Fogyatékos és ép gyerekek együtt játszhatnak egy nem rég átadott játszó téren

2015.október 8-án átadták Zuglóban a Nagybecskerek téri játszótéren lévő pillangó névre keresztelt, új játékot. Ez a játszóeszköz pedig semmi mást nem tud, mint közelebb hozni egymáshoz az ép és fogyatékos gyerekeket, hogy együtt játszhassanak. Egymást elfogadva, természetesen viselkedve, megismerve a másikat. Vagyis rengeteget.

Az eső ellen felhúzott sátor alatt tartott megnyitón először Harsányi Eszter szólalt fel. A Magikme csapatának képviseletében elmondta, hogy ők tényleg alulról szerveződő, civil kezdeményezésként jutottak el idáig. Az alapítók közül hárman sérült gyereket nevelnek, és egy olyan játszóteret akartak csinálni, ahol a gyerekeik egészséges társaikkal is együtt tudnak játszani.

A szervezők szerint az avatóra „jó sok gyerek” is eljött volna, a szervezők azonban az óvónőkre bízták, hogy vajon elhozzák-e a gyerekeket, akik érthetően az eső miatt most kihagyták a lehetőséget, de majd később pótolják a játszóprogramot.

Gyerekek helyett pogácsákból, újságírókból és politikusokból így jóval nagyobb mennyiség jutott az avatóra, szerencsére az alapító szülők azért néhány érintett gyermeket is elhoztak.

Nem olyan nagy dolog, ami itt történik. A kérdés nem az, hogy miért adunk át most egy ilyen játszóeszközt, hanem hogy miért nincs az országban nagyon sok ilyen játszótér? tette fel a retorikai kérdést a következő beszéd tartója, Karácsony Gergely, Zugló polgármestere.
Az UNICEF is támogatja a projektet, így az ő képviselőjük is tartott egy rövid beszédet, majd egy Auchan-igazgató következett, mivel a hipermarket egyik alapítványa is pénzeli a Magikmét.
Azért a gyerekek mellett mégiscsak a civilek voltak a nap hősei. Például eljött egy fiatalember, aki egy, a most átadottól eltérő, azonban szintén fogyatékos gyerekeknek szánt játszótéri játékot tervezett.

Egy internetes fórumon vitattunk meg egy olyan, amerikai játszótéri körhintát, amire egy kerekesszékes gyerek önállóan, segítség nélkül felszállhat a kerekesszékével együtt avatott be a kezdetekbe.

Majd úgy a nyolcadik kommentnél már arról szólt a sirám, hogy Magyarországon ilyen a büdös életben nem lesz.

Bármilyen témáról van szó, úgy a nyolcadik kommentnél ez jön elő szórtam az észt.

Igen ám, csak velem meg a többi nyolcmillió-nyolcszáznyolcvannyolcezer potenciális kommentelővel ellentétben emberünk dacból, csak azért is tett a fogyatékos gyerekek játékeszközéért. A már-már mesebeli hős még a tüzet okádó, hétfejű bürokráciát is legyőzte.

A legdurvább a szabványügyi hivatal volt. Amikor elmondtam, hogy mit is szeretnénk, hosszasan, tételesen sorolták, hogy azt miért is nem lehet itt Magyarországon megcsinálni.

mberünk azért végül azt is elérte, hogy a szabványügyi hivatal irattárából szabadon másolhasson szabványokat. (Mondjuk így a 2010-es évek közepén valahogy alapnak tűnne, hogy mindez ingyenesen fent legyen a neten, a jogszabályokhoz hasonlóan.)

De még a szabad szabványmásolás is csupán részeredmény, mert most már a happy end kapuján kopogtat: a végül engedélyezett terv alapján el is lehetne készíteni a körhintát, sőt, itt Magyarországon akár egy játszótéren fel is lehetne azt szerelni.

Szóval, akkor te lennél a körhintás Henrik! – üdvözölte boldogan annak a hirtelenszőke, súlyosan fogyatékos fiúnak az anyukája, aki a most fölszerelt pillangót az elsők között próbálta ki.

Nemsoká még néhány játszótérre telepítik a pillangót. Remélem Henrik körhintája is mielőbb felszerelésre kerül, hogy a fogyatékkal élő gyerekeknek is minél több lehetőségük nyíljon arra, hogy a négy falon túlra merészkedve is jól érezzék magukat.

Forrás az index.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .