Sikerült kikapcsolni a Down kórt okozó kromoszómát

A Down-szindróma veleszületett kromoszóma-eltérés, amely a 21. kromoszómapár hibás osztódásával jön létre. Az így született embereknél a 21. kromoszómából nem egy pár, hanem három darab fordul elő. Ez a leggyakoribb genetikai eredetű rendellenesség, amely értelmi fogyatékossággal és a testi fejlődés zavaraival jár.

Laboratóriumi kísérletekben azonban sikerült kikapcsolni a szindrómát okozó kromoszómát – írták a Massachusettsi Egyetem kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban. „A módszer segíthet azonosítani a rendellenesség tüneteinek sejtszintű hátterét, ennek alapján pedig a célzott terápiákat lehet kidolgozni. Azt reméljük, eredményeink új utat mutatnak a Down-szindróma kutatásában, ám a terápiához több éves kutatómunkára lesz még szükség” – hangsúlyozta Jeanne Lawrence sejtbiológus, a tanulmány vezető szerzője.

A tudósok leírták, hogyan hatástalanították az emberi sejtekben egy gén beültetésével a 21. kromoszóma mutáns, harmadik darabját. Lawrence és kutatócsoportja olyan módszert dolgozott ki, amely egy természetes folyamatot utánoz. A művelet a minden emlős nőstény által hordozott két X-kromoszóma egyikét „hallgattatja el”. Mindkét X-kromoszóma tartalmaz egy XIST nevű gént, amely ha működésbe lép, olyan molekulát termel, amely takaróként vonja be a kikapcsolni kívánt X-kromoszómát, így nem engedi, hogy génjei kifejthessék hatásukat. Az emlős nőstényekben az egyik XIST-gén aktiválódik és kikapcsolja azt az X kromoszómát, amelyen maga is van.

A kísérletek során a kutatók beillesztették a XIST-gént egy Down-szindrómás ember testéből vett sejtek egyik 21-es kromoszómájába. Ezzel egy időben genetikai „kapcsolót” is beültettek, azaz antibiotikum adagolásával működésbe hozták a XIST-gént. Ezzel „elnémították” a felesleges 21. kromoszómadarab génjeit, amelyek a Down-szindrómát okozzák. Az eljáráshoz emberi őssejteket használtak.

Korábban is próbálkoztak már a harmadik 21. kromoszóma eltávolításával, és ekkor is emberi őssejteket használtak fel. Ez a genetikai eljárás azon alapult, hogy a 21. kromoszómából hármat tartalmazó őssejtek időnként maguktól kikapcsolják a felesleges darabot. „A folyamat irányíthatatlan volt. Azonban az új módszernek is lehet árnyoldala: az XIST-gén a bekapcsolása talán nem minden gént némít el, ez pedig zavarossá teheti a kísérleti eredményeket” – kommentálta Mitchell Weiss őssejtkutató, a Philadelphiai Gyermekkórház munkatársa a mostani eredményeket.

Ezeket is olvassa el:

Október 4. az Állatok Védelmének Világnapja

Fontos változások a személyazonosító igazolványok érvényességében

Van még mit javítaniuk a hazai tévéknek a látás- és hallásérülteknek nyújtott szolgáltatásaikon

Megérkezett az első Van Hool-busz

Újra akadálymentesítés!

Elérhető közelségben a megegyezés, de a buszok igen messze vannak a megállóktól