Halláskárosodás – Minden ötödik család érintett, mégsem teszünk eleget ellene

Hazánkban közel egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-as évi becslése szerint 2050-re 900 millió fölé nőhet a halláskárosultak száma a világon. Várható, hogy 30 éven belül majdnem minden tizedik ember halláskárosodott lesz, ami komoly lelki terhet ró a családokra és jelentős kiadásokkal terheli meg az egészségügyi rendszert. A Fül-orr-gége Központ a Hallássérültek Világnapjára készülve vizsgálta meg a magyar lakosság halláskárosodással kapcsolatos ismereteit.

Becslések szerint Európa lakosságának körülbelül 22%-a él bizonyos fokú halláscsökkenéssel, annak ellenére, hogy a hatékony audiológiai kezeléseknek köszönhetően ez az állapot, ma már sikerrel gyógyítható, a hallás visszanyerhető.

A 15 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Fül-orr-gége Központ munkatársai kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy milyen alapvető ismeretekkel rendelkezik a lakosság a hallássérüléssel kapcsolatban és mely területeken van szükség ismeretátadásra. A felmérés a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet bevonásával készült. A magyar lakosságot reprezentáló 500 fős vizsgálatból kiderült, hogy a hallássérülésben személyesen érintettek aránya 14 százalék. A nők között gyakoribb ez az állapot, mint a férfiak körében (10 vs. 19 százalék). Az életkor növekedésével emelkedik a halláskárosodással küzdők aránya. Az EU átlaga 10 százalék, Magyarországon a halláscsökkenésről beszámolók aránya átlagon felüli. A családi érintettséget 24% jelezte, amiből arra következtethetünk, hogy minden ötödik család küzd a halláskárosodás okozta nehézségekkel.

A halláskárosodás jelentősen befolyásolja az érintett személy társas kapcsolatait, lelki egyensúlyát. A halláscsökkenés az önállóság elvesztését, az elszigeteltség érzését hozhatja magával, ami súlyosabb esetben depresszióhoz vezethet, mely kihat nem csak az érintett személyre, de családjára, környezetére is.  Nem csak a családi, hanem a munkahelyi környezetben, a munkavállalás során is számos nehézséggel kell szembenézniük a hallásukat elvesztőknek, ezáltal kereseti lehetőségeik is behatároltabbak. Jelentős költségek társulnak a halláskárosodásból adódó munkanélküliséghez és a hallássérült emberek alulfoglalkoztatottságához, mely gazdasági terheket csökkenteni lehetne az érintettek audiológiai kezelésével.

A felmérés résztvevőinek 80 %-a tisztában van vele, hogy a halláskárosodás befolyással bír a szellemi állapotra és a megkérdezettek fele nyitott arra, hogy legalább évente egyszer hallásvizsgálaton vegyen részt, de csak 10%-uk jár rendszeresen kivizsgálásra és kezelésre. Európa lakosságának körülbelül 3%-a rendelkezik hallókészülékkel, de három érintettből csupán egy használja az eszközt. Ez az arány meglepő módon 40 év alatt nem változott, annak ellenére hogy a technológia hatalmas ugrást tett meg ez idő alatt.

“A halláscsökkenés nagy eséllyel kezelhető, akár visszafordítható, ezért elengedhetetlen az érintettek audiológiai kezelése. A modern eszközök és orvosi eljárások ma már nagyon sokat segíthetnek az életminőség visszaszerzésében. Idén jelentős fejlesztéseket valósítunk meg az audiológia diagnosztika és kezelés terén, hogy még magasabb szakmai színvonalon tudjuk segíteni az embereket hallásuk visszanyerésében.” – emelte ki dr. Babai László, a vezető specializált egészségügyi szolgáltatók hálózata, a Prima Medica Egészségközpontok alapító igazgatója, a Fül-orr-gége Központ Ügyvezető igazgatója.

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján, 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a Hallássérültek Világnapját. A világnap fő célja, hogy felhívja a figyelmet a hallássérültek kommunikációs problémáira, és a betegség következtében fellépő életminőségbeli hátrányok megoldására.

(Forrás: profitline.hu)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .