Nyugdíjasnak nem jár végkielégítés

A gazdasági válság hatására megnőtt a dolgozni kényszerülő nyugdíjasok száma. De hogyan vállalhatunk munkát nyugdíj mellett

Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki már elérte és betöltötte a törvény által meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt. A korhatár most még 62 év, ám lassacskán 64-re emelkedik. (Akik 1952. január 1-je előtt születtek, nekik marad a 62. életév a korhatár, akik viszont 1957-ben vagy utána, ők már csak a 65. születésnapjuk után mehetnek nyugdíjba. A kettő között született embereknél pedig félévente egyre növekedik a korhatár- áll a nyugellátásról szóló törvényben.)

Teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Résznyugdíjat az kaphat, aki elérte a korhatárt, de csak 15 év munkaviszonya van. Egy tavalyi jogszabály alapján a nők életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek, ha legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek.

A munka növeli a nyugdíjat

A tb-törvény szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. A fizetése mellett megkapja a nyugdíjat is, ám csak akkor, ha a nyugdíjas adott évi keresete nem éri el a minimálbér összegének tizennyolcszorosát (azaz 2013-tól előreláthatólag bruttó 1 764 000 forintot).

Ha viszont ezt meghaladja a bére, akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Az éves keretösszeg elérését 15 napon belül be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, az esetlegesen jogtalanul felvett nyugdíjat pedig vissza kell fizetni.

Ha egy nyugdíjas dolgozik, akkor a fizetéséből ugyanúgy vonják a nyugdíjjárulékot. Ezt a pénzt ,,visszakérheti” minden évben, ebben az esetben a nyugdíját az éves jövedelme egytizenketted részének a 0,5 százalékával növelik.

Indoklás nélküli elbocsátás

Ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, akkor – a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján – a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni.

Sőt végkielégítés sem jár a dolgozónak, ha a felmondás közlésének, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Nehéz munkát találni

Bár a diszkriminációellenes jogszabályok terén egyre javul a helyzet, a válság eredményeképpen nagyobb eséllyel fordul elő hátrányos megkülönböztetés bizonyos munkavállalói csoportokkal szemben. Az Európai Unióban a megkérdezettek összesen 64 százaléka számított arra, hogy a gazdasági válság miatt nőni fog a munkaerőpiacon az életkor alapján történő diszkrimináció – derült ki az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) egyik tanulmányából.

A leginkább a koruk miatt érezték úgy a munkavállalók, hogy diszkriminálják őket – állapította meg a TÁRKI egyik tavalyi kutatása is. Az életkor miatt érzett diszkrimináció a legfiatalabbak és legidősebbek körében a legjellemzőbb. A válaszadók 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az életkora miatt érte hátrány a munkaerőpiacon.

Az Európai Unió rendelkezései szerint az idősebb munkavállalók hátrányos helyzetűnek minősülnek, és a magyar esélyegyenlőségi törvény szerint is védett tulajdonsággal rendelkező embereknek számítanak. (Nemrég egyébként az is felvetődött, hogy az EU-ban nemcsak az idősebbeket, hanem a fiatalokat is tekintsék hátrányos helyzetűnek.)

A munkahelyvédelmi akciótervben szerepel, hogy az idős munkavállalók alkalmazása esetén járulékkedvezményt kapnának a munkaadók. Az azonban nem kristályosodott ki a szövegből, hogy azok után is jár-e majd 2013-tól a támogatás, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt. Annyi szerepel csak, hogy az 55 év felettiek alkalmazása esetén a szociális hozzájárulási adóból 14,5 százalékos kedvezményt kap (legfeljebb 100 ezer forintos bruttó bér esetén). A törvény 2013. január elsején lép hatályba.

forrás: profession.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .