfi ennek ellenére nem adja fel, elmondása szerint mindenképpen el szeretne helyezkedni. Tesz is ennek érdekében: rendszeresen ellátogat a munkaügyi központba, böngészi a világhálón az álláskereső oldalakat, és ismerősein keresztül is kutakodik munkalehetőség után. A hozzá hasonló sorsú megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítendő rendezte meg Budapesten a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a Regionális Rehabilitációs Állásbörzét. A rendezvényen kiállító többtucatnyi cég nagy része ugyanis kifejezetten a fogyatékkal élőknek kínált különböző álláslehetőségeket. Volt is érdeklődő bőven, már a reggel tízórás nyitáskor közel százan tolongtak a fehér műanyag standok között. „Ma Magyarországon közel 440 ezer, különböző fokú egészségkárosodástól szenvedő rokkantnyugdíjas él. Nekik szólnak a hasonló börzék, amelyekből minden megyében rendeznek az ottani munkaügyi központok� – mondta az eseményen Lengyel János, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) főigazgató-helyettese. Elmondása szerint a munkaügyi központok személyre szabottan egyénileg segítik a megváltozott munkaképességűeket az álláskeresésben, egy úgynevezett rehabilitációs terv keretében. Ebbe többek közt beletartozik az, hogy pályaválasztási tanácsadást nyújtanak az érintetteknek, képzéseket biztosítanak számukra, illetve közvetítik őket a munkahelyekre. „A másik oldalról a munkáltatók szemléletén próbálunk változtatni� – folytatta Lengyel János. „Próbáljuk megértetni velük, hogy a megváltozott munkaképesség nem jelent egyben csökkent munkaképességet. Hiszen attól függően, hogy milyen fogyatékkal él az ember, még egy csomó munkakört százszázalékosan el tud látni. Ráadásul gyakran sokkal jobban kötődnek a munkahelyükhöz, és jobban igyekeznek megfelelni az elvárásoknak� – magyarázta. Persze elmondása szerint a legjobban azért az anyagi támogatás hat a munkáltatókra; a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő munkavállalók nagy részét a költségvetésből támogatott akkreditált munkáltatók alkalmazzák. Forrás: Békés Megyei Hírlap

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .