A tudomány mai állása – pénteken 9-től
A január 16-odikai műsor tartalmából…
20260112_tma_1_resz
https://www.hazipatika.com/eletmod/fajdalom/cikkek/miert-fazok-amikor-mas-nem
Miért fázom, amikor más nem?
A legfrissebb kutatások szerint a hidegérzékelés valójában egy általános védelmi mechanizmus, tulajdonképpen az agy bunkósbotja, amely a közelgő veszélyre figyelmeztet – olvasható a The Conversation cikkében. Az a funkciója, hogy ha a bőr felszínének hőmérséklete csökkenni kezd, akkor megelőzze a test belsejének kritikus hőmérséklet-csökkenését. Bár szervezetünk relatíve jól bírja a hideget, hirtelen hőmérséklet-csökkenésnél fennáll a veszély, hogy belső szerveink lehűlnek, majd idővel az egész test kihűl. Mivel ez biztos halálhoz vezet, szervezetünk azonnal figyelmeztet a legkisebb hőmérséklet-csökkenésre. Vagyis az egyéni hidegérzet különbsége abban áll, hogy kinek erősebben, kinek gyengébben jelez a szervezete a hidegről.
Az is érdekes, hogyan érzékeljük a hideget: a bőrön keresztül. De az agy nemcsak a hideg tényét rögzíti, hanem a hőmérsékleti esés gyorsaságát és tartósságát is. Ezért van, hogy hideg vízbe ugorva sokkal jobban fázunk, mint pár pillanattal később, amikor „megszoktuk” a hidegséget. Ilyenkor a bőrhőmérsékletünk alacsony, de állandó. Valószínűleg remegni is kezdünk, hiszen az agy beindítja a „cidrit”, amely extra hőt generál a szervezetben, ezzel is megelőzve a kihűlést. Továbbá gyorsan eldől az is, hogy mennyire fázunk, és hogy milyen intézkedéseket kér az agy a hideg ellen. Például sürgősségi érösszehúzást rendel el, amely az áramló vért és hőjét a belső szervekbe szorítja.
A hidegérzékelést a genetika is befolyásolja, erre ikerkutatások világítottak rá.
Az eredmények szerint örökölhető az, ha valakinek folyton fázik a keze és a lába, ez pedig egy fontos faktora az egészséges hőérzékelésnek. Sőt, még pszichológiai oldala is van a dolognak: sokan képesek azért fázni, mert azok az emberek, akik hozzájuk közel állnak éppen, szintén fáznak. Kísérletek szerint „hidegrázós” felvételek láttán a résztvevők is fázni kezdtek. Alacsonyabb lett a testhőjük és a kézfejükben lévő erek összeszűkültek, pedig nem voltak hidegebb környezetben, mint akkor, amikor a videót nézték.
20260112_tma_2_resz
https://drkelemencsaba.hu/amit-a-glp-1-gyogyszerekrol-tudni-erdemes/
Amit a GLP-1 gyógyszerekről tudni érdemes
Az elhízás komoly probléma manapság, rengeteg ember küzd ezzel az állapottal. Sajnos Magyarországon kifejezetten rossz a helyzet, jelenleg hazánkban a nők 33%-a túlsúlyos és 25%-a elhízott. Ebben az írásban a sokak által már legalább hírből ismert „fogyasztó injekciók”, a GLP-1 gyógyszerek használatának gyakorlati kérdéseit járom körbe.
A GLP-1 (glukagon-szerű peptid) egy olyan hormon, amely természetesen is termelődik a szervezetünkben, főként étkezések után. Ez a hormon több dolgot is csinál: csökkenti az étvágyat, lassítja a gyomor kiürülését (így tovább érezzük magunkat jóllakottnak), és segíti a vércukorszint szabályozását. A GLP-1 agonista gyógyszerek ezt a hatást erősítik fel – vagyis segítenek abban, hogy kevesebbet együnk, tovább bírjuk éhség nélkül, és a vércukorszintünk is stabilabb maradjon.
A GLP-1 agonisták olyan gyógyszerek, amelyek a GLP-1 nevű hormon működését utánozzák. A farmakológiában, vagyis a gyógyszertanban agonistának nevezzük azokat az anyagokat, amelyek valamely receptorhoz kötődnek és azon biológiai választ idéznek elő.
A “fogyókúrás” injekciók a következőképpen hatnak:
- Lassítják az étel emésztőrendszeren keresztüli útját, így lassabban és kevesebb cukor kerül a véráramba.
- Csillapítják az étvágyat, növelik a teltségérzetet. Ezt a hatást az agyban fejtik ki.
- A szervezet által termelt inzulin mennyiségét növelik, így csökkentik a vércukorszintet. Ez elsősorban cukorbetegség esetén hasznos, de a testsúlyszabályozásban is segíthet, mivel a kezeletlen vércukorszint sóvárgást okozhat.
- A szervezet által termelt glukagon szintjét csökkentik, ezáltal a máj kevesebb cukrot juttat a véráramba. A legtöbb cukor zsírként tárolódik, így ez mind a cukorbetegség, mind a testsúlyszabályozás szempontjából hasznos.
Milyen injekciós testsúlycsökkentő gyógyszerek vannak forgalomban Magyarországon?
Jelenleg Magyarországon három ilyen készítmény van forgalomban, ezeknek a hatóanyagai:
- tirzepatid
- szemaglutid
- liraglutid
Kamatostul visszahízhatnak azok, akik valamilyen csodaszer segítségével fogytak le
Komoly árat fizethetnek azok, akik abbahagyják az Ozempic, a Wegovy vagy más fogyókúrás gyógyszerek szedését: gyorsabban hízhatnak vissza, mint azok, akik korábban diétával vagy mozgással dobták le a kilókat.
Egy friss kutatás most arra is rámutatott, hogy a GLP-1-terápiák abbahagyása egy igen kellemetlen mellékhatással járhat: hízással. Méghozzá elég gyorsan.
Az Oxfordi Egyetem kutatói több tucat olyan tanulmányt fésültek át, amelyekben azt vizsgálták, hogy mi történik a fogyást segítő gyógyszerek szedésének abbahagyása után. Az eredmények elég aggasztóak: jellemzően havi körülbelül félkilós hízás figyelhető meg a GLP-1-gyógyszereket korábban szedők körében.
Ez gyorsabb visszahízást jelent, mint a korábban életmódváltással fogyók esetében. A helyzet azoknál volt a legrosszabb, akik a piacon elérhető legújabb gyógyszerek szedésével hagytak fel.
20260112_tma_3_resz
https://www.agroinform.hu/idojaras_hirek/teli-csuszasmentesites-miert-ne-sozzunk-89310-001
Téli csúszásmentesítés: miért ne sózzunk?
A biztonságos közlekedés fontos, de nem mindegy, milyen áron érjük el.
A tél beköszöntével az egyik legfontosabb feladat a közlekedési útvonalak járható állapotban tartása. Legyen szó egy családi ház udvaráról, egy mellékutcáról vagy éppen Budapest legforgalmasabb csomópontjairól, a csúszásmentesítés elengedhetetlen a balesetek megelőzéséhez. A kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogy milyen módszerekkel érjük el mindezt, és milyen árat fizetünk érte környezeti és gazdasági értelemben
Miért terjedt el ennyire a sózás?
Az útsózás elve egyszerű és hatékony: a vízhez adott só csökkenti az oldat fagyáspontját, így a jég megolvad, a sós víz pedig lefolyik az útfelületről. Bár az útburkolat nedves marad, mégis jóval kevésbé csúszik, mintha jég borítaná. Nem véletlen, hogy a módszer a második világháború óta világszerte elterjedt, az Egyesült Államokban ma már az összes sóeladás döntő része útszóró sóként kerül felhasználásra. Magyarországon az 1960-as évektől vált általánossá, és máig a legolcsóbb, ezért leggyakrabban alkalmazott megoldás.
A sózás valódi költségei
Itthon évente átlagosan mintegy ötven olyan nap van, amikor jégmentesítésre van szükség. Egy nagyobb önkormányzat egyetlen télen akár több tízezer köbméter sót is kiszórhat. Ez nemcsak jelentős anyagi terhet ró a költségvetésre, hanem súlyos és hosszan tartó károkat okoz a környezetben is.
Nemcsak a növények sínylik meg
A sós latyak bekerül a felszíni vizekbe, ahol károsítja az apró vízi élőlényeket, és felborítja az ökológiai egyensúlyt. Emellett az utak, hidak és járművek állapotát is rontja: a só a kipufogógázokból származó anyagokkal reakcióba lépve erősen maró hatású vegyületeket hoz létre, amelyek gyorsítják a korróziót. A gumiabroncsok, a cipők és nem utolsósorban a háziállatok tappancsai is megsínylik a sós szennyeződés
Léteznek jobb megoldások
Szakértők szerint szinte minden alternatíva kíméletesebb a konyhasónál. A főváros több területén évek óta olyan anyagokat használnak, amelyek kevésbé terhelik a környezetet, miközben biztosítják a közlekedés biztonságát. Parkokban és kiemelt fasorok mentén már régóta bevett gyakorlat a sómentes vagy csökkentett kloridtartalmú síkosságmentesítés.
Külön figyelmet érdemelnek a hazai fejlesztések is. Az úgynevezett zöld só például nem tartalmaz hagyományos konyhasót, és csak minimális mennyiségben kloridot. Oldódás közben hőt termel, hatékonyan olvasztja a jeget, majd a hideg elmúltával könnyen eltakarítható.
20260112_tma_4_resz
https://www.origo.hu/tudomany/2026/01/kutyak-antarktisz-szamuzetes
Száműzték a kutyákat az Antarktiszról, mutatjuk az okát
Az Antarktisz története elválaszthatatlanul összefonódott a kutyákkal. Évtizedeken keresztül ezek a bátor, erős állatok nélkülözhetetlen részei voltak a sarki expedícióknak. Amikor a felfedezők szembenéztek a világ leghidegebb, legkíméletlenebb környezetével, a szánhúzó kutyák nem csupán szállítóeszközök voltak, hanem túlélő társak, akikre az élet-halál helyzetekben lehetett számítani.
Különösen a huskyk bizonyultak alkalmasnak az extrém körülmények között. Erős testfelépítésük, vastag szőrzetük és csapatban való munkához való hajlamuk tökéletes kombinációt teremtett a sarki expedíciókhoz. Ezenkívül a kutyák puszta jelenléte pszichológiai támogatást is nyújtott a kutatóknak, akik hónapokig elszigetelten éltek a civilizációtól. A négylábú társak tartása és lelki támogatása felbecsülhetetlen értékű volt a hosszú, sötét téli hónapok során.
Azonban a 20. század végére jelentős változás következett be a környezetvédelmi gondolkodásban. A tudósok egyre inkább felismerték, hogy az emberi tevékenység – beleértve a háziállatok jelenlétét is – veszélyezteti az Antarktisz érzékeny ökoszisztémáját. Következésképpen 1994-ben megszületett egy nemzetközi egyezmény, amely az Antarktiszi Szerződés környezetvédelmi kiegészítéseként szolgált.
Ez az 1994-es nemzetközi egyezmény forradalmi változást hozott a kontinens kezelésében. A jegyzőkönyv kimondta, hogy minden nem őshonos fajt el kell távolítani a kontinensről. Mindazonáltal a rendelkezés legérzelmesebb következménye kétségtelenül a kutyák kényszerű távozása volt. A tudományos közösség felismerte, hogy a kutyák potenciálisan betegségeket terjeszthetnek az antarktiszi fókák és más tengeri emlősök között, amelyek nem voltak immunisak ezekkel a kórokozókkal szemben.
Végül 1994. februárban az utolsó kutya is elhagyta az Antarktisz területét. A hagyományos kutyaszánokat modern hómobilok és mechanikus járművek váltották fel. Bár ezek a gépek kétségtelenül hatékonyabbak és gyorsabbak, sokan érveltek amellett, hogy valami értékes veszett el ezzel a váltással. A kutyák nemcsak munkát végeztek, hanem érzelmi kapcsolatot is teremtettek az emberek és a környezet között
Mindazonáltal az antarktiszi kutyák emléke továbbra is él. Történeteik, bátorságuk és odaadásuk legendássá váltak a sarki felfedezések történetében. Számos múzeum és kiállítás őrzi ezeknek a figyelemre méltó állatoknak az emlékét, amelyek az emberi kitartás szimbólumaivá váltak.
Továbbá a 1994-es nemzetközi egyezmény végső soron helyes döntésnek bizonyult. Az Antarktisz ökoszisztémája védelem alatt áll, és a kontinens továbbra is a tudományos kutatás tiszta laboratóriuma marad.
20260112_tma_5_resz
https://www.hazipatika.com/eletmod/mozgas/cikkek/miert_jo_a_jeges_furdo
Miért jó a jeges fürdő és miért nem fázunk meg benne?
Nemcsak újévi szokás, van, aki szerint a jeges vízben való mártózásnak pozitív egészségügyi hatásai is vannak. Lássuk, mifélék!
Télen rengeteg országban szokás megmártózni a jeges tavakban, vagy akár a tengerben – akár csak szórakozásból.
A szervezetünk a nagyjából húsz fokos vizet már hidegnek érzékeli, ezért ha valaki jeges vízbe ugrik (mely nagyjából 4-5 fokos), a testünket sokk éri. Ennek hatására a vérerek azonnal összehúzódnak, a légzésünk gyorsabbá válik (ezért láthatjuk, hogy a hideg vízben fürdőzők kapkodják a levegőt), a szívverésünk is szaporább lesz, a vérnyomásunk pedig megemelkedhet.
