Nem égeti oda a rántást, mert megérzi az illatán, mikor jó

– Megkérdezte a tanár, nem fogom-e odaégetni a rántást. Nem égettem oda, mert érzem az illatán, mikor kell levenni. Kész voltam a táblára is fölírni az egyenletet. Már ötösöket is kaptam – avat be első tapasztalataiba Kurucsai Szabolcs. A lapunk által Az év embere díjjal elismert kisteleki vak fiatalember két hete a Hansági Ferenc szakiskolába jár. Úgy döntött, elvégez egy esti tagozatos, egyéves képzést. Megtanulja a szakácsszakmát.

Volt már többször is ebben az iskolában – ahogyan országszerte számos intézményben – előadásokat tartani a diákoknak arról, milyen a vakok élete, hogyan segíthetik őket a látók a legjobban. Iskolai nyílt napon együtt főzött a szakácstanulókkal. Most viszont nem előadni jön, hanem tanulni. Az iskola segítőkészen fogadta, és nagyon jól érzi magát, de a napi gyakorlatban látszik, föladta a leckét az intézménynek és persze magának is.

– A szabályok értelmében szeptember végéig nekem is találnom kell egy gyakorlati helyet, ahol vállalják, hogy 384 órát dolgozhatok. Különben nem köthet velem szerződést az iskola – magyarázza Szabi. – Olyan vendéglátóhelyre mehetek, ahol mesterszakács vagy diplomás szakács dolgozik, így szűkül a kör. Most keresem ezt a helyet. Remélem, sikerül találni olyan embert, aki vállalja, hogy tanít.

Szabolcs – akit a 30/532- 2955-ös telefonszámon lehet elérni – nem teljesen kezdő, gyerekkora óta szeret a konyhában lenni, mindig főzögetett. Miután megvakult, Budapesten gyógypedagógusok tanították meg arra, hogyan boldogulhat a gáztűzhely, a forró víz, a kések, villák között biztonságosan. – Erre nem létezik tanterv, nekik sem volt, de maguk kidolgozták a módszert. Ha az ember jól felkészül, és mindent a keze ügyében helyez el, simán boldogul. Külön tudja választani a tojásfehérjét a sárgájától. Vannak különbségek, mert például a sót meg kell fognom, hogy érezzem, mennyit rakok az ételbe. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szaglás és
az ízlelés, de ez sem gond. Gordon Ramsay műsorában 2015-ben egy vak lány nyert, aki a díszítésben is ügyes volt – magyarázza az Árboc Egyesület elnöke.

Szabi eredeti szakmája cipész. Később, még látóként dekoratőr festői bizonyítványt szerzett – majd masszőrit. Egyrészt azért szeretné az alapoktól, tökéletesen megtanulni a főzést, mert jó szakmának tartja. Ezzel nincs egyedül, aki szakácsbizonyítványt szerez, az most Európa-szerte könnyen talál állást. – És van egy tervem is: készíteni egy főzős beszélgetőműsort, akár csak videócsatornán, de ha lehet, akkor televízióban – avat be. – Ennek az lenne az egyik célja, ami a foglalkozásaimnak: megmutatni az embereknek, hogy látássérültként is lehet boldogulni sokféle élethelyzetben. Ez önbizalmat ad a fogyatékossággal küzdő embereknek, de lehet úgy csinálni, hogy a többieknek is minimum érdekes legyen. Az együtt főzés közbeni beszélgetés alatt pedig, ahogy tapasztalom, másféleképpen nyílnak meg az emberek. Ez pedig tanulságos és vidám helyzeteket teremt.

Forrás:delmagyar.hu