Kitapintható választási lehetőség

A Braille-feliratok, a hangos eszközök és az audionarrációk megkönnyítik a vakok, alig- és gyengénlátók életét.

A látássérültek is szeretnek kávézókba, éttermekbe járni
Ami a mozgássérülteknek a rámpa vagy a lift, az a vakoknak, alig- és gyengénlátóknak a Braille-felirat, a „hangos” eszköz és az audionarráció. Utóbbiak azonban kevésbé elterjedtek, pedig nagyban növelné a látássérültek komfortérzetét, hogy külső segítség nélkül közlekedhetnek, intézhetik ügyeiket, kapcsolódhatnak ki.
Nemes-Nagy Tündét, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnökét többek között az életüket megkönnyítő kezdeményezésekről kérdezte a szon.hu riportere.
Ilyen például az akadálymentesített ital- és étlap.
– A látássérültek is szeretnek kávézókba, éttermekbe járni, és szükségük van arra, hogy önállóan dönthessenek arról, mit szeretnének fogyasztani. Erről azonban meg kell győznünk a vendéglátóhelyeket. Olykor sikerül és felkérik az egyesületet, hogy készítsük el az akadálymentesített ital- és étlapokat. Ez tulajdonképpen egy A4-es méretű spirálozott könyv, aminek az elején nagybetűs síkírással, fehér papíron fekete betűkkel olvasható a kínálat a jellemzően sokkal kisebb feliratok helyett, amit mi, látássérültek nem tudunk elolvasni, és az idős embereknek is problémát okozhat. Ha pedig tovább lapozunk, következik ugyanazon ételek és italok listája, csak Braille-írással. Nyíregyházán néhány szállodában és étteremben van már akadálymentes étlap, de jó lenne, ha minél több helyen válna elérhetővé – jegyezte meg Tünde, aki mindent megtesz azért, hogy előrébb mozdítsa a látássérültek ügyét.
Elfér a tenyerükben
Az egyesület jó kapcsolatot ápol a nyíregyházi városvezetéssel, a közös munka eredménye a távvezérléses közlekedési lámpák kihelyezése is.
– Ezek először Budapesten jelentek meg a 2000-es évek elején, és azóta a megyeszékhelyek többségében is felszerelték már a nagyobb csomópontokban. Előnyük, hogy nem „beszélnek” folyamatosan, csak akkor, ha aktiváljuk, így nem zavarjuk azokat a látókat, akik ilyen lámpák mellett laknak. A látássérült a csomóponthoz közeledve megnyomja a távirányító bármelyik gombját, és ha zöldre vált a lámpa, szól, hogy átmehetünk egyik oldalról a másikra, illetve, ha már éppen pirosra vált, jelzi, hogy most már ne lépjünk le – magyarázta a szervezet elnöke, s hozzátette: ez amellett, hogy óriási segítség, alkalmazkodás is, hiszen „nem zavarják a társadalmat” egy éjjel-nappal zenélő zebrával.
– Nyíregyházán jelenleg hét közlekedési csomópontban van távvezérléses lámpa: a Bujtos–Hunyadi–Szegfű utca, a Dózsa György utca–Vay Ádám körút–Korzó, a Vay Ádám körút–Egyház utca–Kossuth utca–Kelet Áruház kereszteződésében, Kodály-iskola felől a Váci Mihály Kulturális Központ irányába, a Vay Ádám körúton az Univerzum Üzletháznál, a Víz utca–Rákóczi utca találkozásánál és a Belső körúton a László utcán. A távirányító kicsi, tenyérben, zsebben könnyen elfér vagy föl lehet akasztani a táskára, hogy kéznél legyen. Ezt az egyesületünk saját forrásából, ingyenesen biztosítja minden látássérült tagunknak, aki megigényli az eszközt. Természetesen az ügyintézésben is segítünk.
Hirdetés
Braille-olvasásverseny
A vármegyei szervezet minden évben megrendezi Nyíregyházán az Országos Braille-olvasásversenyt, ami az idén sem marad el. Az augusztus 10-én, szombaton 10 órakor kezdődő megmérettetésen az idén is részt vesz egy kortárs író.
– Fontos számunkra, hogy a városunkba látogató, pontírásban olvasó látássérült gyerekek és felnőttek megismerjék helyi irodalmi értékeinket is. A zsűri tagja lesz Béres Tamás író mellett Babolcsi Andrea múzeumpedagógus, dr. Bihari Albertné, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület alapító titkára és jómagam a szervező egyesület és a  Braille-bizottság elnökeként, mondta el Nagy Tünde.
A Nemes-Nagy Tündével készült podcastet a Szabolcs Online-on, a Spotify-on és a Videán hallgathatják meg.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .