Vakok szövetsége: a főszerkesztő szerződését átkomponálták, az alelnök lemondott

A fennálló állapotokhoz igazították a Vakok világa folyóirat főszerkesztője alkalmazásának paramétereit. Kérdés: volt-e jogsértés? Az alelnök lemondott, az elnökség az alapszabály revíziójához látott – ülésezett a vakok szövetségének elnöksége.

Lemond Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ alelnöke December 31-ével lemond Dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) alelnöke országos elnökségi tagságáról – hangzott el a testület december 5-i tanácskozásán. Dr. Nagy Sándor nem indokolta lemondását. Az érdekvédő továbbra is szakmai kapcsolatban marad a vakok szövetségével. Az alelnök helyére (az elnökségi tagságot, és nem az alelnöki státuszt örökölve) a soron következő elnökségi póttag ülhetne, Németh Orsolya azonban még nem döntötte el, kíván-e élni a lehetőséggel. Amennyiben nem, hat tagra fogyatkozik a szervezet alapszabálya szerint héttagú elnökség, s így mihamarabb össze kell hívni az országos küldöttközgyűlést az elnökség létszámát kipótolandó. Vakok Világa főszerkesztő: jogsértés történt? Komoly vita alakult ki az MVGYOSZ Országos Elnökségének december 5-én tartott ülésén a szövetség Garamvölgyi Annamáriával, a Vakok Világa folyóirat főszerkesztőjével kötött szerződését illetően. Mint emlékezetes, a Felügyelő Bizottság (FB) már megállapította, hogy bár a 2006 nyarán az MVGYOSZ hírlevelében megjelent pályázat „vállalkozói jogviszony”-ról ír és a főszerkesztővel kötött szerződésből is az tűnik ki, vállalkozói jogviszonyról van szó, valójában nem egészen az ilyen szerződésben megszokottak alapján fizetik Garamvölgyi Annamáriát. Tudniillik a neki kifizetett vállalkozói megbízási díjon felül a szövetség havi 19404 forintot kénytelen egészségügyi hozzájárulásként fizetni. Ezzel a Felügyelő bizottság szerint „kár éri” a vakok szövetségét. Az FB állásfoglalásának ellenére, melyben az is szerepelt, hogy az Országos Elnökségnek a feltárt hiányosságot orvosolnia kell, a december 5-re összehívott ülés napirendjén nem szerepelt a kérdés. Dr. Szőke László elnök szerint azért, mert ő levélben adott választ az FB felvetéseire, s mivel utóbbi nem jelentkezett viszontválasszal, az elnök várt a Felügyelő Bizottság reakciójára. Az FB újból megfogalmazott kérésének azonban eleget téve ezúttal napirendre vették a témát. Dr. Szőke László úgy vélte, annak idején nem fogalmazták meg, hogy a pályázaton indulóknak követelmény lenne a vállalkozói igazolvány bemutatása. Az mindenesetre kérdéses, hogy akkor mégis miként kívántak arról meggyőződni, hogy vállalkozó a pályázó személy. Dr. Szőke tájékoztatta az FB-t, hogy annak idején a Cseriné kinevezését tartalmazó elnökségi határozatot már bíróság előtt megtámadták, s a keresetet a Fővárosi Bíróság elutasította. Az egykori bírósági ítélet megállapította, hogy az elnökség pályázat alapján nevezi ki a főszerkesztőt, s a vezető testületnek joga van arra, hogy döntsön a foglalkoztatás mikéntjéről. Hogy ezt úgy kell-e érteni, hogy a pályázati kiírásban megfogalmazott követelményeket sem kell figyelembe venni, az kérdés. Persze az is, ha nem kell tekintettel lenni utóbbiakra, akkor tulajdonképpen mit jelent az, hogy pályázat? Az elnök szerint az FB azért sem hivatkozhat „mulasztásos jogsértésre”, mert annak idején Dr. Hódosi László jelen volt az elnökség ülésein, módja volt rá, hogy felemelje