Nem mentesítés, hanem megfelelő támogatás kell a mozgássérült diákoknak!

Mentesítés helyett megfelelő támogató technológiát, szükség esetén segítő személyt kell biztosítani a mozgássérült tanulóknak, hogy a többi diákéval egyenértékű képesítést, nyelvvizsgát szerezhessenek, és legyen esélyük továbbtanulni, versenybe szállni a nyílt munkaerőpiacon – áll többek között azokban a javaslatokban, amelyeket az EMMI oktatási államtitkárságának juttattunk el.

A MEOSZ az elmúlt időszakban több levelet is váltott az EMMI oktatásért felelős államtitkárságával. Még márciusban jeleztük, hogy változtatni kell a mozgáskorlátozott tanulók idegen nyelvi érettségijének szabályain, gyakorlatán, mert az diszkriminatív és hátrányos helyzetbe hozza őket a munkaerőpiacon. Jelenleg, ha egy mozgáskorlátozott diák állapota miatt nem tudja az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga írásbeli részét teljesíteni, mentesül alóla és helyette szóbeli vizsgát tehet. Az emelt szintű nyelvvizsga ebben az esetben is teljes értékű lesz, ám nem minősül államilag elismert komplex nyelvvizsgának, ami később komoly hátrányt okoz neki a munkaerőpiacon. A mentesítés kapcsán ráadásul nem egységesen járnak el az érintett szervek, ami gondot okoz a diákoknak.

Megírták: aggályosnak tartják, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek – szükségleteik alapján – nem egyenlő eséllyel férnek hozzá a megfelelő képesítések megszerzéséhez. A mozgássérült tanulók felmentése számonkérésekből, szintfelmérőkből például a korlátozott írásképességük miatt nem lehet cél, ehelyett azokat az egyén aktuális állapotához igazított támogatásokat kell megszervezni, eszközöket biztosítani, melyek segítségével tudják teljesíteni a követelményeket. A problémák szerintük szorosan összefüggnek azzal, hogy a magyar oktatási rendszerből még mindig hiányzik az inkluzív oktatás szemléletmódja, a fogyatékos személyeket és érdekképviseleti szerveiket pedig nem vonják be a köznevelési-tervek kialakításába.

Megoldásként javasolták, hogy az inkluzív oktatás szemléletmódjának meghonosítása érdekében készüljön stratégia. A fogyatékos diákoknak biztosítsák az egyéni szükségleteikhez igazodó támogató technológiákat, szükség esetén legyen biztosított számukra segítő személy igénybevétele. Javasoltuk az olyan speciális eszközökhöz való hozzáférés biztosítását, mint a fej-, száj- vagy szemegér, ergonomikus számítástechnikai eszközök, alternatív billentyűzetek, valamint a különböző okoseszközöket, illetve az ezeket támogató szoftvereket (pl. beszédfelismerő, szemkövető szoftverek). A tárca válaszában egyetértett velük abban, hogy az inkluzív oktatás és nevelés kapcsán fontos a megfelelő digitális technikák alkalmazása lehetőségének megteremtése.

Javasolták, hogy pontosítsák, hangolják össze a jogszabályokat annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek egyenlő eséllyel tehessék le a nyelvi érettségi vizsgát. Azt is biztosítani kell, hogy a fogyatékos tanulók érettségijére vonatkozóan a szakértői bizottság véleménye minden esetben legyen kötelező erejű az iskolaigazgatók számára.

Az egyenlő esélyű hozzáférés és az inkluzív oktatás elveinek megfelelően át kell dolgozni a köznevelés-fejlesztési terveket, felül kell vizsgálni a jogszabályi környezetet, a folyamatba – az ENSZ-egyezménynek (CRPD) megfelelően – be kell vonni a fogyatékos személyeket és az érdekképviseleti szervezeteiket. Az egyezmény emberi jogi szemléletének be kell épülnie a fogyatékos gyermekek oktatását végző pedagógusok, szakemberek képzésébe, át kell hatnia az egész oktatási rendszert – írták.

Válaszában az EMMI oktatásért felelős államtitkára kiemelte: a köznevelés-fejlesztési tervek elkészítésére vonatkozó jogszabályok jelenleg nem írják elő a fogyatékossággal élő személyek és érdekképviseleti szervezeteik közvetlen és célzott bevonását, ezért csak a diák- és a szülői szervezetek véleményét kérik ki a települési önkormányzatok. Az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a köznevelési törvény nemrég hatályba lépett módosítása értelmében a beilleszkedési, tanulási illetve magatartási nehézségek esetében kifutó rendszerrel kivezetik az értékelés és minősítés alóli felmentéseket, és helyette a fejlesztésekre és megsegítésekre helyezik a hangsúlyt, és jelezte: az SNI-s tanulók esetében a kérdést rendszerszinten és nem egyedi ügy kapcsán kell értékelni.

Kiemelte továbbá, hogy a fogyatékos tanulókat érintő jogszabály-módosítások előkészítésébe eddig azokat a szakmai és érdekképviseleti szervezeteket vonták be, amelyek köznevelési vonatkozású tevékenységet végeznek, széles körű szakmai reprezentációval rendelkeznek, és együttműködési szándékunkat köszönettel veszi.

A levelezés időbeli sorrendben itt olvasható:

A MEOSZ levele Dr. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár részére http://www.meosz….170330.pdf

Dr. Palkovics László válaszlevele a MEOSZ részére http://www.meosz….170427.pdf

A MEOSZ válaszlevele http://www.meosz….170608.pdf

Dr. Palkovics László válaszlevele http://www.meosz….170627.pdf

Forrás a meosz.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .