Súlyosan és rendszerszinten sérül a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáféréshez való joga

Az átfogó vizsgálatot az ombudsman maga kezdeményezte, azaz az eljárás hivatalból folyik. Akkor indít ilyen eljárást az ombudsman, ha úgy látja, hogy szükség van valamely nagyobb csoportot érintő visszásság, vagy egy alapvető jog érvényesülésének átfogó vizsgálatára. Az ombudsman a lefolytatott vizsgálatról jelentést készít majd, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A feltárt visszásság orvoslására ajánlást tehet, illetve javasolhatja jogszabály előkészítését, módosítását, hatályon kívül helyezését, kiadását.

Az ombudsmanhoz eljuttatott több mint százoldalas beadványában a MEOSZ. áttekintette a jogszabályi környezetet, megvizsgálták az akadálymentességet és az egyenlő esélyű hozzáférést szabályozó legfontosabb hazai és nemzetközi jogszabályokat valamint egyéb szabályozó eszközöket, kiemelve azokat a pontokat, ahol koncepcionális változásra, jogszabály módosítására, illetve a szabályozással kapcsolatos szemléletváltásra lenne szükség. Gyakorló rehabilitációs szakmérnökök tapasztalatai alapján vizsgálták meg a beruházási, építési folyamat egyes lépéseit (előkészítés, tervezés, engedélyezés, kivitelezés, üzemeltetés) és mutattak rá az akadálymentesség és egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulását gátló tényezőkre. Külön vizsgálták a közterületek és szabad területek akadálymentességének szabályozási és gyakorlati kérdéseit, és elemezték az akadálymentességi és örökségvédelmi jogok, érdekek és jogszabályok ütközéséből eredő visszásságokat. Tekintettel arra, hogy ma Magyarországon pályázati forrásokból, gyakran közbeszerzés útján épül és újul meg az épített környezet jelentős hányada, a pályázati előírások, kiírások egyenlő esélyű hozzáférésre és akadálymentességre gyakorolt hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni. A pályázatokkal és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos szabályozást ezért részletesen elemezték. Mindezeken kívül a mérnökök és rehabilitációs környezettervező szakmérnökök képzésének hiányosságait vették górcső alá, ezzel összefüggésben kitértek a folyamatban részt vevő szakembereket megillető jogosultságokra és kötelezettségekre is. Miután az utóbbi években egyre nagyobb teret nyernek olyan vállalkozások, amelyek a szolgáltatások akadálymentességének saját szempontrendszer alapján történő minősítésével foglalkoznak, megvizsgálták ezeknek a magánvállalkozásnak az épített környezet akadálymentességére gyakorolt hatását is. Mindezeken kívül két speciális, a fogyatékossággal élő emberek számára kiemelten fontos területet elemeztek az épített környezet akadálymentessége szempontjából: a lakóépületek és a munkahelyek akadálymentességét.

A MEOSZ. szeretné, ha a közösség is részletesen megismerhetné az épített környezet akadálymentessége hiányosságainak okait, ezért honlapjukon és közösségi felületeiken, valamint a MEOSZ havonta megjelenő lapjában, a Humanitás elkövetkező számaiban egy-egy cikket szentelnek az ombudsmani beadványuk fejezeteinek bemutatására. Feltárják, hogy mi az oka annak, hogy a nemzetközi és hazai jogszabályi előírások nem teljesülnek, így a mozgáskorlátozott emberek számára az akadálymentesség és egyenlő esélyű hozzáférés sokszor csak vágyálom marad. Cikkeikben kibontják, hogy az egymással konkuráló jogszabályok és egyéb szabályozó eszközök, az akadálymentességi stratégia hiánya, a szakemberek képzésének hiányosságai, az építési folyamatot kísérő megfelelő ellenőrzési pontok szabályozatlansága, a hatósági eljárások elégtelensége, a pályázati előírások ellentmondásai, a rehabilitációs környezettervező szakmérnökök „rendszeren kívülisége” és számos, egyéb ok együttesen hogyan eredményezik azt, hogy a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáféréshez való joga súlyosan sérül.