Törvénymódosítás a felsőoktatásban a veszélyhelyzet miatt

Az említett eltérő szabályokat a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről szóló 101/2020. (IV. 10.) kormányrendelet tartalmazza. Alább e rendelet fontosabb, elsősorban a hallgatókat, illetve felsőoktatási felvételire jelentkezőket érintő rendelkezéseit ismertetjük.

Hallgatókra vonatkozó eltérések

Átsorolás korlátozása
A felsőoktatási törvény alapján azt az állami, illetve rész-ösztöndíjas képzésben résztvevő hallgatót, aki az utolsó két félév átlagában – habár nem szünetelt a hallgatói jogviszonya – nem szerzett legalább 18 kreditet, vagy nem érte el az adott felsőoktatási intézmény által megkövetelt tanulmányi átlagot, kötelezően önköltséges képzésre kell átsorolni.
Ebben az évben a következő, 2020/2021-es tanévre vonatkozóan viszont akkor sem kerülhet sor állami ösztöndíjas helyről önköltségesre történő átsorolásra, ha a hallgató a fent említett feltételeket nem teljesítette.
Az új szabályozás ugyanakkor az önköltséges képzésről való visszasorolás lehetőségét nem zárja ki, azaz erre ebben az évben is lehetőség van.

Eltérés a félév, tanév időtartamát tekintve
A felsőoktatási intézmények a félév, illetve tanév hosszát, időtartamát tekintve is eltérhetnek a törvény rendelkezéseitől. Ezzel kapcsolatban tehát célszerű az adott intézmény döntéséről tájékozódni. Az Eduline szerint a Debreceni Egyetem például akár augusztus 31-ig is meghosszabbíthatja a tavaszi szemesztert.

A hallgatói jogviszony szüneteltetését érintő változás
A felsőoktatási törvény értelmében a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének hossza (passzív félévek száma) legfeljebb két félév lehet. A kormányrendelet alapján a 2019/2020 tanév tavaszi félévét azonban annak szüneteltetése esetén sem kell számításba venni az egybefüggő szüneteltetés időtartama szempontjából.

Mentesülés a nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól
A kormányrendelet értelmében, akik 2020. augusztus 31-éig sikeres záróvizsgát tesznek, azok esetében nem lesz az oklevél kiadásának előfeltétele a nyelvvizsga letétele.
Ez a rendelkezés – a minisztérium jogértelmezése szerint – nemcsak azokra vonatkozik, akik idén teszik le a záróvizsgát, hanem mindazokra, akik e vizsgán már túl vannak, azonban a nyelvvizsga hiánya miatt eddig nem kapták meg a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevelet.

Záróvizsga
A felsőoktatási intézmények a hallgatók részére a záróvizsgát ebben az időszakban is megszervezik. A záróvizsga letétele, valamint az oklevél átvétele érdekében a hallgatók a felsőoktatási intézmény épületébe beléphetnek, azonban ennek során a fertőzés elkerülése érdekében szükséges előírt rendelkezéseket az intézménynek be kell tartania.

A felsőoktatási intézménybe felvételizőkre vonatkozó eltérések

Ha valaki a 2019/2020 tanévben idegen nyelvből részvizsgát tett, az ennek eredményéről kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány a 2020. évi általános felvételi eljárás során ugyanúgy többletpontok igénybe vételére jogosít, mint a komplex nyelvvizsga.
Ez azt jelenti, hogy középfokú (B2) részvizsga esetén 28, felsőfokú (C1) szintű részvizsga esetén pedig 40 többletpont jár az érintettnek.
Ismét hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy részvizsga megszerzése csak akkor eredményez többletpontokat, ha arra a 2019/2020 tanévben került sor.
Kivételt képez ez alól az az eset, amikor valaki igazoltan a sajátos nevelési igénye miatt nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni. Ilyenkor a fent említett többletpont akkor is jár, ha az érintett középfokú (B2) csak írásbeli vagy csak szóbeli típusú, illetve felsőfokú (C1) csak írásbeli vagy csak szóbeli típusú, vagy azzal, egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.

További fontos szabály, hogy ha a nyelvvizsga megszerzésének feltételeit a nyelvvizsgázó már sikeresen teljesítette, de a nyelvvizsga-bizonyítvány még nem került kiállításra, a felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvvizsga-bizonyítvány helyett a nyelvvizsgaközpont által kiadott igazolást is felhasználhatja, azonban a veszélyhelyzet megszüntetését követően legkésőbb 30 napon belül a nyelvvizsga-bizonyítványt be kell mutatnia.

A felvételi követelmények teljesítését a felsőoktatási intézményeknek úgy kell megszervezniük, hogy az a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje. (MVGYOSZ. / Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogtanácsos)