Ülőkorzett – a súlyos mozgáskorlátozottak lehetnek az átgondolatlan szigorítás vesztesei

Bár a MEOSZ által véleményezett tervezet szűkítette az ülőkorzett indikációját, a MEOSZ pontosítás mellett lényegében támogatta a szabályozási célt annak érdekében, hogy a feltételek szigorításával elérhető legyen, hogy az eddig az ülőkorzettre nem rászorulókra fordított támogatásból eredő megtakarítást a valóban ellátásra szorulókra és olyan indikáció támogatására fordítsák, amelyet jelenleg egyedi NEAK engedéllyel kell kérni.

Ülőkorzett rendelési feltételek 2020. július 1-jét követően

18 év feletti beteg részére háti strukturális deformitás vagy súlyosabb fokú scoliosis esetén is csak annak rendelhető tb támogatással ülőkorzett, aki ülő helyzetben a törzs függőleges megtartására önerőből képtelen. Az eszköz ártámogatással történő rendeléséhez a háti deformitást képalkotó diagnosztikai vizsgálattal (pl. röntgen, CT, MR) kell igazolni és a receptet az egészségbiztosító ellenőrző főorvosának ellenjegyzése érdekében be kell nyújtani a biztosított lakóhelye szerinti NEAK főosztályhoz. Az ülőkorzett csak akkor váltható ki támogatással, ha a NEAK ellenőrző főorvosa megadja az ellenjegyzést.

További szigorítás, hogy a korábbi 12 hónapról 18 hónapra nőtt a felnőttek számára rendelhető ülőkorzett kihordási ideje.

18 év alatti beteg részére akkor jár tb támogatás az ülőkorzett árához, ha:

• központi idegrendszeri érintettség vagy
• egyéb neuromuscularis megbetegedés vagy
• mozgásszerveket érintő rendszerbetegség részeként fennálló súlyos fokú háti, ágyéki scoliosis esetén,

ha a beteg a deformitás foka, vagy egyéb súlyos tartó- és mozgásrendszeri összetett betegség miatt nem képes az álló helyzetre kifejlesztett korzettet hordani, illetve

az alapbetegsége miatt az ülés/törzs stabilitását nem képes megtartani vagy az nagyon gyenge, instabil.

A gyermekek számára rendelhető ülőkorzett kihordási ideje 12 hónap maradt.

Tudomásunk szerint a szigorítás célja a visszaélések csökkentése lett volna.

A MEOSZ egyetért azzal, hogy meg kell szüntetni az idősotthonokban szükségtelenül felírt és vélelmezhetően esetenként át sem vett, talán még le sem gyártott ülőkorzett-bizniszt, de ez nem válhat a valóban jogosultak hátrányára és végképp nem járhat a súlyosan mozgáskorlátozott emberek szükségtelen vizsgálatával és újabb adminisztráció terhével.

Ha az elhasználódott eszköz pótlásához 18 havonta ismét valamilyen képalkotó lelet szükséges, akkor az eddig a rendszerrel visszaélők meg fogják szervezni a röntgenre utaztatást, ugyanakkor a jogalkotó nem vette figyelembe, hogy az ülőkorzettre valóban rászoruló, súlyosan mozgássérült emberek számára iszonyú tortúra a képalkotó diagnosztikai eljárás.

Álláspontunk szerint teljes mértékben indokolatlan a képalkotó vizsgálatokat 18 havonta újból megismételve az egészségügyi intézmények kapacitását terhelni és az egészségbiztosító kiadását növelni, ugyanis sajnálatos módon 18 éves kor fölött nem szűnik meg az ülőkorzettre jogosító állapot.

A kötelező röntgen vagy CT/MR lelet indokolatlan költséget, a betegek számára szükségtelen kálváriát és sugárdózis terhelést, az egyébként is jelentősen túlterhelt szolgáltatók számára pedig indokolatlan igénybevételt eredményezhet.

Felmerül az a kérdés is, hogy a röntgen/CT/MR szolgáltatók rendelkeznek-e egyáltalán annyi plusz szabad kapacitással, amennyi vizsgálatot ez a rendelési feltétel generál majd.

Egyelőre nem derültek ki az egészségbiztosító ellenjegyzésének feltételei sem, így nem tudható, hogy a NEAK milyen feltételt támaszt az ellenjegyzéshez, az ellenőrző főorvos helyszíni vizsgálatot tart-e és megvizsgálja-e a beteget vagy dönthet-e a rendelkezésére álló orvosi iratokat alapján.

Így megjósolni sem lehet az ülőkorzetthez jutás idejének növekedését.

Arról nem is beszélve, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az ellenjegyzéshez csatolni kell-e a képalkotó vizsgálat eredményét, illetve az egészségbiztosító orvosa felülbírálhatja-e a beteget megvizsgáló, kompetens szakorvos rendelésre vonatkozó orvosszakmai döntését.

A MEOSZ az ellátás nehezítése helyett a gyártók ellenőrzését kéri

A MEOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy nem maradhatnak az érintettek több hónapig segédeszköz nélkül. Nem lehet felesleges, időhúzó és káros vizsgálatokkal, procedúrával nehezíteni az eszközökhöz való hozzáférést. Az ülőkorzetekkel való visszaélést valóban meg kell akadályozni, azonban a csalást nem a betegek követik el, hanem azok a forgalmazók, vagy gyártók, akiket az új szabály továbbra sem akadályoz meg ebben, és akiktől a becsületes gyártók és forgalmazók is folyamatosan elhatárolódnak.

Szövetségünk következetesen kiáll amellett, hogy a társadalombiztosítási rendszernek a jó minőségű segédeszközöket kell támogatnia a valóban rászoruló érintettek részére.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke ezért prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszteréhez fordult és kérte, (A MEOSZ elnökének levele itt olvasható) hogy az állam a súlyosan mozgássérült emberek szükségtelen vizsgálata és újabb engedélyeztetési eljárás bevezetése helyett a gyógyászati segédeszköz forgalmazók hatékony ellenőrzésével és az érdemi szankciók következetes alkalmazásával lépjen fel a forgalmazói visszaélések visszaszorítása érdekében. Hiszen ha pl. a gyse forgalmazók tényleges ellenőrzésére és szankcionálására átcsoportosítanák az ülőkorzett rendelés ellenjegyzését végző ellenőrző főorvosokat, már önmagában az ellenőrzés állandó esélye és a komoly, végrehajtható szankció veszélye nyilvánvalóan nagyobb megtakarítást eredményezne, mint a valóban rászorulók ellátásának nehezítésével járó és pusztán adminisztratív jellegű vény ellenjegyzés.

A 18 éves támogatási korhatár bevezetésére tekintettel a MEOSZ felhívta a figyelmet arra is, hogy a súlyosabb esettel élő emberek nem gyógyulnak meg felnőtt korukra sem, ezért rendezni kell azt is, hogy mi történik a tartós ülés/törzs stabilitási problémával élő beteggel, ha betölti a 18. évét. Ennek érdekében az ágazatirányítók figyelmébe ajánlottuk, hogy az ülőkorzettnek fontos, hiánypótló szerepe lehetne a törzs függőleges megtartására más okból képtelen személyek (pl. törzsizomzat gyengeség, fokozott izomtónus, athetosis, egyéb idegrendszeri károsodás, alsó végtag amputáció) ellátása során.

A valóban rászorulók ellátásához teljesen felesleges lépések megelőzése érdekében a MEOSZ a felnőtt ülőkorzett rendelési és támogatási feltételei közül a képalkotó diagnosztikai lelet és a NEAK ellenjegyzés törlését kérte, illetve javasolta az ülőkorzett indikációját az egyéb, nem háti deformitásból eredő betegséggel is kiegészíteni.