Önkéntesek mesegyűjteményt készítenek vak gyermekeknek
A „Palavras que Abraçam” projekt Maria Saraiva de Menezes írónő kezdeményezése, amely az Alcântarai Városi Könyvtár (Lisszabon) és a Bengala Mágica egyesület együttműködéséből született.
Amikor Pedro, Dídia Lourenço fia, hat hónapos korában megvakult, az anya más szülőkkel együtt úgy döntött, hogy megalapítja a Bengala Mágica (forrás: portugál) egyesületet, amely hasonló helyzetű gyerekeket és fiatalokat segít. Mivel a mesék olvasása és hallgatása minden gyerek számára létfontosságú, az egyesület mostanra partnerségre lépett a lisszaboni Alcântara Városi Könyvtárral, és különféle emberek által felolvasott történeteket tartalmazó videósorozatot működtet.
Már kisbaba korom óta meséket kértem. Amikor beszélni kezdtem, mindig mesét kértem anyukámtól, és neki olvasnia kellett” – meséli a jelenleg 5. osztályba járó, tízéves Pedro.
Portugáliában nagyon szűkös a braille-írásos könyvkínálat. A kifejezetten vak gyerekeknek szánt, eredetileg is így készült könyvekből pedig – Dídia Lourenço szavaival – „alig néhány van, és mindet kívülről ismeri”. A korábban megjelent könyvek braille-változatainak többségét a portói Santa Casa da Misericórdia intézményéhez tartozó Prof. Albuquerque e Castro Központ (forrás: portugál) készíti, és onnan terjesztik az ország többi részébe. A braille mellett az elmúlt években az audiókönyvek is elterjedtek a vakok és gyengénlátók irodalomhoz való hozzáférésének eszközeként, a kínálat azonban továbbra is csekély.
Dídia Lourenço felidézi, hogy ma már a könyvillusztrációk „megtekintésére” is van lehetőség tapintás és más érzékszervek révén, a haptikus illusztrációnak köszönhetően, amely olyan országokban, mint Franciaország, gyakori a vak és gyengénlátó gyerekeknek szánt ifjúsági könyvekben, Portugáliában viszont még alig hozzáférhető.
Az első frusztrációm az volt, hogy elmentem a nagy könyvesboltokba, szerettem volna hozzáférhető könyveket venni, de nem találtam. Minden kisgyerek születésétől fogva hozzájut a szavakhoz. Úgy gondoltam, a fiamnak is joga van a szavakhoz – az ő írásrendszerében” – mondja.
Az ötlet az írónő, Maria Saraiva de Menezes fejéből pattant ki, aki így a „Palavras que Abraçam” (Ölelő szavak) program védnöke és mentora lett. Minden Lídia Jorge legújabb, Misericórdia című könyvének elolvasásával kezdődött. A regényben a narrátor édesanyja egy idősek otthonában él, és türelmetlenül várja vissza az önkéntest, aki felolvas nekik – ez adta az írónőnek a késztetést, hogy ő is hasonlót tegyen.
Az História num Copo d’Água című kötet szerzője a Fundação Lar de Cegos (forrás: portugál) intézményében tartott személyes felolvasások mellett elindította ezt a meséket tartalmazó videóprojektet is. Pedro rajong érte, és meg is van a kedvence: António Torrado Levágott farkú majom című meséje, amelyet a könyvtár vezetője, Ana Gomes dos Santos olvas fel:
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Ezeket is olvassa el:
A Gépházban kipróbáljuk az iOS 18 jelentősebb újdonságait
Sehol nem jut hely egy látássérült gyereknek
Súlyos fogyatékosság okán járó személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás
LESEK - Segédeszköz konferencia látássérülteknek
Kerékpártárolót építettek a látássérültek vezetősávjára Pécsen
Emberszerű masina lesz a Gépház vendége, és puszit is kapunk tőle
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
21°C







Vélemény, hozzászólás?