Ez pedig jót tehet a keringésünknek, energikusabbá, élénkebbé válhatunk tőle. Szebb lesz a bőrünk, és csökkenhet a reumás, illetve fibromyialgiával összefüggő fájdalom is. Egy finn kutatás szerint az asztmás tünetek is csökkennek, és a hideg vízben fürdőzőknél ritkábbak a felsőlégúti fertőzések is. Emellett jelentősen javul a hangulatuk, nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lesznek.
A jeges fürdőnek természetesen veszélyei is vannak, ezért soha ne vágjunk bele egyedül vagy úgy, hogy nem készülünk fel rá eléggé. Bár a szervezetünk viszonylag hosszú ideig képes megőrizni a maghőmérsékletét (vagyis a belső szerveket „melegen” tartja, hogy el tudják látni a feladatukat), így egy néhány perces fürdő során nem fagyunk meg, de a végtagok jelentősen kihűlhetnek. A szaporább lélegzetvétel hatására megváltozik a szén-dioxid anyagcseréje, emiatt a vérben csökken a kalcium szintje, és így az izmaink sem tudnak megfelelően működni, elgyengülnek, emiatt nehezebben koordinálható lesz a mozgásunk. A szívbetegeknek, magas vérnyomástól szenvedőknek nem javasolt a jeges fürdő.
Mit tehet az, aki szívesen kipróbálná a hideg vizes fürdőt, ám nincs lehetősége arra, hogy megmártózzon egy jeges tóban? A váltott vizes zuhannyal hasonló hatást érhetünk el a saját otthonunk kényelmében! A zuhany csaptelepének állításával fokozatosan csökkentheted a víz hőmérsékletét. A lábakkal kezd és felfelé haladj, a fejed egyelőre hagyd ki. A következő fázis már a hideg vízben való úszás; itt a vízben töltött idő a víz és a levegő hőmérsékletétől, illetve az edzettség fokától függ. Fontos, hogy mozogjunk a vízben, egy kádnyi hideg víz nem megfelelő. Mozgás hiányában a test ugyanis gyorsan kihűl, amivel csak ellentétes hatást érnénk el és még veszélyes is lenne az egészségünkre.
20260112_tma_6_resz
https://index.hu/tudomany/2026/01/10/lab-ujj-mozgatas-csimpanz-ember-os-kez-izom-neuron-evolucio/
Ezért nem tudjuk külön mozgatni a lábujjainkat
Lábujjakkal zongorázni csak a csimpánzok tudnak. De vajon mi miért nem?
A kéz ujjai cizelláltabb mozgásokra képesek, hogy külön-külön is megragadjanak dolgokat, tudjanak rajzolni, hangszeren játszani, tehát más célokat szolgálnak, mint lábujjaink.
A lábizmaink, csontjaink és inaink, viszont azt szolgálják, hogy jobban támogassák a járást és az egyensúlyt, hiába hasonló tehát a kéz és a láb anatómiája az öt ujjal, izmokkal, inakkal, más célt szolgálnak.
Az emberi lábfej 29 izmot tartalmaz, ezek mind segítik a járást, a balanszírozást, ezzel szemben a kéz 34 izommal dolgozik finoman.
A lábfej izmai segítik az ujjak rugalmas mozgását, például lábujjhegyre vagy sarkon álláskor, de a lábfej enyhe befelé vagy kifelé dőlésében is szerepet játszanak, ami az egyensúlyozásnál fontos.
Mindkét lábon különleges a nagylábujj, mert segít előre tolni a testet járás közben, és extra izmokkal rendelkezik a mozgáshoz. A másik négy lábujjnak nincs saját külön izma. A talp alján és a vádliban található néhány fő izom egyszerre mozgatja mind a négy lábujjat. Mivel közös izmokat használnak, ezek a lábujjak mozoghatnak, de nem annyira önállóan, mint a kézujjak. A vádliizmoknak hosszú inaik is vannak, amelyek a lábfejbe nyúlnak, segítenek a stabil testtartásban és a járásban, de nem az apró, pontos mozdulatok elvégzésében, mert ilyesmit csak a kezünkkel csinálunk, lábunkkal nem.
Az agy is hibáztatható azért, hogy a kis lábujjunkkal nem tudunk zongorázni, ugyanis több neuron, vagyis apró hírvivői, dolgozik a kézujjak, mint a lábujjak irányításában. Így sokkal részletesebb utasításokat tud küldeni a gyűrűsujjnak, mint a nagylábujjnak.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Ezeket is olvassa el:
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
-3°C







Vélemény, hozzászólás?