Új Fogyatékosügyi Különmegbízott

Quinn professzor eddigi munkájával is sokat tett a fogyatékossággal élő személyek jogaiért Európában és világszerte. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége már korábban is dolgozott együtt a szakemberrel, hiszen kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és mélyrehatóan ismeri a CRDP előírásait.

Számos tanulmányt írt és előadást tartott (többek között Budapesten is) a támogatott döntéshozatallal kapcsolatban. Munkásságának egyik központi eleme a cselekvőképesség újradefiniálása. Írásaiban „társadalmi halál”- ként utal arra az állapotra, amelybe általában valamilyen politikai, felsőbb hatalom taszított bizonyos embercsoportokat bőrszín, nem vagy bármilyen más tulajdonság alapján. A történelem során ilyen csoport volt a rabszolgaságba taszított fekete populáció, (de bármilyen más nép, nemzet, melyet háborús időszak után elnyomott a nyertes fél), a nők, akik egészen a 20.század elejéig jogfosztottan éltek a férfiak irányította világban. Ide tartoznak azok a bűnözők, akiket börtönbe zártak és bizonyos alkotmányos jogaiktól megfosztottak. Nem utolsó sorban pedig a fogyatékossággal élők, akik között főként a mentális fogyatékossággal élők helyzete vet fel számos kérdést.

Amíg napjainkban a korábban említett csoportok közül már egyik sem él ilyen fajta „kitaszítottságban”, a mentális fogyatékossággal élők jogai a legtöbb országban a mai napig sérülnek. Quinn álláspontja szerint ennek egyik oka az az elavult nézet, hogy a fogyatékossággal élők képtelenek racionális döntéseket hozni, vagy nem képesek gondolataikat érthetően  kommunikálni. Quinn rávilágít arra is, hogy sok esetben nem arról van szó, hogy a fogyatékossággal élők nem tudják magukat kifejezni, hanem a többségi társadalom nem akar rá elég időt szánni, hogy megértse őket. Ezért egyszerűbb „elhallgattatni” és a gondnokság rendszere mögé „bújtatni” őket. Quinn szerint a gondnokság egy olyan rendszer, ami látszólag próbálta megvédeni a fogyatékossággal élőket attól a joguktól, hogy esetleg rosszul döntsenek, vagy rosszul cselekedjenek, de a valóságban inkább odavezetett, hogy maga a gondnoksági rendszer bizonyult rossz döntésnek és védelem helyett inkább másodlagos, kizsákmányolt helyzetbe kényszerítette a fogyatékossággal élőket.

Quinn elméleti munkásságában alapjaiban definiál újra olyan fogalmakat mint a racionális döntés,  szubjektum, személy, hogy aztán felépítsen belőle egy új alapokra helyezett rendszert, mely már nem az elavult gyámsági rendszerrel kíván megoldást nyújtani a fogyatékossággal élők helyzetére.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum kifejezetten üdvözölte Quinn kinevezését. Yanis Vardakastanis elnök elmondta, hogy a mai napig közel 1 milliárd fogyatékossággal élő személy él az alapvető jogaitól megfosztva. Ezek az emberek a társdalom hozzáállása és az elavult törvények miatt kirekesztetten, szegregáltan élik mindennapjaikat. Vardakastanis szerint az ENSZ  Fogyatékossággal élő személyekről szóló egyezménye kiváló keretet ad ahhoz, hogy a társadalmunkat befogadóvá tegyük, és biztosítsuk a mindenkit megillető egyenlő bánásmódot. Azonban ennek valóra váltásához előremutató és célzott intézkedésekre van szükség. Az elnök megköszönte a korábbi Fogyatékosügyi Különmegbízott, Catalina Devandes, munkáját is, akit szintén nagyra értékelt tevékenyégéért.

Melyek a Fogyatékosügyi Különmegbízott legfőbb feladatai?

• Arra törekszik, hogy a fogyatékossággal élő személyeik jogait elismerjék világszerte. Ennek a folyamatnak az elősegítése, végrehajtása és a megvalósulásának ellenőrzése is munkájához tartozik. Ennek megfelelően meglátogatja a különböző országokat, és jelentéseket készít, valamint ajánlásokat tesz számukra a fogyatékossággal élők helyzetének javításával kapcsolatban.

• Rendszeres párbeszédet folytat az államokkal és minden érdekelt féllel annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyeket minél egyenlőbb bánásmódban részesítsék.

• Szorosan együttműködik a fogyatékossággal élők jogaiért küzdő szervezetekkel és hivatalokkal. Munkájába bevonja a fogyatékossággal élő személyeket és az őket képviselő szervezeteket.

• Konkrét ajánlásokat és javaslatokat tesz a fogyatékossággal élők helyzetének előmozdítására, az alapvető jogok biztosításának megvalósítására.

• Küzd a megbélyegzés és a sztereotípiák ellen, az érzékenyítés mellett tájékoztatja jogaikról és lehetőségeikről a fogyatékossággal élő személyeket.

• Igyekszik tájékozódni a fogyatékossággal élő személyek jogaink megsértéséről. Amennyiben tudomására jut, hogy valamely részes államban sérülnek a fogyatékossággal élő személyek jogai, akkor azonnal felhívja az adott állam figyelmét a felmerült problémára.

• A részes államok vezetőinek kérésére látogatást tesz az adott államban, ahol megvizsgálja a fogyatékossággal élő személyek helyzetét, látogatásának eredményéről riportot készít, melyet az Emberi Jogi Tanácsnak átad. A jelentésében kitér tapasztalataira és konkrét javaslatokat, ajánlásokat tesz a változtatások elősegítésére.

• Részt vesz a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló konferenciákon, üléseken. Ezekről minden esetben sajtóközleményeket ad ki, hogy tájékoztassa minden részes állam szervezeteit.

• Évente jelentés készít az Emberi Jogi Tanácsnak és a Közgyűlésnek a fogyatékossággal élő személyek globális helyzetéről. A legfőbb problémákról és a bevált módszerekről arra vonatkozóan, hogy elősegítséék a társdalomba való befogadást, az egyenlő bánásmódot és az alapvető jogok biztosítását.