Volt egyszer egy Orient Expressz

Nagyszabású kiállítással idézi meg Párizsban az Institut du monde arabe (Arab Világ Intézete) a legendás Orient Expresszt, amely a francia fővárost közel egy évszázadon át kötötte össze Isztambullal.

Az augusztus 31-ig megtekinthető, Volt egyszer egy Orient Expressz című tárlatra félmillió látogatót várnak a szervezők. Az első nemzetközi luxusvonatot bemutató 2,5 millió eurós költségvetésű kiállítás a francia Állami Vasúttársaság finanszírozásával jött létre, amely 2020-ig szeretne elindítani egy, az Orient expresszhez hasonló, Európát átszelő mozgó luxusszállodát. A Volt egy egyszer egy Orient Express című tárlat a Párizs központjában, a Szajna-partján található arab intézet előtti téren kezdődik, ahol felállították a legendás vonat 1922-ben készült gőzmozdonyát, valamint a két háló- és étkezőkocsit, amelyeket az 1920-as években terveztek. A műemlék jellegűnek nyilvánított vagonok – amelyek évtizedeken át egy párizsi hangárban porosodtak – olyan súlyosak, hogy három nagy betontömbbel kellett a szerelvényeket alulról megtámasztani, hogy ne törjék be az úttestet és ne essenek be a kulturális intézmény alatti parkolóházba. Az 1880-as évek elejére a kelet-európai vasúthálózat bővülésének köszönhetően a korábban Párizst és Bécset összekötő gyorsvonatok már Budapesten át Bukarestig közlekedtek. Ez adta az ötletet Georges Nagelmackers belga bankárnak, hogy egy egész Európát átszelő vonatot indítson, amely a mesés Kelet felé, egészen Isztambulig repítené utasait. Az általa alapított Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság amerikai mintára készült forgóvázas kocsikat szerzett be, az étkező- és hálókocsikat egy luxusszálloda mintájára minden kényelmet kielégítő berendezéssel látta el. Az Orient Expressz az első világháborúig élte fénykorát, politikusok, uralkodók utaztak a pompázatos kocsikban, mint például I. Ferdinánd bolgár cár, Daniló montenegrói trónörökös és egy indiai maharadzsa összes feleségével. A Szajna-parton messziről is látható vonat belülről is a korabeli hangulatot idézi: a monogramos bőrgarnitúrák a képzeletbeli utasok odavetett ruhadarabjaival, az asztalokon a csillogó, díszes réztárgyak a pár percre távozott valódi és fiktív, vastag pénztárcájú utasoknak állítnak emléket, akik között egykoron ott volt James Bond, Mata Hari, Arábiai Lawrence és Agatha Christie híres krimijének, a Gyilkosság az Orient expresszen című regénynek hősei is. Az étkezőkocsiban minden este negyven vendég számára a három Michelin-csillagos francia séf, Yannick Alleno varázsolja újra az Orient expressz egykori francia menüjét, amelyhez keleti desszerteket is kínál. A tárlat az Arab Világ Intézetének 800 négyzetméteres kiállítóterében folytatódik, ahol a luxusvonat vagonjaiból származó, műgyűjtők által megmentett tárgyakat tekinthetnek meg a látogatók. A luxusvonat hivatalosan Isztambulig közlekedett, de Bagdadig és Kairóig is volt csatlakozása, a tárlat ezekkel a szakaszokkal is részletesen foglalkozik. Az „igazi” Orient Express 1977-ben közlekedett utoljára Párizs és Isztambul között, de 2001-ig még járt Budapestig és Bukarestig. Az útvonal ekkor Bécsig rövidült, 2007-től már csak Strasbourg-Bécs között szállított utasokat, végül 2009-ben teljesen eltűnt az európai menetrendekből. Forrás: kultura.hu.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .