Tolmács – egy ajánlott hivatás látássérült embereknek

Ezekhez természetesen felsőfokú nyelvismeretre, az utóbbiak esetében pedig szakvizsgára van szükség. S mint minden más területen, nem árt kellő mennyiségű érdeklődés és lelkesedés, máskülönben hamar kiég az ember fia-lánya. Én több, mint tizenöt éve szereztem – két látássérült barátommal együtt – szakfordító és konferenciatolmács képesítést. Bár viszonylag rendszeresen kapok megbízásokat, mindig tanulhatok valami újat nálam tapasztaltabb kollégáktól. Ezért is hallgattam nagy örömmel Dr. Wojciech Figiel, a Varsói Egyetem Alkalmazott Nyelvészet Intézete adjunktusának előadását, amelyben a látássérült tolmácsok által tapasztalt kihívásokról mesélt. Dr. Figiel születésétől fogva vak. Egyetemi oktatóként tolmácsolást tanít, vizsgálja az Európa-szerte dolgozó látássérült tolmácsok gyakorlatát, s közben maga is szabadúszó tolmácsként dolgozik angol, spanyol és lengyel nyelven. Tapasztalatait az ELTE Fordító-és Tolmácsképző Tanszéke által szervezett TransELTE 2024. konferencia meghívott plenáris előadójaként osztotta meg a hazai publikummal.

A tolmácsolásnak több válfaja van, fontos a különbségekkel tisztában lenni. Létezik a konszekutív, azaz követő tolmácsolás. Ilyenkor a tolmács rövidebb-hosszabb egységekben, szakaszosan tolmácsolja az elhangzottakat. Egy másik lehetőség a konferenciatolmácsolás, amelynek során a szakember egy zárt fülkében ül, fején fejhallgatóval, előtte mikrofon, és a szöveg elhangzásával szinte egy időben tolmácsolja azt. Dr. Figiel kiemelte, hogy a tolmácsolás bármely válfaját gyakoroljuk, elengedhetetlen az önállóság. A tolmácsok jellemzően különböző helyeken végzik a munkájukat, és nagyon bonyolult és költséges lehet, ha a közlekedéshez a látássérült ember folyamatosan látó segítőre szorul. Az önálló tájékozódás iránti hajlandóság ugyanakkor a helyszínen is elengedhetetlen, hiszen fontos, hogy a tolmács – ha egyszer megmutatták neki – egyedül eltaláljon a mosdóba.

Meglepő lehet, hiszen kivételes képességet igényel; mégis, a különböző módozatok közül talán a konferenciatolmácsolás a leginkább akadálymentes és vakbarát. Követő tolmácsolás esetén ugyanis szinte elengedhetetlen a jegyzetelés. Megtörténhet ugyanis, hogy a tolmácsnak több perces, egybefüggő szövegrészt kell a célnyelven elismételnie – ez a szakvizsgáknak is elengedhetetlen eleme. A vak személyek jegyzetelési technikái Dr. Figiel tapasztalatai szerint nagyon eltérőek attól is függően, hogy a tolmács beszédszintetizátorral dolgozik-e, vagy Braille-kijelzőt használ. Tolmácsolás során a Braille nagy segítség. Aki beszédszintetizátorral jegyzetel, annak nagyon fontos jó jegyzetelési szisztémát kialakítania, hiszen nem kis kihívás a beszélő személyre figyelni, és közben a számítógép hangját is hallgatni. Egységes jegyzetelési rendszer tehát nem létezik, ugyanakkor hasznos lehet más látássérült tolmácsokkal konzultálni. Ehhez nyújt segítséget a látássérült fordítókat és tolmácsokat tömörítő, nemzetközi levelezőlista, a the Round Table. További információk és feliratkozás a listára itt,

Konferenciatolmácsolás során is érdemes néhány apróságot tudnunk ahhoz, hogy megkönnyítsük a munkánkat. A legtöbb, a tolmácsfülkében található konzol ma még szerencsére nyomógombos, de előfordul érintőképernyős készülék is a piacon. Egy-egy megbízás esetén ezt érdemes lehet előre egyeztetni. Azt, hogy a tolmács mikrofonja ki van-e kapcsolva, fényjelzés mutatja. A látó kollégáknak ez bőven elegendő, így sokszor a tolmácsberendezést működtető cég technikusa sem tudja, hogy a konzolon bekapcsolható egy hangjelzés, ami eltérő hanggal jelzi, hogy épp ki, vagy bekapcsolt állapotban van-e a mikrofon. Apróság, egy látássérült tolmács számára mégis nagy segítség, hiszen nem kell folyamatosan memorizálni, hogy kikapcsoltuk-e. Dr. Figiel arra is felhívta a figyelmet, hogy egy-egy ismeretlen keresztnév esetében érdemes lehet látó tolmács kollégánkkal tisztázni, hogy az előadó férfi-e vagy hölgy, nehogy a tolmácsolás során származzon ebből kellemetlenségünk olyan nyelv esetén, amely különbséget tesz a nemek között. Látó kollégánk csak kinéz a kabin ablakán, máris egyértelmű számára, hogy ki beszél.

Bevett gyakorlat továbbá, hogy az előadók a konferenciát megelőzően elküldik a prezentációjukat a tolmácsnak, hogy készülhessen a témára, utána nézhessen szakszavaknak. Ez esetben járulékos nehézség egy látássérült tolmács számára, ha az anyag nem akadálymentes – persze nem panaszkodhatunk, hiszen régebben, míg csak papíralapon voltak az előadók jegyzetei elérhetőek, látó személy segítsége nélkül nem tudott a látássérült tolmács készülni egy-egy munkára. Ráadásul ma már az online tolmácsolás is elérhető lehetőség, mivel akadálymentesen használható a Zoom, és Dr. Figiel tapasztalatai szerint az Interactio nevű platform is.

Láthatjuk tehát, hogy – mint szinte minden szakma – a tolmácsolás is rejt nehézségeket számunkra. Mégis olyan terület, amit egy talpraesett, magasszintű nyelvtudással rendelkező, anyanyelvét választékosan használó és jó verbális készségekkel megáldott látássérült ember is végezhet, ha nem rest képességeit és szaktudását fejleszteni, és a munkavégzése során a lehetőségekhez mérve legönállóbban dolgozni.

(Dr. Gombás Judit írása)

A Hobby Rádiót üzemeltető Net-média Alapítvány közösen a Fény Alapítvánnyal 2017. óta folyamatosan tart Angol nyelvi tanfolyamot látássérültek számára, melyre folyamatosan lehet jelentkezni. Az újonnan indult tanfolyami csoportokról a Gépház című műsorunkban beszélt Máj Kriszta angoltanár, gyógypedagógus és a tanfolyam néhány résztvevője.
A tanfolyam hírét itt olvashatja.