szavát, ha jogsértést érzékel. az elnökség Dr. Szőke emlékei szerint annak idején „hallgatólagosan tudomásul vette”, hogy az újságírók többsége ún. adószámos magánszemélyként tevékenykedik. Különben sem lenne méltányos az elnök szerint két évi kapcsolat után a főszerkesztőn számon kérni foglalkoztatásának paramétereit. Dr. Hódosi László szerint az elnök érvei csúsztatást tartalmaznak. Senki sem kívánja támadni az egykori kinevező határozatot, sőt, épp arról van szó, hogy az FB érzékelte, a valóságban nem annak megfelelően történik a főszerkesztő javadalmazása. Vállalkozási díj helyett bérszámfejtés útján fizetnek neki, s vállalkozói jogviszony esetén a szervezetet a 180 ezer forintos megbízási díjon felül semmi sem terhelné. Dr. Szőke László úgy érvelt, a havi 19404 forintos „kár” (mely Dr. Szőke szerint különben sem nevezhető kárnak) eltörpül az MVGYOSZ-nek a különféle pereskedések, hatósági eljárások által okozott kára mellett. Dr. Földi János nem értette az összefüggést a két dolog között úgy vélvén, a szövetségnek okozott állítólagos kár cseppet se igazolja a másikat. Dr. Szőke László Garamvölgyi Annamária védelmében azt is elmondta, a főszerkesztő kiterjedt kapcsolatrendszerével sokat használ a vakok szövetségének, erről kár lenne lemondani. Mint ahogy arról is, ami szerinte szintén a főszerkesztő érdeme, tudniillik a Vakok Világa ma már széles rétegekhez jut el, így minisztériumi tisztségviselőkhöz, s társadalmi presztízse nagyot nőtt, mióta a jelenlegi főszerkesztő dolgához látott. Vélhetően erre való reakcióként is jegyezhette meg Szabó Renáta, az FB elnöke, hogy az a tény, hogy egy „hatvanforintos” levélre a köztársasági elnök köszöntő nyilatkozattal reagál, pusztán utóbbi úri emberi mivoltára bizonyíték. ha oly nagy a lap presztízse, vajon miért nem hoz gyakorlatilag semmilyen reklámbevételt? Az elnök és a hivatalvezető szerint azért, mert a hirdetők nem akarják megérteni, hogy fizetni kell a hirdetésekért, vége az ingyen leközölt reklámok időszakának. Dr. Nagy Sándor sem igen értette, hogyan lehet azt mérni, hogy a főszerkesztő tevékenysége óta nőtt volna a lap és ezzel összefüggésben a látássérültek társadalmi elfogadottsága. Dr. Szőke László többek között konferenciákon elhangzott méltató szavakra emlékszik e tárgyban. A szervezet 18600 fős tagsági létszámához viszonyított 800-as megrendelői állomány sem épp a siker bizonyítéka, vetette fel Dr. Földi János. A főszerkesztő erre adott válaszában kifejtette: a valóságban többen olvassák a lapot, mint ahányan előfizetnek rá. Dr. Szőke László az FB állásfoglalásában is szereplő azon kitételre, hogy a jogsértő állapot megszüntetésének elmulasztása esetén a Felügyelő Bizottságnak joga van a szövetség felett a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez fordulni (Fővárosi Főügyészség – a szerző.), úgy nyilatkozott: áll a törvényességi vizsgálat elé. Dr. Hódosi László úgy emlékszik két éve is határozottan hangsúlyozta, vitának nincs helye, a főszerkesztőnek be kell mutatnia a vállalkozói igazolványát. Dr. Szőke László azon érvére, hogy egy a Garamvölgyi Annamáriáéhoz hasonló feladatot ellátó újságíró valós piaci bére a 180 ezer forint háromszorosa Földi János elmondta, hogy a szerződést 180 ezer forintra kötötték, vitának nincs helye. A vállalkozói szerződésben nem szerepel a plusz 19404 forint. A havi 500 kilométer benzinköltséget, amit a vele kötött szerződés szerint a főszerkesztő elszámolhat, az újságíró meg sem közelítette – hozta fel Garamvölgyi Annamária védelmében az elnök. Akkor a havi 19000 forint jogossága ezzel igazolva van – próbálta értelmezni az elnök szavait Dr. Földi János. A jogellenes helyzetet senki nem vitatja – summázott Dr. Tóka László. A kérdés az, milyen megoldást talál ennek kiküszöbölésére az elnökség. Tóka szerint három lehetőség kínálkozik: 1. a főszerkesztő benyújtja a vállalkozói igazolványt. 2. módosítják a vele kötött szerződést igazodva a fennálló valós viszonyokhoz. 3. Felmondják a szerződést, új pályázatot írnak ki. Dr. Földi János azon a véleményen volt, hogy a főszerkesztő nem hibás a kialakult helyzetben, mindazonáltal ha utólag módosítják a játékszabályokat, akkor felmerül a kérdés: az eddigi két évben miért állt fenn a jogellenes helyzet? Dr. Micserics József felvetette, ha utólag módosulnak a paraméterek, mit szólnak majd az eredeti pályázók, akik az akkori kiírás alapján pályáztak? Szabó Tiborné szerint a sima megbízásos jogviszony nem megoldás, ennek költségei jóval magasabbak. Az elnökség végül úgy szavazott, Dr. Tóka László második számú megoldási javaslatát fogadja el, azaz ezentúl a főszerkesztőt adószámos magánszemélyként foglalkoztatják, így már legálisan fizethető a havi 19000 forint. Dr. Földi János leszögezte: véleménye szerint jogsértés történt. A Vakok Világa „szent tehén”? Bár úgy tűnik, a vakok szövetsége eredeti, 207 milliós állami támogatásának megmaradására van remény s nem következik be az előző tanácskozáson megtárgyalt 17,7 milliós elvonás,nadrágszíj összehúzásra azért szükség lesz – derült ki a december elején tartott elnökségi ülésen. A szokásos 207 millió forint nem követi a folyamatos inflációt, tudniillik a minisztériumi támogatás évek óta gyakorlatilag változatlan, s ehhez jön még, hogy jövőre a hivatalvezető tájékoztatása szerint nem lesz újabb nagyszabású pályázati projekt, mely Dr. Micserics előzetes kalkulációi alapján 7 milliós mínuszt jelent az olyan évekhez képest, amikor a szervezet ilyen bevételi forrással számolhatott. Dr. Földi János korábban elhangzott kérése alapján Dr. Micserics József pontos kalkulációkat hozott arra, a Vakok világa esetében milyen tétellel lehetne spórolni. Felmerült ugyanis, hogy míg a szervezet szinte minden területét így-úgy érinti a megszorítás, a folyóirat érintetlenül vészelné át a szűkös költségvetési időszakot. Ráadásul közben kiderült, Dr. Hódosi László korábbi durva számításával szemben, mely 5,4 millió forintra tette a folyóirat előállításának költségeit, a valós érték évi 6,2 millió forint. Dr. Micserics hangsúlyozta: semmiképp nem akar a kérdésben véleményt nyilvánítani a döntés az elnökség felelőssége. Mindazonáltal mikor emberi egzisztenciák omolhatnak össze a megszorítások miatti elbocsátások okán, talán jogos kérdésként merül föl, a folyóirat hogyan maradhat „szent tehénként” érintetlen? A hivatalvezető úgy véli, reális spórolást pusztán a havi 60 ezer forintos cikkírói honordíjak valamelyes megkurtításával lehetne megvalósítani. Garamvölgyi Annamária erre reagálva elmondta, ha csökken a kifizethető honordíjak összege, akkor ez a lap már nem lesz ugyanaz. Így is a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által képviselt flekkenként 5000 forintos ajánlás helyett a Vakok Világánál ugyanezen egységre számított 1000 forintos tiszteletdíjakkal kénytelenek a szerzők beérni. Bár a honordíjak csökkentésének kérdésében számos érv hangzott el pro és kontra, az Országos Elnökség végül úgy döntött, nem lesz elvonás. Az is felmerült, hogy esetleg az amúgy sem kihasznált havi 500 kilométer benzinpénz-keretet lehetne lejjebb venni. A szavazás során ezt a felvetést sem szavazta meg az elnökségi tagok többsége. A hivatalvezető az érvek ütköztetésénél megjegyezte, ha a folyóirattól nem vonnak el forrást, az magától értetődő módon azt jelenti, hogy más területektől kell többet elvonni, hiszen a rendelkezésre álló források összessége adott. Az FB tagjai lemondást fontolgattak Az elmúlt hetekben nem az alelnök volt az egyedüli, aki tisztségéről való lemondását fontolgatta – derült ki december 5-én, a vakok szövetsége Országos Elnökségének tanácskozásán. Amint Szabó Renáta, a Felügyelő Bizottság elnöke beszámolójából kitűnt, az ő fejükben is megfordult a gondolat. A pénzügyi szakember tájékoztatásából kiderült, leginkább az hátráltatja a bizottság hatékony munkáját, hogy nem férnek hozzá időben és maradéktalanul az igényelt adatokhoz. Ez mindenekelőtt a szövetség számára a könyvelést végző külső iroda adatszolgáltatását érinti. Szabó Renáta a Felügyelő bizottság nevében javasolta, a szervezet szüntesse meg a megbízási szerződést a könyvelő céggel. Emlékezetes, két éve az Országos Elnökség költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve helyezte ki a könyvelést és a bérszámfejtést. Dr. Micserics József akkori számításai alapján ezzel nem keveset lehetett spórolni. A spórolás tényét a hivatalvezető tulajdonképpen ma sem vitatja, a tapasztalatok azonban arra engednek következtetni, összességében nem volt jó döntés a kiszervezés. Az elnökség most olyan értelmű határozatot hozott, hogy mind a könyvelést, mind a bérszámfejtést vissza kell hozni a Hermina úti hivatalba. Dr. Micserics szerette volna tudni, erre hány főt vehet fel. Szabó Renáta szerint teljesen egyértelmű, hogy a könyvelést egy ember is el tudja látni. Micserics József egyébként megjegyezte, személy szerint ő is „szégyelli”, hogy a vonatkozó elnökségi határozatnak nem tudott megfelelni és az utolsó évben nem tudta havonta az FB rendelkezésére bocsátani a főkönyvi kivonatot. A hivatalvezetőnek az elhangzottak szerint nem sikerült a könyvelőcéget rászorítani az adatok időbeni átadására. torzra sikerült az a jelentés, melyben a közelmúltban a Felügyelő Bizottság által egy közérdekű adatigénylés válasz nélkül hagyása okán fordult az ellenőrző testület a hivatalvezetőhöz és az elnökhöz – hangzott el a december elei elnökségi ülésen. Dr. Micserics József és Dr. Szőke László válaszában elmondta, ennek az az oka, hogy számukra nem volt egyértelmű, a gyógyszeres tájékoztatókkal kapcsolatos szerződésekre és a Vakok Világa folyóirat előállítási költségeire vonatkozó kérdéseket most az FB tette fel, vagy az FB csupán közvetíteni próbált a kérelmezők és a szövetség vezetői között. Különben is, jegyezte meg Dr. Szőke László, korábban maga a Felügyelő bizottság írta azt állásfoglalásában, az iratbetekintési kérelmet nagy részt elutasítani javasolja. Mint egy korábbi bejegyzésben olvasható, Németh Orsolya társaságában szerettünk volna az iratbetekintési joggal élve a fenti információkhoz jutni,. Az elutasítás után az adatvédelmi törvény alapján megírt kérvénnyel próbáltuk ugyanezeket az információkat megismerni. Dr. Hódosi László az elnök szavaiban ismét csúsztatást érzékelt. A közérdekű adatigénylésre ugyanis minden esetben választ kell adni, teljesítés esetén erre a vonatkozó jogszabály 15 napot szab, indoklással ellátott elutasítás esetén pedig nyolcat. Márpedig a hivatal semmiféle választ nem adott a közérdekű adatigénylésre. Dr. Hódosi szavai egyébként nem látszottak visszhangra találni, a válaszadásra vonatkozólag most sem tudtunk meg semmi újat. Dr. Hódosi egyébként elfogadta a feddést és megígérte, a jövőben igyekeznek még érthetőbben fogalmazni. Dr. Micserics József biztosított: most már, hogy tudják, kizárólag a Felügyelő bizottság fogja megismerni a hivataltól érkező adatokat, ezeket hiány nélkül mihamarabb rendelkezésre bocsátják. A Felügyelő Bizottság fontosabb szerv annál, minthogy folyton ilyen egyéni igényekkel foglalkozzon – jegyezte meg Dr. Szőke László. Dr. Hódosi László felvilágosította az MVGYOSZ-elnököt, hogy az FB-nek hivatalból kötelessége eljárni minden hasonló esetben. Szabó Renáta pedig tájékoztatója elején leszögezte, a bizottság a jövő évben szeretné górcső alá venni a szervezet minden főbb működési területét, 2009-re munkatervet dolgoz ki és ez alapján fogja végezni munkáját. Dr. Szőke László és Micserics József biztosította az FB-t, a jövőben természetesen minden adathoz hozzáférhetnek. Újrafésült alapszabály: első menet A jövőben az elnökség ne pályázattal döntsön a hivatalvezető és a Vakok Világa főszerkesztőjének kinevezéséről – merült föl sok egyéb között annak az egyeztetésnek a során, melybe az Országos Elnökség legutóbbi ülésén kezdett az alapszabályt felfrissítendő. Egyelőre pontosan kidolgozott javaslatok nincsenek. A folyamat során az első rostát a javaslatok az elnökség körében történő megvitatása jelenti, 2009 január közepén ezt követi majd az Egyesületi Elnökök Tanácsa (EET) véleményezése, végül a jövő tavaszi országos küldöttközgyűlés előtt ismét az Országos Elnökség önti majd végső formába a felmerült változtatási javaslatokat. A mostani körben az elnök és a Dr. Nagy Sándor által javasolt változtatásokat vitatták meg, igaz, a munkával a módosítási indítványok nagy száma miatt nem végeztek. Nagy Sándor egyébként afféle előösszegző feladatot is végzett, hisz javaslatcsomagjába többek, pl. Németh Orsolya észrevételeit is beledolgozta. Emlékezetes, ezen kívül a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) rukkolt még elő nagyobb szabású alapszabály-módosító javaslattal. A mostani együttgondolkodás a 2005, azaz az átalakulás óta a gyakorlati működés során felmerült tanulságokat igyekszik érvényesíteni a szervezet alapszabályában – kezdte az eszmecserét Dr. Szőke László elnök. A december elei ülésen az elnökség többek között megvitatta a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) kérdését. Az MVGYOSZ hivatalában ugyan létezik egy még az előző strukturát tükröző, csak a hivatalra vonatkozó, a nyolcvanas évekből származó SZMSZ, ám egyrészt az mára elavult, másrészt a kiemelten közhasznú szervezetnek kell rendelkeznie SZMSZ-szel, nem csak egy működési egységének. Ismert, 2006 elején a mostani elnökség megbízta az elnököt és a hivatalvezetőt, hogy 2006 június 1-ig alkossa meg az SZMSZ-t. Ez az érintetteknek máig sem sikerült, pontosabban Dr. Micserics József hivatalvezető már elkészített egy SZMSZ-tervezetet, ez azonban csak a hivatalra vonatkozik, és egyébként sem nyerte el maradéktalanul minden elnökségi tag tetszését. Dr. Micserics arra utalt, hogy a jelenlegi alapszabályban csak a hivatal SZMSZ-éről van szó. A mostani elnökségi ülésen abban látszottak a vezetők megállapodni, hogy Micserics tervezete a szervezet SZMSZ-ének részét kell képezze. Komplikálja a dolgokat, hogy szintén jogszabályi kötelezettség alapján iratbetekintési szabályzatnak is lennie kellene, melyet az SZMSZ tartalmaz. Ha nincs átfogó SZMSZ, az alapszabályban kell az iratbetekintést szabályozni. Egy másik felmerült javaslat megvitatásának végén az Országos Elnökség abban maradt, hogy a jelenleg egy elnökségi határozat alapján működő Egyesületi Elnökök Tanácsa kerüljön említésre az alapszabályban is. A mostani előzetes eszmecsere egy újabb eredménye, hogy úgy tűnik, az elnökség a mellett van, ne legyen különbség választó és nem választó küldöttközgyűlés között. Ismert, előbbire szigorúbb szabályok vonatkoznak. A döntés az elnökség titkos szavazással való megválasztását nem befolyásolja. A tanácskozáson megvitatták, szükséges lenne-e, hogy az elnökségi tagok külön-külön számoljanak be az országos küldöttközgyűlésnek éves munkájukról. Ez azért lehet fontos, mert az elnökség tagjai akkor kaphatják meg tiszteletdíjukat, ha a küldöttközgyűlés elfogadja az elnökség beszámolóját. Mint ismert, egy majd három éve hozott határozatban az elnökség tagjai személyre szóló feladatokat vállaltak, s a határozatban az is szerepelt, a tagoknak az elnökség előtt évente kétszer be kell számolniuk arról, „szakterületükön” mit végeztek. Abban egyetérteni látszott a testület a legutóbbi ülésén, hogy a beszámolás nem működik. Ám még ha működne is, ha egy-egy tag tevékenységével a küldöttközgyűlés nem lenne elégedett, ez akkor sem indokolná a tiszteletdíj kifizetésének feltételéül szabott éves beszámoló el nem fogadását. Előzetes konszenzus nem született: a kérdést továbbgondolják. Az alapszabályba érdemes lenne beletenni, vetődött fel, hogy a szervezet – a többi között – az adatvédelmi törvény, a szerződési szabadság tiszteletben tartásának figyelembe vételével működik. Dr. Tóka szerint bele lehet tenni az alapszabályba ilyen deklarációt, de amíg vannak sorstársak, akik a joggal vissza akarnak élni, a problémákat nem lehet kiküszöbölni. Az adatvédelmi szabályok egyébként pl. az elvileg korlátlan iratbetekintési joggal kerülhetnek konfliktusba, jegyezte meg a hivatalvezető. A jövőben nem csak a gyógymasszőr képzést, hanem minden, a látássérültek elhelyezkedését segítő szakképzést támogat az MVGYOSZ az alapszabály vonatkozó passzusa alapján – állapodtak meg az elnökségi tagok a tervezetről a mostani tanácskozáson. Felmerült, maradjon-e meg a lehetőség, hogy a látássérültek természetes személyként továbbra is tagsági viszonyt létesítsenek az MVGYOSZ-ben? Bár az eredeti, három évvel ez előtti koncepció azzal számolt, a természetes személyek jogintézménye fokozatosan eltűnik majd a szervezet életéből, a valóságban azóta is történik tagfelvétel, mivel az alapszabály erre lehetőséget ad. Dr. Földi János felvetette, mivel egy természetes személy tag évi 2000 forint tagdíjat fizet, míg egy tagegyesület a nála bejegyzett tagonként 30 forintot, a szövetségnek anyagi érdeke is fűződik a természetes személy tagok mindnagyobb létszámban való jelenlétéhez. Többen azonban úgy vélték, nem csak anyagi szempontból kellene szemügyre venni a dolgot. Konszenzus nem jött létre. A jövőben a központi hivatal a tagegyesületeknek leosztott támogatásával elszámolni nem tudó szervezetek szankcióra számíthatnak, értett egyet az elnökség. Igaz, abban nem sikerült megegyezni, az elszámolási kötelezettségnek eleget nem tevőket kategorikusan zárják-e ki a következő évi támogatásból, vagy csupán részleges elvonással sújtsák az érintettet. Dr. Micserics József hivatalvezető megjegyezte, a kérdés hipotetikus, ha egy tagegyesület nem tud elszámolni, az azt jelenti, hogy az MVGYOSZ sem fog tudni elszámolni a minisztérium felé a támogatással, ez pedig azzal jár, hogy az egész szervezet eshet el az állami forrástól. Azaz a tagegyesületeknek sem lesz mit leosztani. Dr. Tóka László és Szabó Tiborné nem vállalja fel az erkölcsi felelősségét, hogy egy egyesület a támogatásból való kizárás nyomán ellehetetlenüljön. Felvetődött, érdemes lenne leszabályozni, egy látássérült személy egyszerre csak egy tagegyesületnek lehessen tagja, ill. természetes személyként rendelkezzen tagsági jogviszonnyal. Több elnökségi tag azonban úgy vélte, a gyakorlatban lehetetlen ellenőrizni, ki hány helyen tag. A tagegyesületet nem lehet ugyanis arra kötelezni, hogy a központi hivatal adatnyilvántartása számára adja át egy nála tagsági jogviszonnyal rendelkező látássérült személyes adatait. Fölmerült, mi lenne a teendő egy esetleges eredménytelen választást követően. Dr. Szőke László abban a megoldásban gondolkodik, hogy ha pl. az elnököt nem sikerül megválasztani, akkor a hivatalban lévő elnök tisztségében marad ügyvezető elnökként, korlátozott hatáskörrel azzal, hogy kötelező új választásokat kiírni. A jövőben alapszabály-módosító indítvány minden év január 31-ig kell benyújtani – alakított ki előzetes konszenzust az elnökség. Az ezt követő módosító indítványokat a tervezet szerint már nem lehetne abban az évben a küldöttközgyűlés elé szavazásra bocsátani. Abban ismét csak elmaradt az előzetes konszenzus, a küldöttközgyűlés határozatait kiküldjék-e tértivevényes levélben a természetes személy tagoknak. Emlékezetes, erre a határozatok bíróság előtti támadhatósága miatt lehet szükség, hiszen a tudomásra jutástól 30 nap az a jogvesztő határidő, melynek letelte után már nem lehet jogorvoslattal élni az igazságszolgáltatás előtt. Ismét felmerült, a természetes személyek tagdíjába esetleg építsék bele a postázás költségeit. Dr. Nagy Sándor nem ért egyet azzal a Dr. Szőke Lászlótól származó módosítási javaslattal, hogy az elnökség nem kötelezően pályázati eljárás segítségével nevezné ki a hivatalvezetőt, ill. hogy utóbbi képzettségére vonatkozó követelmények ne legyenek lefektetve. Dr. Szőke László a mellett érvelt, ne írják elő az elnökségnek, hogy köteles pályázati eljárást lebonyolítani. Hagyják meg a jogot a testületnek, hogy így tesz, de arra is, hogy más módon találja meg a legmegfelelőbb hivatalvezetőt. Dr. Földi János ennél is tovább ment: szerinte döntse el az elnök egy személyben, ki legyen a hivatalvezető. A gyakorlatban úgyis az számít, hogy ő együtt tud-e vele dolgozni a mindennapokban. Dr. Földi János a Vakok Világa főszerkesztőjének kinevezését is az elnök kezébe adná. Dr. Tóka László is a pályázat mellőzését támogatja, véleménye szerint a versenyszférában is az figyelhető meg, a vezető „saját embereivel” tölti fel a bizalmi posztokat. A vakok szövetsége nem a versenyszféra – hívta fel kollégája figyelmét Dr. Hódosi László. Dr. Nagy Sándor úgy fogalmazott, az önkormányzatiság elvének minden szinten érvényesülnie kell. Az elnökségi ülések hangfelvétele a honlapon – hány évig tart egy határozatnak eleget tenni? Mikor lesznek végre elérhetőek az MVGYOSZ Országos Elnöksége üléseinek hangfelvételei a szervezet honlapján? – tette fel a kérdést újfent Dr. Földi János. Emlékezetes, erről 2007 elején döntött a testület. Dr. Földi János emlékeztetett, az ez év tavaszi küldöttközgyűlések hangfelvételei a honlapon elérhetőek voltak, tehát technikai akadály vélhetően nincs. Ezt erősítette meg Parai Sándor is, a stúdió munkatársa a december 5-i tanácskozáson a hivatalvezető kérdésére. Dr. Szőke és Dr. Micserics József is megerősítette, a közzétételnek nincs elvi akadálya. Újból felmerült, a tanácskozáson készült hangfelvétel vajon alkalmas-e a közzétételre? szükséges-e a minőséget feljavítani s egyáltalán lehetséges-e ezt megtenni? – kérdezték többen. Parai Sándor elmondta, a felvétel a megfelelő programmal normalizálható, az érthetőség többé- kevésbé biztosítható. Simon Enikő jelenleg is ezeket a hangfelvételeket használja a jegyzőkönyv elkészítéséhez – jegyezte meg Dr. Földi János, s ha ő megérti az elhangzottakat, bizonyára mások is. A decemberi ülés hangfelvétele afféle próbapéldányként az elnökségi tagokhoz kerül normalizálás után – állapodtak meg a tanácskozáson. A jövőben a vakvezető kutyák átvételi díjának mérséklése iránt már nem az MVGYOSZ Országos Elnökségéhez, hanem a területileg illetékes tagegyesülethez kell fordulni – döntött az MVGYOSZ elnöksége egy – egyelőre információ híján – elutasított díjmérséklési kérelem kapcsán. Dr. Szőke László a határozatot azzal indokolta, hogy a tagegyesületek számára a központ a személyi jövedelemadó (SZJA) egy százalékának bizonyos részét leosztja, ill. hogy ilyen módon a tagegyesületek is gyűjthetnek forrást. Továbbra sincs végleges határozat az ingyenes Hermina úti teremhasználat dolgában. Dr. Micserics József elmondta, végleges döntés csak az állami támogatás konkrét összegének megismerése után, a költségvetés tető alá hozásakor lehetséges. Mindenesetre felmerült egy B-variáns, így most vagy a péntek, vagy a szombat lehet az a nap, amikor a vakok szövetsége tagegyesületei ingyen vehetnék igénybe a székházat rendezvények megtartásához. Mindez a hivatalvezető durva kalkulációi szerint évi 1 millió forintos bevételkiesést jelentene. Egyelőre továbbra is a hivatalvezető dönt a teremhasználati díj mérséklését indítványozó kérelmekről. Nem szolgálja a látássérültek társadalmi elfogadását az a hamarosan sugározni tervezett reklámfilm, mely egy civódó vak házaspárt mutatna be, ahol a feleség tányérokat próbál a férj fejéhez vágni – véli az MVGYOSZ elnöke. Amennyiben sugározni kezdik a kampányfilmet, Dr. Szőke László elnökségi felhatalmazás birtokában fogja felemelni szavát a produkcióval szemben a nyilvánosság előtt. Az elnökség véleménye mindazonáltal nem volt egységes: többeknek tetszett az életszagú jelenetet bemutató kisfilm. Újabb bejelentés, újabb ÁNTSZ-vizsgálat: se omladozó falak, se beázás – foglalható össze egy már-már szokásosnak tűnő hatósági kiszállás története- tudtuk meg a hivatalvezető tájékoztatásából. Elhunyt Cserna Sándor. A korábban az MVGYOSZ Hermina úti hivatalának élén álló munkatárs temetése december 9-én kedden lesz. T. Péter

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .