Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Bélyegalbum - A MABÉOSZ. műsora (Műsorvezető Turcsányi Éva)
34
hallgató

Tauber Zoltán és az élet maga

- 2013. április 26. 9:04 - 2255 megtekintés

kép

A ma is aktív, 79 éves első paralimpiai bajnokunkkal beszélgettek a mandiner.hu munkatársai. Illetve csak mesélt. Elmesélte az életét.

kép

Az első magyar paralimpiai és világbajnokunk, a kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, sokszoros magyar bajnok asztaliteniszező Tauber Zoltán sohasem félt igazán. Pedig az élet elvette mindkét kézfejét. Az aranyérmét. A feleségét. A járadékát. Megjárta a Kossuth teret is ’56 októberében. De a hazáját semmi pénzért nem hagyta el. A torontói olimpián volt a legboldogabb, az érem a legfényesebb.

Szerény. És optimista.

De szerinte ez nem érdem, ez csak a nullás vércsoport hatása. A ma is aktív, 79 éves sportemberrel egy péntek délutáni meccs előtt, a pincehelyiség öltözőjében beszélgettünk. Illetve csak mesélt. Elmesélte az életét.

Elkezdhetem? Az életemet?

1934. július 20-án születtem, Felsősegesden, Somogy megyében. Három éves koromban anyám megszöktetett apámtól. Nagycenken elromlott a vonat, kézi hajtánnyal jutottunk Kópházára. Ott a nagyszülőknél nőttem fel. Amikor később apám el akart vinni, anyám azt mondta, bújjak az ágy alá. Apám nem talált meg, így maradtam végleg Kópházán.

Anyám cselédként dolgozott, egy évben egyszer volt velem. 1945-ben elmentem vele cseresznyézni Harka-Kópházára. Az oroszok is a domb tetején szedték a gyümölcsöt; lent az út mentén német ágyúlövedékek hevertek. Anyám azt mondta: “Zolikám, ha hozzányúlsz a lőszerhez, levágom a kezed!” Megérezte előre. Én teljesítettem, íme.

Felrobbant. Odavágott a földhöz. Elméláztam.

Az oroszok a robbanásra elkezdték kiabálni: “Germanski, germanski, germanski!” Szaladtak le a hegyről, hogy pisztolyt nyomjanak a homlokomhoz. Tudtam mit beszélnek, mert Kópháza horvát falu, értettem horvátul. “Én agyonlövöm!” Tamás bácsi, a bognár, aki velünk volt, azt mondta: “nem lövöd!”

Így megmaradtam.

A kezeimet zsebkendővel kötötték el. Az állomáson bent állt az orosz tehervonat, nálam akkor már beállt a sebláz, szomjas voltam. Az orosz egy mokkáskanál vizet adott. Akkor már tudtam oroszul káromkodni.

Úttörőbajnokság, kerületi, majd országos I. hely

Később Kópházán egy elvtársnő megtudta, hogy létezik a Nyomorék Gyerekek Állami Otthona. Budapest, Mexikói út 64, oda kerültem, kijártam a nyolc általánost. Ott kórház volt, rendelés, szabóműhely, cipészműhely, bőrdíszműves. Amikor találtam egy aranygyűrűt, bevittem a főorvosnak. Az jó pont volt.

Egyszer az iskolában verset kellett írni, feltaláltam magam: fordítottam egyet horvátról. Az elejére nem emlékszem.

Nincs mit enni szegénynek,
mert ha van is, gyermekének.
De a gazdag nem sajnálja,
A szegény, a szegény árva.

Ez egy kicsit rólam is szólt. Akkor fölfigyeltek rám.

A sportszeretet ’54-ben indult. Döntő, Puskásék. Akkor láttam, hogy milyen dicsőséget lehet szerezni a hazának sporttal. Láttuk, és mi is büszkék voltunk. Ez fogott meg.

Aztán láttam, hogy pingpongoznak a bőrdíszművesek; megengedték, hogy kipróbáljam. Éreztem: ez menni fog.

Egy év múlva egy pedagógus beajánlott a budapesti úttörő válogatottba. Irány Fehérvár, bajnoki meccs. A többiek mind épek voltak. Mindenki körbeállta az asztalt. Megnyertem a csapatnak 2:1-re, nem kellett többet játszani. Ez volt az első sikerélményem.

Valójában ennél is nagyobb sikerem volt, hogy amikor rágyújtottam, magamban azt mondtam: “mit szeretnek a felnőttek ebben?” Soha többé nem szívtam cigarettát. Valaki akkor is vigyázott rám föntről.

Az otthonban volt pingpongélet. A süketnémák a 60-as szám alatt laktak, velük csaptunk össze. Megalakult a Lendület, ahol Gál doktor volt az edzőm. Nekem akarta adni az ebédjét, soha nem fogadtam el. Az Alsó erdősoron Sebők Miki volt a tanárom a Dózsából. Sokat játszottam a hétszeres világbajnok Soós Ferenccel is, ötszáz forintba’. Tudtuk, hogy nagyon szegény, így mindig ő nyert 2:1-re.

Akkor már volt biciklim. Olyan versenygépet vettem, amelyikre nagy betűkkel rá volt írva, hogy Olimpia. Föntről jelezték, hogy olimpiai bajnok leszek. Ezt a biciklit később ellopták. Most autóval járok.

Golyó által nem vész el

Az iskola után anyagbeszerző és portás lettem a kórházban. 1956-ban is én láttam el a kórházat kenyérrel. Amikor mentem érte a biciklivel, láttam, ahogy jönnek be az orosz tankok. Leadtak rám egy sorozatot, elszaladtam, a kenyér megvolt. Hallottam, ahogy fütyülnek a fülem mellett a golyók. Visszafelé is megállított egy orosz tank: földobtam neki egy kétkilósat, megszabadultam tőle. Elsétáltam a körút sarkán a Sztálin szobor mellett, leköptem.

Ott voltam a Parlamentnél is. Átállt hozzánk egy orosz tank, én meg egy teherautóval követtem. Egy csajjal éltem akkor, vele voltam. A platóról lelógott a lábam, kiszúrt egy ÁVÓ-s. Egy hónap múlva az egész életemet el kellett mesélnem az ÁVÓ-központban, de akkor békén hagyott. Felugrottam egy T34-esre és elénekeltem a Himnuszt.

Föntről lőtték a teret, két tank is egymásnak ment, azok meg egymást lőtték. Elbújtam a Parlament egy oszlopa mögé. Aki szélén volt, kiabált: “Meglőttek! Elvérzek!” A másik oldalamon meg: “Van nálam egy szatyor pisztoly! Szétosszam?” Tankok ellen pisztolyt? Őrült!

A metró felé futottam, mindenhol sérültek jajgattak. A teret még mindig lőtték, egy udvarba menekültünk, hogy kijussunk. Előttem ketten ugrottak le az ötméteres mélységbe. Én is leugrottam harmadiknak, többen nem is mertek utánam jönni.

Hazajutottam, a kapuban találkoztam a csajommal. Mind a ketten sírtunk mint a záporeső.

Helytállásért járt a lakás

Abban az évben kiutaltak nekem egy budai lakást. Ki utalta ki? Tarnóczi, a teniszező anyja. Aki előttünk lakott ott, a Fehérvári úti új lakótelepre került. Egy hónap múlva már könyörgött: “adok magának másfél szobásat, hadd jöjjek ide vissza!” Mondtam neki: “elvtárs, ide többet nem jön vissza, mi a párommal itt fogunk megöregedni”.

A páromat úgy ismertem meg, hogy rendszeresen jártam a minisztériumba kézbesíteni. Akkor futottunk össze a portán. Nagyon csinos csaj volt. Jobbra lépett, én is jobbra léptem. Balra lépett, én is balra léptem. Amikor felértem, azt mondtam a portásnak: ő lesz a feleségem.
Megvalósult az esküvő – ilyen sikereim voltak az életben.

Egy keze volt, de kacsát, csirkét bontott, vasalt, rendet tartott a lakásban. Alföldi volt, valószínűleg az arzénos víz miatt született génhibával. Pszichiátrián végezte szegény.

’66-ban hallottam egy disszidenstől, hogy nagyon fejlett a mozgássérültsport Svédországban. Küldtem levelet Ausztriába, Németországba, Svédországba arról, hogy megalakult a Magyar Mozgássérült Sportkör. A gondnok, akinek mindkét lába hiányzott, konyhanyelven lefordította németre, így jöhettek vissza a meghívók. “Na gyerekek, hová menjünk?” “Legmesszebb, Stockholmba.” Elindultam útlevélért, nem adtam fel. Sikerült; irány a vonat, saját zsebből.

Finn, dán, norvég, svéd játszott, a magyarok kezdtek. Utána már mindenhonnan jöttek a meghívók.

1970-ben alakult meg a mozgássérültek sportköre, Halassy Olivérről neveztük el. Halassy egy lábbal lett olimpiai bajnok vízilabdázó. A Vadászkertnél az oroszok szitává lőtték.

Öt évvel később, Saint Étienne-ben a világbajnokságon nyolc aranyat, nyolc ezüstöt és tizenkét bronzot nyertünk. Így kezdődött.

Egy dráma: 1976, Toronto, olimpia

Egy hónappal előtte Stockholmban voltunk, hazafelé jövet megálltunk, hogy játszunk egy baráti meccset. Peterson lett az ellenfelem, jobb keze hiányzott, bal keze ép volt. Megvert 29:31-re a döntő szettben. Másnap a lapok rólam hoztak fotókat, nagyon dicsértek.

Az olimpia első napján egy magyar látássérült bronzérmet nyert futásban. Megfogtam a kezét: “gratulálok, nagyon szép ez a bronz, de én ezt holnap kifényesítem!” Nullás vércsoport vagyok. Azok mind ilyen optimisták.

Torontóban kivel találkoztam éjfélkor a döntőben? Petersonnal. Ma már nem kerülhetnék vele egy csoportba, szigorúbbak a szabályok. Szervált. 5:0 a javára. Én szerváltam. 5:5. A végén 2:0 a javamra, éjfél. Fölálltunk a dobogóra. Himnusz.

Piros, fehér, zöld zászló: ránéztem, rajta volt a vörös csillag. Eszembe jutott ’56. Azt mondtam a többieknek: “Russische Terrorist! Forduljunk a közönség felé!” Mindenki külföldi volt, de megértették; elfordultunk a zászlóktól.

Amikor leléptem a dobogóról, odajött a nagykövet. A fülembe súgta: “Zolikám, gratulálok az aranyhoz. Dél-Afrikában verik a négereket, bojkottáljuk az olimpiát. Irány haza!”

Zokogtam.

Két nap verseny után Madridba mentünk. A többiek úsztak, én ki sem mozdultam a szállodából. Nagyon megviselt.

Hazafelé a Malév-gép már a levegőben volt, amikor megszólalt a pilóta: “Sok szeretettel üdvözöljük az első paralimpiai bajnokunkat, Tauber Zoltánt!” Na, hát az nagyon jólesett. Az egy kis vigasz volt a lelkemnek.

Lenne még mit mesélnem

Egyszer, gyerekként, mentem hátra a kertünkbe, már nem volt kezem. Egy fóliával letakart alak jött velem szembe. Úgy közeledett felém, mint a Holdon az űrhajósok. Kommunikálni akart velem. Nagyon megijedtem, pedig nem voltam beszari gyerek.

Pár évvel ezelőtt felnéztem az égre, csak így brahiból. “Na ufók, segítsetek egy ötöst kitalálni!” Kitöltöttem az ötöst, amivel több mint egymilliárd forintot nyerhettem volna. Elfelejtettem bedobni, aznap meg voltam szédülve. Még a központba is elmentem, de már az is zárva volt.

Megöltek volna a pénzemért, ezért nem nyertem meg az ötöst.
Most csokidíler vagyok. Négykor kelek, Haller, Teleki, mindig dolgozom. A nullás vércsoport.

Olimpiai járadékot nem kapok. Én voltam az első, aki szóvá tette a televízióban, hogy a paralimpikonoknak is járna. Azóta mindenki megkapta, csak én nem, meg az a látássérült. Az ombudsman azt mondta: “jár neki”. Az Alkotmánybíróság elutasított. Elmentem Bárándyhoz, nem vállalt.

Ha pénzről volt szó, akkor nem ment a játék. Pénzben nincs szerencsém.

Varsó, Stuttgart, Stockholm, Berlin, Pozsony, Prága, Bécs, Dijon, Saint Etienne, Janske Lazne, hegyek, jó sör. Nagyon sokan mondták, disszidáljak. Azt mondtam, “én a hazámat nem hagyom el semmi pénzért”. Én a hazámat annyira szerettem, hogy megszakadt volna a szívem külföldön.

Ma már csak a versenyekre járok. Bemelegítésként úszom egyet a Gellértben, húsz perc, aztán masszázs. Ismernek ott is, nem kell fizetnem.
Volt egy csajom, akitől állítólag volt gyerekem. DNS-t nem vizsgáltunk, de magamra vállaltam, ne legyen ő is olyan szerencsétlen, mint én, hogy apa nélkül nő fel.

Még mit?

Hát, egy olyan feleséget, mint amilyen a párom volt.

Forrás: mandiner.hu

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

*


8 - = hét

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

MVGYOSZ. székházának felújítása

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: - Ferenczi István népzenei műsora
    A Népzenei kavalkád c. műsor nem egy konkrét nép zenéjével foglalkozik, hanem általában a népzenével és vonulataival. A műsor első felében népi hangszereket mutat be a műsorvezető, nemcsak történetükről, hanem azok hangját is meghallgathatjuk az adásban.
    A műsor második részében néhai adatközlőket, énekeseket, hangszereseket, illetve zenekarokat mutat be Ferenczi IStván,. majd más népek zenéjét hallgathatjuk a műsorban.
    A műsor utolsó részében ma élő adatközlőket, hangszereseket, énekeseket, és zenekarokat ismerhetünk meg, valamint olyan együtteseket, énekeseket, zenekarokat, akik ma művelik a népzenét és egy kicsit hozzá nyúltak, illetve beleraktak más műfalyokat, pl. jazz, és a könnyűzene.
  • 9:00: - Szabolccsal
    A Sztárportré egy több éve működő rádióműsor sorozat, ahol hétről-hétre közismert emberek nyilatkoznak, mindig egy-egy újabb, gyakran a személyükhöz igen közel álló témában. A Sztárportré optimista műsor, törekszik mindenről valódi képet festeni. Az adások szereplői olyan közismert emberek, akiket a legtöbb magyar ember a sajtóból jól ismer, és szívesen hallgat. Könnyű téma, nehéz kérdések, alapos válaszok.

    Bővebb információ: www.sztarportre.hu
  • 10:00: Tízórai - Godó Gyurival
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: Délután - Benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 14:00: Bélyegalbum - A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének műsora - műsorvezető: Turcsányi Éva
  • 15:00: 4 ütem - autós magazin
  • 16:00: -
    • A hét prózája - Zsoldos Árpád - Irodalmi rádió műsora)
    • Take away - a BBC. Angol nyelvleckéje
    • QTC - Zentai Tibor rádióamatőr műsora (Szerkesztő: Rózsa Dezső)
    HA2MN - Tibi a Hobbyrádiónak

    Hívójelem HA2MN, nevem Zentai Tibor. A név nem hiszem, hogy sokat mondana bárkinek, ugyanis a hívójelem alapján ismernek világszerte. Amatőr rádiós vagyok, az első rádió-összeköttetésemet saját építésű rövidhullámú adóval már több mint 44 évvel ezelőtt "kínlódtam össze". Azóta a rádióhullámok segítségével bejártam a világ szinte minden szegletét, s ahova eddig nem jutottam, igyekszem eljutni.

    Első szakmám szerint erősáramú üzemmérnök vagyok, s hogy elektromos területet választottam szakmámnak, köszönhető a rádióamatőrködés iránti gyermekkori érdeklődésemnek. Később külkereskedelmi végzettséget is szereztem, s valahol ebben is ott van a rádiós hobbi hatása - ugyanis a nemzetközi rádióamatőr forgalomban az angol nyelv használata kényszerűség. Én pedig tanultam a nyelvet szorgalmasan.

    A Hajdú QTC a rádióamatőrök havi hangos híradója, amelyet a rádióamatőr hullámsávokban sugároznak. A QTC nemzetközi rádiótávírász rövidítés, jelentése "közlemények vannak"

    Rózsa Dezső, HG0EK a Hajdú QTC főszerkesztője a 2000-es évek közepén keresett meg, hogy legyek QTC készítőinek munkatársa önálló anyagokkal, sorozatokkal. Ez idő óta minden hónapban jelentkezem jegyzetekkel és sorozatokkal, amelyeket magam írok és a hangfelvételt, a hanganyag szerkesztését is - mintegy botcsinálta hangmérnökként - magam végzem. Dezső tőlem adás-kész hangfelvételt kap, természetesen e-mailben.

    A rádióamatőr hobbi hazánkban éppen nem a legfényesebb éveit éli ama tekintetben, hogy az engedélyes rádióamatőrök száma évről, évre csökken, mialatt Európában, Amerikában, Ázsiában és Óceániában az e hobbit művelők száma szépen emelkedik.

    A hobbi kezdete nehéz, hiszen sokat kell tanulni és kitartás kell ahhoz, hogy valaki sikeres rádióamatőr vizsgát tegyen és hívójelet szerezhessen, azaz rádióamatőr engedélyt kapjon.

    Érzékelve a hobbi hazai gondjait elhatároztam, hogy "emberi nyelven" írok egy mesét arról, hogy mi a rádióamatőr, mit csinál a rádióamatőr, s nagyjából mit kell megtanulnia ahhoz, hogy az éter hullámain létrehozhassa első rádió-összeköttetését a világgal. Azért gondoltam "emberi nyelvre", mert ha két rádióamatőr magyarul beszélget egymással, kódokkal, rövidítésekkel, szakszavakkal, hívójelekkel dobálózik, s nincs a hobbin kívülálló ember aki azt megértené.

    Ugyanis mi rádióamatőrök - többek között - a Titanic hivatásos rádióstisztjeinek civil és amatőr leszármazottai és örökösei vagyunk.

    Annyit még meg kell jegyezni, hogy a hangzóanyag minősége korlátozott, hiszen a rádióamatőrök a lehető legkisebb sávszélességre törekednek éterbeli munkájuk során. A hi-fi hangminőség nem ránk jellemző, ellenben a zajos viszonyok közötti legjobb érthetőség elérésére való törekvés igen.

    73 - vagyis magyarul minden jót kívánok a hallgatóknak!

    Tibi, HA2MN
  • 17:00: Live Hungary - a legnagyobb hazai előadók koncertjei
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: - Ferenczi István népzenei műsora
    A Népzenei kavalkád c. műsor nem egy konkrét nép zenéjével foglalkozik, hanem általában a népzenével és vonulataival. A műsor első felében népi hangszereket mutat be a műsorvezető, nemcsak történetükről, hanem azok hangját is meghallgathatjuk az adásban.
    A műsor második részében néhai adatközlőket, énekeseket, hangszereseket, illetve zenekarokat mutat be Ferenczi IStván,. majd más népek zenéjét hallgathatjuk a műsorban.
    A műsor utolsó részében ma élő adatközlőket, hangszereseket, énekeseket, és zenekarokat ismerhetünk meg, valamint olyan együtteseket, énekeseket, zenekarokat, akik ma művelik a népzenét és egy kicsit hozzá nyúltak, illetve beleraktak más műfalyokat, pl. jazz, és a könnyűzene.
  • 21:00: - Szabolccsal
    A Sztárportré egy több éve működő rádióműsor sorozat, ahol hétről-hétre közismert emberek nyilatkoznak, mindig egy-egy újabb, gyakran a személyükhöz igen közel álló témában. A Sztárportré optimista műsor, törekszik mindenről valódi képet festeni. Az adások szereplői olyan közismert emberek, akiket a legtöbb magyar ember a sajtóból jól ismer, és szívesen hallgat. Könnyű téma, nehéz kérdések, alapos válaszok.

    Bővebb információ: www.sztarportre.hu
  • 22:00: Egészségedre - Turcsányi Sipos Éva műsora

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2022. június 27. hétfő, László napja van.
Ma van a(z) Cukorbetegek világnapja, Szt. László napja, Határörség napja.
Az év 26. hete és 178. napja.
Holnap Levente, Irén napja lesz.

1638. Désen I. Rákóczi György elnökletével több napos vallási vita kezdődik. Az 1579-es hitvallás szerint határozza meg az unitárius hittételeket.


1697. A sátoraljaújhelyi (Zemplén megye) vásáron kuruc szegénylegények megtámadják a sokadalmat vámoló császári katonaságot.


Petőfi Sándor: Arany Lacinak

Laci te,
hallod-e?
Jer ide,
jer, ha mondom,
rontom-bontom,
ülj meg itten az ölemben,
de ne moccanj, mert különben
meg talállak csípni,
így ni!
Ugye fáj?
Hát ne kiabálj.
Szájadat betedd,
s nyisd ki füledet,
nyisd ki ezt a kis kaput;
majd meglátod, hogy mi fut
rajta át fejedbe...
Egy kis tarka lepke.
Tarka lepke, kis mese,
szállj be Laci fejibe..."

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


nyolc mínusz öt = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 311
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com