Továbbra is keresi a tárgyalási lehetőségeket az ÉFOÉSZ a kizáró gondnokság eltörlésének ügyében

Valamennyi országgyűlési képviselőt megkeresi az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), hogy nyújtsanak be módosító indítványt az új Polgári Törvénykönyv cselekvőképességi részéhez, és javasolják a teljesen korlátozó gondnokság eltörlését. Ha az országgyűlés oldaláról nem érkezik segítség, az ÉFOÉSZ nemzetközi intézményekhez fordul jogorvoslatért.

Az országgyűlési képviselőkhöz fordul az ÉFOÉSZ, hogy nyújtsanak be módosító indítványt a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság eltörlésével kapcsolatban. A szervezet szerint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság megegyezik a jelenleg hatályos kizáró gondnoksággal, amely megfosztja az egyént a jogaitól, és kiszolgáltatja mások akaratának. ?Nekünk szavazati jogunk sincs, de szeretnénk, ha a képviselők a mi szavunkat is hallanák” ? üzenték az ÉFOÉSZ önérvényesítő tagjai a képviselőknek.

Kovács Melinda, az ÉFOÉSZ ügyvezetője attól tart, hogy a képviselők nem érzik, mekkora jelentőséggel bír a gondnokság és a támogatott döntéshozatal az értelmi fogyatékos emberek esetében. ?Ha komolyan gondoljuk azt, hogy az értelmi fogyatékos emberek is másokkal azonos jogú, egyenlő méltóságú tagjai ennek az országnak, akkor a támogatott döntéshozatal rendszerén keresztül kell nekik segítséget nyújtani, nem pedig kizárni és más személyekre bízni az életük feletti rendelkezést” ? hangsúlyozta Kovács Melinda, aki úgy látja a gondnoksági kérdés megfelelő szabályozása nélkül a Kormány által 2011-ben elfogadott kitagolási stratégia is kudarcra van ítélve.

A szervezet ?A fogyatékosság nem egyenlő gondnokság” címmel felhívást készített, amelyet több ezer érintett aláírásával küldtek el a képviselőkhöz. A kezdeményezést kifejezetten a Kódex országgyűlési tárgyalására időzítették. ?A felhívás mellett szeretnén az ülésterembe elhelyezni egy szórólapot és egy, a gondnoksággal és a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos rövid kiadványt, amelyben az érintett emberek és családjaik számolnak be tapasztalataikról” ? magyarázta az ügyvezető. Mint mondta, továbbra is keresik a tárgyalási lehetőségeket, ezért javaslataikat eljutatták a FIDESZ- KDNP frakcióvezetőjéhez, Rogán Antalhoz is. ?Bízunk abban, hogy a zárószavazásig sikerül ráirányítani a képviselők figyelmét erre a kérdésre” ? tette hozzá.

A Közelkép úgy tudja, ha az országgyűlés oldaláról nem érkezik segítség, az ÉFOÉSZ más intézményekhez fog fordulni az üggyel kapcsolatban. ?Nem kizárt, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, vagy az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottságát keressük fel, de vannak beadványaink az Európai Emberijogi Bíróság előtt is. Nagyon bízunk abban, hogy utóbbiak eredménye még a Kódex hatálybalépése előtt ismert lesz ? mondta el Kovács Melinda. ? Számunkra nagyon fontos, hogy a cselekvőképességgel kapcsolatos döntések előkészítését megfelelő szakértői vélemények támasszák alá. Ezért újra fel fogjunk ajánlani képzési programjainkat a gyámhatóságoknak, a Kamaráknak illetve a Bíróképző Akadémiával szeretnénk együttműködést.”

Az ÉFOESZ márciusban, a társadalmi egyeztetés szakaszában juttatta el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) az új Ptk. tervezetével kapcsolatos észrevételeit, amelyek elsősorban a kódex cselekvőképességét és a gondnokságra vonatkozó szabályt érintették. ?Egy alkalommal volt módunk találkozni a társadalmi egyeztetésért felelős miniszteri biztossal, Székely Lászlóval. A KIM szervezett egy másik szélesebb körű egyeztetést is, ahová nemzetközi emberijogi szervezeteket hívtak, hazai fogyatékosügyi szervezeteket azonban nem” ? tudta meg a Közelkép Kovács Melindától, aki hozzátette, az előkészítés szakaszában több alkalommal is megkeresték a bizottságokat, akik válaszra sem méltatták a szervezetek javaslatait, meghívásait a szakmai rendezvényekre.

Adta hírül civilhirek.aspnet.hu és a meosz.hu

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.