Klinikaavatás klinika nélkül: az álmok mögött kétes múltú civil szervezet, gyanús kispárt, meg különös kínai és tanzániai szál sejlik fel

Egyedülálló ellátást ígérnek fogyatékkal élőknek egy Lengyeltótiba tervezett magánkórházban.

Szerzők: Batka Zoltán, Vas András
Publikálva: 2023.05.09. 06:00 (Népszava)

– A fogyatékkal élők számára az állami egészségügyi rendszer sok esetben nem megfelelő, illetve anyagilag is megterhelő. Ezért hozzuk létre ezt a magánklinikát, ahol az országban egyedülálló módon a fogyatékkal élők számára ingyenes egészségügyi ellátást biztosítunk, bárhol élnek is, ugyanis akkreditált szállítócégek és magánszemélyek ingyen szállítják majd őket. Az intézményben 60-70 orvos munkájára számítunk, akik szabadidejük terhére és ingyen vállalják, hogy részt vesznek a betegellátásban – mondta a lengyeltóti magánklinika avatójaként meghirdetett hétfő délelőtti rendezvényen Mellár Renáta, a Vakok és Gyengénlátók Fejlesztő, Magánsegítő Szervezete elnöke.

Hogy avatóról szó sincs, az hamar kiderült a helyszínen, hiszen nem volt sehol a meghívóban írt „létrehozott klinika.” Ráadásul a szervezet elnöke már maga is tervezett beruházásról beszélt:

a klinikának kiszemelt, 600 négyzetméteres épület bő kétmilliárd forintosra saccolt felújítását egy hazai cég vállalta, az ingatlan 171 milliós árát, valamint az orvosi berendezések 150 milliós költségét viszont adományokból szeretnék összegyűjteni két hónap alatt.

A finanszírozási megoldásnál is különösebb volt az, amivel indokolták ezt:

– Ne felejtsük, egy fogyatékkal élő írta a Himnuszt is, mely minden magyarban elindít valamit! Arra számítunk, hogy mivel a magyar lakosság 42 százaléka valamilyen fogyatékossággal küzd, azaz tulajdonképpen minden családban akad egy fogyatékkal élő, szinte mindenki érintett ápoltként vagy gondozóként, vagyis az emberek megértik, mekkora szükség van egy ilyen intézményre.

A különös „avatáson” további furcsaságok is akadtak. Mellár Renáta azt állította, hogy tavaly óta az ENSZ fogyatékkal élők nemzetközi nagykövete, az intézmény pedig a magánadományok mellett a kínai hátterű Mei Hua Family tartja majd fenn.

Annak, hogy Mellár Renáta az ENSZ fogyatékkal élők nemzetközi nagykövete lenne, internetes keresésünk során egyetlen honlapon (ined.hu) volt nyoma.

Ezen az oldalon pontatlan angol fordításban az áll: „International Embassy of Disableds, Fogyatékossággal élők Nemzetközi Nagykövetének Tanzániai Nagykövetségének, Magyarországi képviselete.” Ezen az oldalon kívül nem találtuk nyomát pontosan ilyen nevű nagykövetségnek Tanzániában vagy bárhol. A pontosan szót azért kell hangsúlyozni, mivel Tanzániában 1992 óta létezik egy fogyatékossággal élő szervezetek tanzániai szövetsége (Tanzania Federation of Disabled People’s Organizations – shivyawata), amelynek a vakok és a hallássérültek mellett furcsa módon az afrikai albínókat tömörítő szövetség is a tagja,

ellenben nincs nyoma Mellár Renátának.

Az ined.hu állítása szerint a fogyatékkal élők nemzetközi nagykövetének megválasztott Mellár egyben a „Mei Hua Family (United Nations Geneva) vezető karriertisztje”. A honlapon közölt megnevezés pongyola: valójában az ENSZ iroda pontos neve a „The United Office Nations at Geneva” (UNOG), mely egyike az ENSZ négy fő irodájának. Azonban az UNOG website-ján nincs nyoma Mellár Renátának, vagy éppen „Mei Hua Family”-nek. Ezen a néven korábban Hongkongban működött egy cég, ám az 2008-ban megszűnt. Ilyen nevű szervezetnek honlapját sem találtuk, mindössze egy meglehetősen zavaros blogbejegyzést, melyet egy bizonyos Eagle C. Yang írt, és ott említ egy ilyen nevű szervezetet, amely a „háború, a szegénység és a gazdasági veszélyek” ellen küzd.

Mellár Renátáról nem esik szó.

Mellár Renáta személye amúgy idehaza több ügyben is előkerült az elmúlt években. Azóta megszűnt cége, a Test Haus Kft. szűk évtizede érintettje volt a Paulay Alapítványi Középiskola érettségi-botrányának, amikor akár nyolc általánost végzetteknek is egy év alatt letehető matúrát ígértek, persze súlyos százezrekért cserébe. A céget azóta előbb Webassist Oktatási és Szolgáltató Kft.-re nevezték át, jelenleg az Opten adatbázis szerint kényszertörlési eljárás alatt áll, a magát nagykövetnek mondó asszony másik cége, az Oktahaus Kft. ellen pedig felszámolási eljárás zajlik. A cégpapírok sajátossága, hogy 2016 és 2019 között mind a kettőben dr. Mellár Renáta néven jegyezte a cégpapírokat, ám 2019 után eltűnt a kisdoktorátus a neve mellől. Nem így személyes honlapjáról, ami ma is drmellarrenata.hu néven fut, míg az Instagramon nagy Dr.-rel szerepel.

