Rokkantak: Felülvizsgálati iszony

„Ahol én voltam, azt mondták, a három orvos közül egy volt az, aki tényleg a valóságos helyzet alapján ítél, a másik kettőnél esélye sincs senkinek, csak aki tényleg félig halott már” – így írt egy fórumozó a rokkantsági felülvizsgálati tapasztalatairól. Úgy folytatta: „persze én nem ahhoz az egyhez kerültem, II. fokon már alaposabb a vizsgálat és én is tapasztaltam, hogy érdemes akár a bírósági szakaszig is elmenni az igazunkért”. Más azt írta: „idegileg nagyon megviseli az embert ez a procedúra. És ha nincs segítség akkor éhen lehetett volna halni”. De nemcsak a betegek elégedetlenek, a kormány is – igaz, más okból. Az újság információi szerint az nem tetszik a kabinetnek, hogy lassan haladnak a felülvizsgálatok, s ezen félmilliárd forintos ráfordítással változtatnának. Újabb száz közreműködő alkalmazásával és a feladatot végzők bérének emelésével gyorsítanának, hiszen elvileg 2013 végéig be kellene fejezni a felülvizsgálatokat. Ám jelen állás szerint egy évre még biztosan szükség lenne.
A Széll Kálmán terv azt írta elő, hogy 2013 végéig 190 milliárd forintot kell spórolni a rokkantellátáson. Mindezt úgy akarták elérni, hogy akit csak lehet, visszaküldenek dolgozni. A kabinet célja az volt, hogy 150 ezer embert rehabilitáljanak, ennek érdekében az új minősítési rendszer szerint az amputált lábú betegek, a gerincsérvvel élők, vagy akár a sztómások is munkaképesek lehetnek. A 320 ezer rokkantból mintegy 200 ezernek kellett tavaly újra felülvizsgálatra jelentkeznie; az 57 évnél fiatalabbak közül akarták kiválasztani azokat, akiket visszaküldhetnek dolgozni. Ám ez nem sikerült, és a felülvizsgálatok nagyon lassan haladnak. Az eddig ellenőrzött betegek túlnyomó többsége megtarthatta teljes vagy csökkentett összegű ellátását, a felülvizsgálatok következtében az ellátásból körülbelül tízezer ember szorult ki. Vagyis nem igazolódott be a kormány feltételezése, hogy a megváltozott munkaképességűek valójában képesek lennének dolgozni.
Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke szerint nekik csak jó, hogy lassan halad a felülvizsgálat, mert így kevesebben kerülnek lehetetlen helyzetbe. Még azok közül sem jutott be mindenki vizsgálatra, akinek ez 2012-ben lett volna esedékes. Megerősítette, kevés megváltozott munkaképességűről állapítják meg, hogy visszamehet dolgozni, inkább csak visszaminősítik a betegek állapotát. Igaz, ez azt jelenti – mondta a lapnak -, hogy kevesebb pénzt kapnak. Az az általános, hogy feleződik a korábbi ellátásuk összege.
Ők legalább kapnak valamit, de akiket visszaküldenek dolgozni, még rosszabb helyzetbe kerülnek. Az egykori rokkantnyugdíjasok 60 százaléka ugyanis a munkaerőpiac szempontjából is a leghátrányosabb térségekben él, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön – magyarázta az elnök. Mintegy 60 százalékuknak „elavult” az iskolai végzettsége, vagy csak az általános iskolát végezték el, ráadásul több, mint 60 százalékuk 50 év fölötti. Ők korábban – éppen végzettségük, vagy inkább képzetlenségük miatt – nehéz fizikai munkát végeztek, amit ma már képtelenek ellátni, de a munkaerőpiacon ebből a körből még az egészségesek sem találnak állást. Képzés, szervezett átképzés pedig nincs, igaz, az 50 éven felülieket már nem is lenne könnyű iskolapadba ültetni – tette hozzá az elnök.

Hegedüs Lajos úgy tudja, a kormány uniós forrásból bővítené az orvosok létszámát, ám információi szerint a toborzás eddig sikertelen volt, legalábbis nem érzik, hogy bármi változás lenne. Egyébként is kevés az orvos – mondta -, ez az állás pedig nem igazán vonzó, többek között azért mert itt nincs paraszolvencia. Megjegyezte azt is, hogy nemcsak a vizsgálattal van probléma. A betegeknek nagyon sokat kell várniuk a határozatokra, a közigazgatásban érvényes 30 napos határidő helyett nem ritka a 120 napos várakozás. Ám amíg nincs meg a határozat, a beteg nem kap ellátást. Ugyan visszamenőleg utalják nekik a pénzt, de két-három hónapig ellátás nélkül kell megélniük. Megjegyezte ugyanakkor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elnöke, Pósfai Gábor a napokban arról tájékoztatta őket, hogy az adminisztrációval foglalkozó létszámot megerősítették, és ez a folyamat fel fog gyorsulni.

Forrás: nepszava.hu

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41