20260420_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260416_eletkor-ellenorzo-alkalmazas-europai-uni

Saját életkor-ellenőrző alkalmazást ad ki az Európai Unió, világminta lehet belőle

Nyílt forráskódú, bármelyik eszközön működő életkor-ellenőrző alkalmazást készített az Európai Unió. A cél, hogy megvédjék a gyerekeket a közösségi oldalak káros hatásaitól.

Az elmúlt egy évben több ország is olyan törvényt hozott, amely megtiltja a közösségi oldalak használatát a fiatalkorú felhasználók egy részének. Ilyen lépést tett Ausztrália vagy épp Indonézia, utóbbi helyen 72 millió felhasználót érint a változás.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy az oldalaknak olyan, az életkor ellenőrzésére alkalmas megoldást kell bevezetniük, ami lehetővé teszi azok kiszűrését, akik a törvényben meghatározott életkornál fiatalabbak. A cél mindenhol ugyanaz: óvni a fiatalok mentális egészségét és egészséges énképét. A probléma ugyanakkor mindenhol ugyanaz: ezek az ellenőrzések valamilyen módon megkerülhetők.

Ezen változtatna az Európai Unió, és nemcsak azzal, hogy szigorúbb elvárásokat támaszt a közösségi – vagy épp a felnőtt tartalmakat kínáló – oldalak felé. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán bejelentette: hamarosan elindít egy olyan életkor-ellenőrző szolgáltatást, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy igazolják életkorukat az online platformok felkeresésekor. A rendszer hasonló lesz ahhoz a koronavírus-járvány ideje alatt elkészített és bevezetett digitális tanúsításhoz, amit végül az Egészségügyi Világszervezet is átvett.

20260420_tma_2_resz

https://qubit.hu/2026/04/16/megerkezett-az-univerzum-eddigi-legnagyobb-haromdimenzios-terkepe-47-millio-galaxissal-es-kvazarral

Megérkezett az univerzum eddigi legnagyobb háromdimenziós térképe, 47 millió galaxissal és kvazárral

A sötétenergia-színképelemző műszer (DESI) öt éves égboltfelméréséből származó adatok hamarosan fényt deríthetnek arra, hogy univerzum gyorsulva tágulásáért felelős sötét energia erőssége időben változik e

Az arizónai Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumban található sötétenergia-színképelemző műszer 2021-ben kezdte meg égboltfelmérését. Az eredeti terv 34 millió galaxis és szupernehéz fekete lyukak által hajtott, extrém fényes kvazár megfigyelése volt, de a DESI a New Scientist szerint a vártnál hatékonyabbnak bizonyult – ráadásul még egy súlyos erdőtüzet is átvészelt.

A kutatók az 1960-as években csillagszerűnek tűnő rádióforrásokat találtak, amiket kvazároknak neveztek el (az angol quasi-stellar radio source – csillagszerű rádióforrás – rövidítéséből). A csillagszerűségük ellenére a színképük hasonlított a Seyfert-galaxismagok színképeihez.

Az adatok, amiknek a feldolgozása még egy évig tart majd, lehetővé teszik a kutatóknak, hogy összehasonlítsák a galaxisok múltbeli és jelenlegi elrendeződését, amiből következtetni lehet majd arra, hogy a sötét energia erőssége időben változik-e.

https://qubit.hu/2026/04/15/semmilyen-jel-nem-utal-ra-hogy-a-fluorid-elbutitana-a-gyerekeket

Semmilyen jel nem utal rá, hogy a fluorid elbutítaná a gyerekeket

A fluorid öl, butít és nyomorba dönt – valami hasonlót állított Robert F. Kennedy amerikai egészségügyi miniszter 2024-ben, amikor arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy a túlzott fluoridbevitel csonttörésekhez, csontrákhoz vagy csontritkuláshoz vezethet. És ez még nem minden: a miniszter szerint a fluorid mindemellett (a védőoltásokhoz hasonlóan) autizmust okozhat, illetve drámaian csökkenti a gyermekek intelligenciahányadosát.

A kutatás többnyire kínai és indiai adatokon alapult, az alacsonyabb intelligenciaszint és a magasabb fluoridszint között pedig nem állapított meg ok-okozati kapcsolatot. Hiába tiltakoztak az orvosok, a gyermekfogászok és az amerikai járványügy is, amely egyenesen a huszadik század egyik legnagyobb orvosi vívmányának nevezte a fluoridos vizet, nemcsak a miniszter, a nép is gyanakvással tekintett a fluoridra, több államban, így például Utah-ban és Floridában pedig be is tiltották az ivóvízhez adagolását.

Egy hétfőn megjelent amerikai tanulmány minden eddiginél hosszabb távon és minden eddiginél nagyobb mintán vizsgálta a fluorid kognitív képességekre gyakorolt hatását. A kutatás semmilyen összefüggést nem talált a fluoridos víz és az emberek kognitív állapota között, sőt, ami azt illeti, azok, akik fluoridos vizet ittak, valamivel jobban is teljesítettek a teszteken, mint azok, akik nem – igaz, ez az előny nagyjából 60 éves korig volt megfigyelhető. Míg a fluoridról nem derült ki, hogy negatívan befolyásolná az ember kognitív képességeit, a rossz fogakról már igen – márpedig éppen a fogak védelme miatt tesznek fluoridot az ivóvízhez.

20260420_tma_3_resz

https://sg.hu/cikkek/it-tech/165188/meg-kell-ertenunk-hogyan-gondolkodik-a-mesterseges-intelligencia

Meg kell értenünk hogyan gondolkodik a mesterséges intelligencia

Ahhoz, hogy bizonyos területeken megbízhassunk benne, a gyorsan növekvő értelmezhetőségi kutatási terület szakembereinek meg kell tanulniuk feltörni az MI agyának fekete dobozát. Céljuk feltárni hogyan működnek valójában a neurális hálózatok, amelyek ma már billiónyi matematikai függvényt tartalmaznak.

Amikor 1997-ben az IBM sakkot játszó szuperszámítógépe, a Deep Blue legyőzte Garri Kaszparovot, a számítógépek még egyszerűen csak számítógépek voltak. A Deep Blue több mint egy tonnát nyomott, 32 központi feldolgozóegységgel rendelkezett, és egyetlen másodperc alatt 200 millió sakktáblapozíciót tudott kiértékelni, de mindenki tudta, hogy mit csinál. A számítógép úgy határozta meg a következő legjobb lépést, hogy szimulálta és értéket rendelt a táblán lévő állásokhoz akár 12 lépéssel előre, ami több milliárd lehetséges pozíciót jelentett. Ezt a képességet a Deep Blue készítői közvetlenül programozták bele, ahogyan az első modern számítógépet, az Electronic Numerical Integrator and Computer nevű rendszert, röviden ENIAC-et is úgy programozták 1945-ben, hogy számokat adjon össze. Ezek úgynevezett fehér doboz rendszerek voltak. Nem volt semmiféle rejtély azzal kapcsolatban, mi történik bennük, még akkor sem, ha bizonyos értelemben intelligensek voltak.

Tizenöt évvel később, 2012-ben a Torontói Egyetem egyik kutatócsoportja kifejlesztett egy AlexNet nevű programot, amely sokkal pontosabban azonosította a képeken látható tárgyakat, mint bármely korábbi rendszer. A képességet akkor demonstrálta, amikor fölényesen megnyert egy kép osztályozási versenyt. Ez különös győzelem volt, mert az AlexNetet a legtöbb szempontból valójában nem is programozták. Ehelyett az AlexNetnek összekapcsolt függvényekből álló struktúrát adtak, amelyeket úgy lehet elképzelni, mint virtuális neuronokat, amelyek utasítást kapnak arra, hogy bekapcsoljanak vagy kikapcsoljanak attól függően, milyen információ halad át rajtuk.

A tanítási szakasz során ezek a függvények kezdetben véletlenszerűen voltak beállítva, majd az volt a feladatuk, hogy apró módosításokat hajtsanak végre saját működésükön attól függően, hogy sikerrel jártak vagy kudarcot vallottak egy kép felismerésében. Maga a képlet viszont rejtélyes volt, még azok számára is, akik a rendszerért felelősek voltak. Mivel a képosztályozó algoritmus önálló módon fejlődött ki, az AlexNet belső struktúrájába, vagyis neurális hálózatába tetszőleges számú szabály kódolódhatott, anélkül hogy nyilvánvaló módja lett volna annak kiderítésére, mik ezek a szabályok, vagy hol találhatók. Meg lehetett nézni közvetlenül a program függvényeit, de amikor több tízmillió ilyen elem létezik, a kialakuló struktúra pontos jellemzése gyakorlatilag lehetetlen. A program lényegében fekete doboz volt.

20260420_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260416_d-vitamin-agykutatas-alzheimer-kor

Jót tesz az agyának, ha D-vitaminhoz jut

Ír kutatók szerint minél magasabb egy középkorú emberben a D-vitamin szintje, annál alacsonyabb lehet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.

Rengeteg kutatás vizsgálta már, milyen jótékony hatással van a szervezetre a D-vitamin. Most egy újabb jó hírrel szolgáltak a kutatók, ezúttal a középkorúak számára: a szervezet megfelelő D-vitamin-szintje segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Az írországi Galway Egyetem kutatóinak kutatása: A vizsgálatban résztvevők D-vitamin-szintjét egyszer mérték meg, akkor, amikor 39 évesek voltak. Az átlagosan 16 évvel később készített agyi vizsgálatokkal ezután a tau- és az amiloid-béta plakkok szintjének meghatározására koncentráltak. A tanulmány nem vizsgálta a demencia diagnózisait – a résztvevők egyikének sem volt Alzheimer-kórja az agyi képalkotás idején. Ehelyett a fehérjék rendellenes viselkedését használták az Alzheimer-kórhoz hasonló agyi problémák prediktoraként, vagyis ezek jelezhették azt, hogy kialakulóban van valamilyen betegség.

Bár a vizsgálat nem talált összefüggést a D-vitamin szintje és az amiloid-béta plakkok kialakulása között, a D-vitamin és a tau fehérjék közötti kapcsolat nyilvánvalóvá vált. Ez az agy egészére, és az Alzheimer-kór legkorábbi stádiumában érintett területekre egyaránt vonatkozott. Mivel a korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a D-vitamin hiánya a tau-fehérjék kóros felszaporodását okozhatja, a mostani eredmény nem volt teljesen meglepő. A kutatók úgy vélik, hogy emiatt érdemes több időt tölteni a napon, vagy több halat fogyasztani.

https://www.origo.hu/tudomany/2026/04/dns-a-levegoben-mindent-elarul-a-kornyezetrol

Ezt lélegezzük be? Sokkoló dologra jöttek rá a tudósok

A levegő, amit belélegzünk, valójában tele van milliárdnyi láthatatlan információval – méghozzá DNS-sel. A kutatók szerint nemcsak azt árulhatja el az úgynevezett környezeti DNS, hogy milyen élőlények vesznek körül minket, hanem azt is, milyen állapotban van egy teljes ökoszisztéma.

A vízből vagy a talajból a kutatók már régóta tudnak DNS – t elkülöníteni. Azonban rohamosan fejlődik az új technológia, mellyel a levegőből is képesek már genetikai nyomokat gyűjteni a kutatók. Ez a felismerés teljesen új irányt nyitott a tudományban – számolt be róla Ryan Kelly, a University of Washington környezeti DNS kutatója.

Hogy kerül a DNS a levegőbe?

Minden egyes mozdulattal DNS-t juttatunk a levegőbe. Hajszálak, bőrdarabkák, kilélegzett részecskék, pollen, spórák, mikroorganizmusok – mind hozzájárulnak egy folyamatosan változó genetikai „felhőhöz”. Ez a DNS akár napokig is a levegőben maradhat, gyakran porszemcsékhez tapadva, és több métertől akár több kilométeres távolságig is eljuthat. A mintákban hosszú DNS-szakaszok is megtalálhatók, amelyek részletes információt hordoznak az élőlényekről.

A múltat is „kiolvashatjuk” a levegőből?

Talán az egyik legizgalmasabb eredmény, hogy a levegőben megőrzött DNS segítségével akár évtizedekre visszamenőleg is rekonstruálható lehet egy terület élővilága. Svéd kutatók például olyan szűrőket vizsgáltak, amelyek több mint 70 éve gyűjtik a levegő részecskéit. Ezekből nemcsak növények és állatok, hanem baktériumok, gombák, sőt paraziták jelenlétét is ki tudták mutatni. Így kirajzolódott, hogyan változott az ökoszisztéma az évtizedek során – például egyes fajok eltűnése vagy mások elszaporodása.

20260420_tma_5_resz

https://bitport.hu/szuperokos-dronok-veszik-kezelesbe-az-olajpalma-ultetvenyeket

Szuperokos drónok veszik kezelésbe az olajpálma-ültetvényeket

Már az idén munkába állhatnak a GeoDash Aerosystems új drónrendszerei, amelyek térkép nélkül is képesek lehetnek elvégezni a nagyüzemi mezőgazdasági területek hatékony permetezését.

Ez a cég olyan permetező drónrendszereket épít nagyüzemi mezőgazdasági felhasználásra, amelyekkel kiküszöbölné a földterületek előzetes feltérképezését, illetve a repülési tervek módosításának szükségességét is, amikor a földi körülmények megváltoznak.

A drónok mesterséges intelligenciával működő látórendszerét ötvözik a Geodnet helymeghatározási korrekciós technológiájával, ami a gyártó szerint akár centiméteres pontosságot is biztosíthat, miközben a gépek a levegőből értelmezik a sorokat, a növényeket, a terepet és a működési zónákat, változtatva repülési magasságukat vagy a permetezés sebességét. Ahogy írják, a strukturált terek (összeszerelő sorok vagy a raktárak) egyszerűbb működési paramétereket kínálnak a robotoknak, amihez képest más szintet képviselnek a változékony környezetben, így a mezőgazdasági felhasználásban is szükséges, valós idejűek és önállóak a döntések.

A megművelt területekre is jellemzők a vegyes korú növények és változó növénynövekedés, a drónok hatékonyságát pedig nagyban befolyásolja, ha felismerik a releváns fizikai jellemzőket. A „tökéletes mezőgazdasági gépeknek” ebben az értelemben ötvözniük kell az érzékelés és a helymeghatározás képességeit, hogy működésüket a környezeti feltételeknek megfelelően alakítsák.

https://hvg.hu/tudomany/20260416_mikromuanyag-kiszurese-szuro-ruha-mosas-szennyviz

A mikroműanyagok 98,5 százalékát szedi ki a mosógép szennyvizéből az új német csodaszűrő

Német kutatók olyan hármas szűrőrendszert készítettek, ami lokálisan segít eltávolítani a ruhákból származó mikroműanyagot.

Bármennyire is próbál valaki arra törekedni, hogy minél kevesebb műanyagot használjon a hétköznapok során, ezt egy ponton biztosan nem lehet kivédeni. Például akkor, amikor ruházkodik az ember, mert a legtöbb ruhanemű kisebb–nagyobb mértékben tartalmaz poliésztert.

A legnagyobb probléma ezzel az, hogy rengeteg mikroműanyag szabadulhat fel belőle, és nemcsak a használat során: akkor is, amikor épp a mosógépben van. Ezek a mikroműanyagok aztán előbb–utóbb visszakerülnek a víz körforgásába, ami tovább szennyezi a természetet, onnan pedig végül az ember asztalán, szervezetében landol. Német kutatók nemrég egy olyan, textilalapú szűrőt fejlesztettek ki, amelynek célja, hogy a mikroműanyagokat közvetlenül a szennyvízből gyűjtse össze, mielőtt azok a folyókba és óceánokba kerülhetnének. A csapat innovációja egy háromlépcsős szűrőrendszeren alapul, amely textil-kompozit anyagokból készült. Ahogy a szennyvíz áthalad rajta, minden szakasz egyre finomabb pórusokkal rendelkezik. Ez lehetővé teszi a rendszer számára, hogy egyre kisebb részecskéket ejtsen csapdába. Ennek eredményeként akár 1,5 mikrométer méretű mikroműanyagokat is megköt. A befogott anyagok pedig idővel szűrőrétegekké állnak össze, ami valójában még tovább javítja a szűrés hatékonyságát.

20260420_tma_6_resz

https://telex.hu/techtud/2026/04/16/youtube-shorts-idokorlat-letiltas

Nem bír leakadni a youtube-os rövid videókról? Önnek szól ez az új funkció

Hamarosan bárki beállíthatja magának, hogy a YouTube ne engedje őt rövid videókat nézni – írja a Verge. A funkció célja, hogy az önkorlátozással a felhasználók elkerülhessék a Shorts-videók végtelen görgetésének időrabló csapdáját.

Maga a Shorts szekcióra beállítható időkorlát nem új funkció, a YouTube októberben jelentette be, de akkor még 15 perc volt legalacsonyabb kiválasztható opció, azaz ennyi idő elteltével ürült ki a rövid videós feed. Januártól aztán a szülők már a gyerekeik kapcsolt fiókjában is be tudták állítani a korlátozást, és az app már ott jelezte, hogy hamarosan 0 perces korlát is elérhető lesz.

Ez a pillanat jött most el, az újdonság tehát az, hogy most már 0 percben is lehet korlátozni, mennyi Shorts-videót mutat nekünk az alkalmazás – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy soha semennyit nem fog, a Shorts-feed egyszerűen üres lesz, sőt mivel az időkorlát elérésekor el is tűnik ez a menüpont az appból, nullára állítva gyakorlatilag kiiktathatjuk a teljes rövid videós funkciót.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41