Tippek a mozgólépcső biztonságos használatához vakembereknek

Ha odafigyelünk néhány fontos részletre, és eleget gyakoroljuk, könnyen megbarátkozhatunk a mozgólépcsővel.

Az első teendőt már le is írtam: csak akkor tudjuk megtanulni biztonságosan használni, ha nem kerüljük, hanem gyakoroljuk, hogyan közlekedjünk rajta!

Lássuk a folyamat lépéseit. Megtalálni általában viszonylag egyszerű a zaja alapján, bár meg kell jegyeznem, hogy a hármas és a négyes metrók megállóiban annyira csendesek a mozgólépcsők, hogy igencsak kell fülelnem. Ebben segíthet az MVGYOSZ segédeszközboltjában is kapható ECHO távirányító, hiszen ha a mozgólépcső irányába indulva megnyomjuk a négy gomb bármelyikét, a tőlünk távolodó mozgólépcső jobb oldali fogódzójának helyét egy szaggatottan sípoló hang jelzi. Ezt a hangkeltő rendszert ATS-nek nevezik, és egyre több újonnan létesített mozgólépcsőn találkozhatunk vele.
A távirányító megvásárolható személyesen az MVGYOSZ segédeszközboltjában, vagy megrendelhető a webshopból.
A mozgólépcsők megközelítését a már említett ATS rendszeren kívül taktilis burkolati jelzések, például vezetősávok is segíthetik.
A középületekben található mozgólépcsők korlátjainak folytatásaként fém korlátokat találhatunk. Ezeket úgy alakították ki, hogy a padlótól mérve 10-30 centiméter magasságban található rajtuk egy vízszintes elem, amit fehérbottal könnyen felismerhetünk. A korlát tipikus magassága 110-150 centiméter között van. A vezetősáv a korlátok előtt ér véget, így ha megtaláltuk a korlátot, bátran kövessük fehérbottal vagy a szabad kezünkkel.
A fém korlát mozgólépcsőhöz közelebbi vége a mozgólépcső fémből készült fedőlapjánál ér véget. Ez lábbal könnyen érzékelhető, ha rálépünk, mert recés fém felülete eltér a beton vagy a kőpadlótól. Fontos, hogy ha erre ráléptünk, álljunk meg, és szabad kezünkkel (amelyikben nincsen fehérbot) keressük meg a mozgólépcsővel együtt haladó, a derék és a mellkas magassága között található gumiszalagot. Ez a mozgólépcső fogódzója. Hogy pontosan milyen magasságban találjuk, az nyilván az adott látássérült személy testmagasságától függ. Ne mulasszuk el megérinteni a gumiszalagot, mert így tudunk arról meggyőződni, hogy a lépcső lefelé, vagy felfelé tart. Ez aliglátó és gyengénlátó embereknek is segítség lehet, ha a lépcsőfokok nem kontrasztosak, vagy nem megfelelőek a fényviszonyok. Csak akkor lépjünk fel a mozgólépcsőre, ha a gumiszalagot magunktól távolodni érezzük. Javaslom, hogy erről akkor is győződjünk meg, ha ismeretlen látó személy segít. Engem már kétszer is felkísértek az ellenkező irányból érkező mozgólépcsőre – egyedül ilyen hibát nem vétek -, azóta résen vagyok. Ha jobb kezünkben szoktuk a fehérbotot tartani, javasolt azt a gumiszalag megkeresését megelőzően átvenni a bal kezünkbe. Ez azért segíti a biztonságunkat, mert világszerte egyre inkább elfogadott, hogy a mozgólépcsőn álló személyek egymás mögött, jobb oldalon állnak. Így a baloldali sáv szabadon marad azok számára, akik gyalogolnak. Ha mi is jobboldalra állunk, elkerülhetjük, hogy a lefelé vagy felfelé mozgó utastárs esetleg meglökjön.

Mindig úgy lépjünk fel, hogy előzőleg megfogtuk a gumiszalagot, és kezünket egészen a leszállásig rajta tartjuk. Így azonnal meg tudunk kapaszkodni, ha a mozgólépcső hirtelen megáll.

Honnan tudjuk, mikor kell lelépni?
A gumiszalag jelzi, amikor a mozgólépcső végéhez közeledünk, hiszen a lépcsőfokokkal együtt megszűnik a dőlése, s vízszintesen halad tovább. Ha felfelé megyünk, egyik lábunkat, és esetleg fehérbotunk végét érdemes az előttünk lévő lépcsőfokra feltenni.
Ha van a mozgólépcsőn ATS rendszer, akkor az ECHO távirányítót időről-időre megnyomva a fogadó oldalon megszólaló sípoló hang is tájékoztathat bennünket arról, hogy mennyire van messze tőlünk a mozgólépcső vége. A távirányító használatát megkönnyítheti, ha tartunk egyet a fehérbotunkra pattintva, így nem kell zsebünkben kutatni. A fehérbotra szerelhető távirányítót szintén meg lehet vásárolni az MVGYOSZ segédeszközboltjában és online, itt.
Amikor már majdnem fent vagyunk, a gumiszalaggal együtt a lépcső elsimul, és úgy egy méteren keresztül vízszintesen halad. Ha fentebb lévő lábunk egy szintbe kerül a másikkal, akkor egy hosszú, határozott lépéssel ki is tudunk lépni a mozgólépcsőről a záró fém felületre. Ha fehérbotunk vége kellően nagy – pl. görgős – bátran használhatjuk, hiszen ezzel is lokalizálhatjuk a mozgólépcső végét. Egy nagyon vékony heggyel záródó botot, pl. jelző botot viszont nem érdemes a lépcső végéhez közeledve letenni és azzal keresgélni, mert beszorulhat. Közel 30, önálló közlekedőként töltött évem során velem egyszer ez is megtörtént. A bot vége becsípődött a záró fém felület alá. A lépcső azonnal leállt, a botot pedig a közlekedési vállalat munkatársainak csak darabokban sikerült kiszabadítani.
E peches incidens leírása után is reménykedem, mégis elhiszi nekem az olvasó, hogy nem ördöngösség mozgólépcsőt használni. Ahogy annyi mindenre, erre is képes egy önállóságra törekvő látássérült ember!

(Dr. Gombás Judit – MVGYOSZ.)