A Vakok és Gyengénlátók Fejlesztő, Magánsegítő Szervezete (VGYMFSZ) elnökét tíz éve választották meg a Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei Szervezetének (VGYMFSZ) elnökének. A két rövidítés azonossága nem véletlen: mint azt a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől megtudtuk,

a Mellár Renáta vezette szervezetet különféle visszaélések miatt kizárták a MVGYOSZ-ből, ám az elnökasszony az eredeti rövidítéssel megegyező néven új egyesületet alapított, megtartva a régi szervezet honlapját is, s azóta rendszeresen kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket.

– Finoman fogalmazva sem azonosult a szövetség céljaival, s úgy gyűjtötte az adományokat, melyek sértették szervezetünk hírnevét – indokolta a Mellár-féle egyesület kizárást a Népszavának Nagy Sándor, a MVGYOSZ elnöke.

– Már létező dolgokra kért adományokat, ráadásul a gyűjtésekről nem láttunk semmiféle dokumentációt, így azt sem tudtuk, mekkora összeg folyt be, illetve annak mi lett a sorsa.

Mellár a „Jeruzsálemi Szent Lázár Kórházi Lovagrend dámája” is, „iskolai korrepetálási rendszerek közvetítője, „párkapcsolati tanácsadó”, továbbá logopédiával foglalkozik, illetve ő a „Civilek és közélet” magazin igazgatója – utóbbit a VGYFMSZ adja vagy adta ki, mivel a neten csak az első, 2015-ös megjelenésnek van nyoma, amiből kiderül, hogy a lapot Mellár Renáta írta és szerkesztette.

Az elnökasszony a politikában is kipróbálta magát, a Szociáldemokraták Történelmi Pártja (SZTP) miniszterelnök-jelöltjeként indult a 2022-es választásokon, programjában többek között a népbíróság felállítását ígérve, mely kivizsgálná, mi történt 1985-től Magyarországon,

kik voltak, akik rendszerváltás címszóval ellopták a nemzet vagyonát, s miért nem vonták felelősségre a kollaboráns kommunista elitet. A párt végül jelöltet sem tudott állítani a voksolásra, honlapja szerint törlés alatt áll.

Az avatón elhangzottak kapcsán is akadtak fenntartásaink: míg az elnökasszony szerint a hazai társadalom 42 százaléka érintett valamilyen fogyatékosságban, addig a hivatalos adatok szerint valamivel kevesebb, mint másfélmillióan élnek valamilyen korlátozottsággal idehaza. Nekik persze nem egyszer különleges ellátásra lenne szükségük, amit elvben meg is kapnának Lengyeltótiban, ahol szemészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati, érsebészeti, fogorvosi és szájsebészeti, pszichológiai és logopédia, valamint kutyaterápiás kezeléseket ígérnek vakok és gyengénlátóknak, mozgáskorlátozottaknak, de akár autistáknak is.

Utóbbiakkal kapcsolatban Mellár Renáta megjegyezte:

a betegségért egy kórokozó felel, ám az általuk majdan alkalmazott nemzetközi módszerekkel gyógyítható.

A lapunk által megkérdezett szakember felháborodott ezen az állításon, kijelentve, az autizmus pontos oka ismeretlen, a legáltalánosabban elfogadott vélemény szerint genetikai, neurobiológiai, pszichológiai és környezeti hatások állnak a hátterében, s az érintettek állapota ugyan jelentősen javítható, ám a betegség nem gyógyítható.

Mellár Renáta hétfőn azt állította, egy éve járja az országot, s egyeztet különféle szakmai szervezetekkel, ám a lapunk által megkérdezett, fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetek vezetői közül senki sem hallott a lengyeltóti projektről.

– Nehezen tudom elképzelni, hogy egy fogyatékkal élő az ország másik végéből hajlandó sokszáz kilométert utazni tömegközlekedéssel, ráadásul megannyi átszállással, amikor a lakóhelyéhez legközelebbi kórházban is megkaphatja a szükséges szakorvosi ellátást, sőt, ez még szállítócégekkel sem életszerű

– jegyezte meg Nagy Sándor, aki nem sok reményt fűzött a tóti klinikához, többek között nehézkes megközelítése miatt. – Viszont úgy tűnik, megtalálta a projektet, melyre pénzt tud gyűjteni.

Az adományokra valóban nagy szükség lenne, hiszen a tájékoztatón elhangzott, hogy az épület megvásárlásához, valamint az orvosi eszközökre június elejéig 320 millió forintot kellene összegyűjteni. (Noha minimum kétségeket vet fel a magánklinika megálmodójának előélete, az önkormányzat bízik a sikerben: az ingatlant eladták a szervezetnek.) A hajdan kötödének épült, majd az elmúlt évtizedekben kultúrházként, kisegítő iskolaként, végül alapszolgáltatási központként működő ingatlant a lengyeltóti önkormányzattól vásárolnák meg, emellett a 2008-ban épült, 16 méteres medencével rendelkező uszodát is átvennék használatra.

– Az alapszolgáltatási központot nemrég átköltöztettük a 2008-ig kórházként működő kastély egyik részébe, ennek a régi épületnek pedig mindenképpen ellenőrzött, közhasznú funkciót szánunk – mondta Zsombok Lajos, a somogyi kisváros polgármestere.

– Miután az egyesület megkereste az önkormányzatot, hónapokat gondolkodtunk, végül belementünk az üzletbe, de komoly megkötésekkel.

Ugyanígy az uszodát is egyelőre csak az év végéig adtuk oda azzal a megkötéssel, hogy napi két órára a helyiek is használhatják a létesítményt, emellett az úszásoktatásnak is folyamatosnak kell maradnia.

Forrás: Népszava

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .