Vakbarát város az álma a szegedi gyengénlátóknak

Az akadálymentes közlekedés az emberek többségének csupán kényelmi elvárás, a fogyatékossággal élők számára azonban elengedhetetlen. A szegedi tömegközlekedési járművek utastájékoztató rendszerein van még mit fejleszteni – néhány vidéki város már előrébb jár ebben.

Életünk során sokszor fel sem tűnik, hogy a közlekedés és a tájékozódás bonyolult folyamat. Leginkább akkor vesszük ezt észre, ha eltévedünk egy ismeretlen helyen a nyári vakáció alatt. Ez látó emberek számára is roppant kényelmetlen helyzet, a látássérülteknek azonban még nehezebb dolguk van, főként egy Szeged méretű nagyvárosban. Ábrahám Alexa születése óta vak. Kecskés-telepen lakik, a belvárosba járt középiskolába, így mindennap a 4-es villamossal közlekedett. Őt az zavarta meg többször, hogy a megállóban, ahol vár a járműre, a 4-es és a 3-as villamos is megáll. – Ilyenkor meg kell kérdezni, melyik futott be éppen. Muszáj a látó emberekre hagyatkozni – mondja Alexa. A hangos utastájékoztató a villamoson nagy segítségére van, bár a megállókat fejben számolja is, de ha nem áll meg mindenhol a jármű, akkor borul a számítás, ezért fontos, hogy működjön. Mint mondja, az utóbbi időben ezzel nincs is gond, kivéve a 3-as villamos vonalát, amely a Dugonics téren valamiért nem mondja be, hol jár. Nem a sofőrök irányítják az utastájékoztatót Az SZKT-tól megtudták a Délmagyarország munkatársai, a probléma egy adatbázis-frissítés miatt kialakult átmeneti meghibásodás, amelyet kollégáik kijavítanak – várhatóan még augusztusban. Az SZKT ügyvezető igazgatója, Majó-Petri Zoltán elmondta, az utastájékoztató rendszer központi vezérlésű, és mind a 95 járművükön üzemel. A rendszer megbízhatósága a mobilszolgáltatás és GPS-jeladók állapotától függ – emiatt fordulhat elő, hogy egy-egy megállóban az utastájékoztatás megszakad. Ballai Anna Mária, a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének elnöke Algyőről jár mindennap Szegedre, így saját bőrén is tapasztalja, milyen nehézséggel küzdenek a gyengénlátók. – A Szegeden telepített vezetősávok igen jók más városokéhoz képest, a villamosmegállók akadálymentesítve vannak, a buszmegállók kivitelezése pedig most zajlik – értékelt. A DAKK helyi közlekedésében használt összes autóbusza is rendelkezik külső és belső vizuális, valamint GPS-alapú belső akusztikus rendszerrel. – Ezek azonban tapasztalataink szerint nem mindig üzemelnek. Pedig ezek nemcsak a vakok és gyengénlátók, hanem a gyerekek és idősek utazását is segítenék – mondta az egyesület elnöke. Beszélő buszok Budapesten működnek a megállókban olyan utastájékoztatók, amelyek bemondják, mikor melyik járat érkezik, vagyis az elektronikus utastájékoztató rendszer nemcsak mutatja ezt, hanem hangosan is beszél. Ilyet szeretnének már régóta a szegedi vakok és gyengénlátók is, és évek óta ígérik is ezt nekik. Másik nagy vágyuk már több hazai városban működik: a főváros mellett Sopronban, Pécsen, Kaposváron ajtónyitásra „mondják meg” a tömegközlekedési járművek, melyik járatról van szó, és hová megy. Az egyesület elnökétől azt is megtudták, folyamatos az együttműködésük a közlekedési társaságokkal. A járművezetőket például ők maguk képzik arra, hogyan segíthetnek a fehér bottal közlekedőknek. Több kellene távvezérelt hangoslámpából A másik fontos probléma a gyalogátkelőhelyeken való átkelés. Ballai Anna Mária kezdeményezésére Szegeden is telepítettek a közlekedési lámpákhoz olyan hangjelzőket, amelyek csak a náluk lévő távirányítóval működnek – a felszerelt és folyamatosan „zajongó” hangoslámpák ugyanis a környéken élőket zavarták. A távvezérelt hangjelző csak akkor szólal meg a zöld jelzésnél, amikor a távirányítóval valaki bejelentkezik a rendszerbe. Jelenleg a város 8 csomópontján van hagyományos, 4 csomópontján távvezérelt hangjelző. A szegedi önkormányzat tervezi a Tisza Lajos körúti, a Boldogasszony sugárúti és a Szentháromság utcai kereszteződésekben működő lámpák felszerelését távvezérelt hangjelzővel. Forrás:delmagyar.hu

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .