Települési esélyegyenlőségi programok

Az esélyegyenlőségi programok a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) – az EMMI felnőttképzési és módszertani háttérintézménye – gondozásában készültek el, európai uniós támogatással. A projekt költségvetése 1.2 milliárd forint volt. Czibere Károly kiemelte: a most elkészült helyi esélyegyenlőségi programok komplexitására korábban nem volt példa. Az önkormányzatok igyekeztek komolyan venni a feladatot, közelmentek a problémákhoz, nehézségekhez és korábban nem látott intenzitással térképezték fel az erőforrásokat, lehetőségeket, kapcsolatrendszereket. Elmondta, a helyi programok nem szorítkoznak kizárólag az önkormányzatok saját szociális intézményrendszereire, hanem feltérképezik a civilek, egyházak programjait, azok eredményét, azok miképpen építhetőek be az önkormányzati programokba. Az államtitkár hangsúlyozta: a programok tükrözik a társadalmi gondok kezelésének új módját, vagyis azt, hogy „közel kell menni a problémákhoz”, azokat a maguk komplexitásában kell kezelni, és ágazatközi párbeszéden alapuló segítséget kell nyújtani. Jelezte: a korábbiakhoz képest nem csak az a feltétele a hazai és uniós fejlesztési források elérésének, hogy rendelkezzen ilyen programmal az önkormányzat, de folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a programok, amelyekhez az önkormányzatok forrást igényelnek, mennyire illeszkednek a helyi esélyegyenlőségi programokhoz. A programok öt évre készültek, de kétévente felül kell vizsgálni azokat, így folyamatosan nyomon követhető, hogy „az önkormányzat mennyire csak a papírnak dolgozott” és mennyire elkötelezett a célok megvalósításában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a programnak legalább olyan fontos része a kiértékelés, visszacsatolás, mint az elkészítés, mivel az értékelés során dől el, melyek azok az önkormányzati tervek, amelyek valóban eredményre vezettek. Hozzátette: ezeket „árgus szemekkel” kell figyelniük a szakpolitikusoknak, mert ezek hasznosítása országos közpolitikai jelentőséggel bír. Az önkormányzatok az esélyegyenlőségi programokban feltárták a célcsoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők) helyzetét, majd a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal együttműködve célcsoportonként különböző intézkedési terveket dolgoztak ki. A programban 100 mentor, illetve asszisztens segítette a részt vevő 3147 települést az elkészítésében, július közepéig 3078 település készítette el programját, 3008-at pedig már az önkormányzatok el is fogadtak. Forrás: MTI.

Ezeket is olvassa el:

IDOL – Inkluzív kortárstánc-előadás a Trafóban az ArtMenők és a HODWORKS együttműködésében

A Kormány biztosítja a látássérültek elemi rehabilitációját

Új szakmai állásfoglalások készülnek a látássérültek közlekedéséről és a fizetési terminálokról

Fuvar csapó 2: még egy taxis szolgáltatást kipróbál a Gépházas csapat

Barangolás Magyarország kicsinyített csodái között – kirándulás Szarvasra

Látássérülteknek szóló családi nap Szegeden