20260209_tma_1_resz

https://24.hu/tech/2026/02/05/facebook-instagram-meta-csalo-hirdetes/

A kutatókat is megdöbbentette, mennyi csaló hirdetés fut a Facebookon

Azok, akik aktívan használják a Facebookot vagy az Instagramot, bizonyára tapasztalják, milyen sok csalárd hirdetés fut a platformokon. Ezt a Meta sem tagadja: 2024-ben azt jósolták, hogy teljes éves bevételük 10 százaléka – nagyjából 16 milliárd dollár, vagyis 5340 milliárd forint származik ebből.

A valós szám azonban még inkább megdöbbentő. A Gen Threat Labs február elsején tette közzé jelentését, amely szerint a technológiai óriás platformjain (Facebook, Instagram, Threads, WhatsApp, Messenger) megjelenő hirdetések közel egyharmada (30,99 százalék) valamilyen átveréses, adathalász- vagy malware-kampányhoz kapcsolódik.

A hwsw beszámolója szerint az átverős hirdetések több mint 300 millió megjelenítést generáltak kevesebb, mint egy hónap alatt. A tevékenység pedig meglehetősen koncentrált volt: mindössze 10 hirdető volt felelős az összes kiszúrt átverős hirdetés több mint 56 százalékáért. A csalók sok esetben ugyanazt az infrastruktúrát, domaineket és közel egyező hirdetési szöveget használtak, és legtöbb esetben Kínába vagy Hongkongba voltak visszavezethetők.

Ezek a legnépszerűbb átveréstípusok

A Gen Threat Labs szerint a leggyakoribb a tiltott gyógyászati termékek értékesítése, vagy illegális online kaszinók, hamis koncertjegyek, kriptopénzzel kapcsolatos csalásokkal foglalkozó felületek népszerűsítése, de egyre több olyan rosszindulatú kampánnyal is találkozni, amelyek közéleti szereplők nevével, arcképével élnek vissza.

20260209_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260205_vegitelet-napi-gleccser-thwaites-gleccser-olvadas-viz-alatti-fal

80 km-es falat építenének az Antarktiszhoz, hogy megvédjék az ítélet napi gleccsert

Egy klímakutatókból, mérnökökből és más tudósokból álló csapat olyan falat húzna fel az Antarktisz lábainál, ami blokkolná a meleg tengervizet.

Régóta figyelik már a kutatók az Antarktisznál található Thwaites-gleccser állapotát. Bár abban egyelőre nincs konszenzus, hogy a végítélet napi gleccserként is emlegetett képződmény milyen gyorsan olvad – az egyes tanulmányok szerint 800 métert zsugorodik évente, míg más kutatók szerint ez túlzás –, abban egyetértés van, hogy a meleg tengervíz folyamatosan errodálja a Thwaitest.

Hogy ez miért baj? Mert a gleccser nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és ha elolvad, az önmagában 65 centiméterrel emelné meg a globális tengerszintet.

A folyamatot úgy lehetne megállítani, ha az emberiség nem engedne több szén-dioxidot (és más üvegházhatású gázt) a légkörbe, a már ott lévőt pedig elkezdené kiszivattyúzni onnan. Ha minderre azonnal sor kerülne, még akkor is hosszú évekbe, évtizedekbe telne, mire az olvadás megállna, ami rendkívül sok időt jelent.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy új megoldást javasolt az olvadás mértékének lassítására. A szakemberek szerint fizikailag el kellene vágni a meleg tengervíz útját, így ugyanis jóval kevésbé olvadna a gleccser.

Fontos megjegyezni, hogy a tengerbe telepített függöny a kutatók szerint nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátás csökkentését célzó lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A javasolt szerkezet 152 méter magas lenne, és nagyjából 80 kilométer hosszan húzódna a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein. Az egészet a tengerfenékhez kellene rögzíteni, ami megakadályozná, hogy a melegebb tengervíz alulról bomlassza a jégselfet.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint a szakemberek először egy hároméves időszak során megterznék a szerkezetet, valamint tesztelnék a prototípusát.

20260209_tma_3_resz

https://raketa.hu/igazi-robotzsaruk-jaroroznek-detroit-kornyeken-csak-ezek-a-kaptarakbol-rajtolnak

Igazi Robotzsaruk járőröznek Detroit környékén – csak ezek a „kaptárakból” rajtolnak

Detroit decemberben felállított egy több mint 3 méteres Robotzsaru-szobrot a Verhoeven-féle, 1987-es film előtti tisztelgésként, most pedig a közeli Dearborn rendőrsége a valóságban is rátesz egy lapáttal.

A helyi rendőrség ugyanis „drón mint első reagáló” programot indított, dokkoló „kaptárakkal”, amelyekből távirányítással azonnal felszállhatnak a gépek.

Issa Shahin rendőrfőnök szerint a cél, hogy „csökkentsük a bizonytalanságot” a helyszínre tartó rendőrök és más elsősegélynyújtók számára.

„Ez a program lehetővé teszi, hogy szinte azonnal felmérjük a helyzetet, amikor valaki segítséget kér” – mondta Shahin, majd hozzátette: a drónok „erőszorzóként” működnek. A rendszert a Skydio szállítja. A „dock hive” lényegében egy futurisztikus indítóállás, amely –20 és +50 °C között is üzemel, és feltűnően emlékeztet amúgy az első filmből Robotzsaru gépi nemezisére, az ED-209-re.

Felszálláskor a kaptárak olyan figyelmeztető villogókkal világítják be az eget, hogy attól a Blade Runner díszlettervezői is elégedetten csettintenének.

A Skydio azt állítja, hogy a drónjaik már több mint ezer amerikai rendőrőrsön aktívak

A coloradoi Lakewoodban Anita Koester, a Lakewood-i rendőrség Támogató Szolgálatok Osztályának vezetője szerint például 22 hét alatt 1 200 riasztást kezeltek, és a hívások 41 százalékát bármiféle rendőri jelenlét nélkül zárták le; 80 százalékban pedig a drón ér ki először a helyszínre.

https://raketa.hu/47-celsius-fokban-setalgatott-130-ezer-lepest-egy-humanoid-robot

Extrém teszt kipipálva: -47 Celsius-fokban gyalogolt le 130 ezer lépést a Unitree humanoid robotja

Úgy tűnik, a humanoid robotok fokozatosan kilépnek a laboratóriumokból a természet valódi kihívásai közé.

A humanoid robotokat sokáig elsősorban beltéri, kontrollált környezetre tervezték, ahol az időjárás nem jelent kihívást az érzékeny mechanikának és az akkumulátoroknak. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúly került arra, hogy ezek a rendszerek a való világ zordabb körülményei között is működőképesek legyenek. Ebbe az irányba tett látványos lépést a kínai Unitree, amikor G1 humanoid robotját Hszincsiang Altaj prefektúrájában vetette be.

A teszt során a G1 önállóan, folyamatosan gyalogolt egy havas-jeges terepen, miközben a hőmérséklet elérte a -47,4 Celsius-fokot. Összesen több, mint 130 ezer lépést teljesített, ami ebben a hidegben különösen nagy terhelést jelent a mozgó alkatrészeknek és az energiaellátásnak.

A zord körülmények miatt a mérnökök módosították a megszokott gyári kialakítást: a gépre narancssárga, bélelt kabát került, a lábakat pedig egy különleges műanyag borítással látták el, hogy védjék többek között az ízületeket és az akkumulátorokat a fagyástól – ezek az egyszerű, de praktikus megoldások segítettek mérsékelni a szélsőséges hőmérséklet okozta stresszt.

A szakmai beszámolók szerint ez lehet az első igazolt eset, amikor egy humanoid robot ilyen szélsőséges hidegben tartósan és autonóm módon tudott gyalogolni.

20260209_tma_4_resz

https://telex.hu/belfold/2026/01/28/mesterseges-intelligencia-intezmenyi-oktatas-szakkepzes-iskolak-tanarok-mi-psz

Új tárgy a tanév közepén: itt az MI-óra a szakképzésben

A tanév második félévétől már minden szakképző iskolában tanuló kilencedikes diák külön tantárgyként tanulhatja a mesterséges intelligenciát (MI).

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos már tavaly októberben bejelentette, hogy 2026 februárjától az iskolai normál tanrend részévé válik a mesterségesintelligencia-képzés.

A mesterséges intelligencia alkalmazása nem újdonság: általános tapasztalat lett mostanra az iskolákban, hogy a diákok MI-t használnak az iskolai vagy a házi dolgozatok megírásánál is. Valószínűleg ezért van az, hogy a pedagógusok sokszor úgy érzik: a ChatGPT-hez hasonló eszközökkel háttérbe szorul a diákok teljesítménye, és a jövőben egyre inkább arra lesz szükség, hogy megváltoztassák a számonkérés formáit.

Kérdés, hogy az MI intézményi oktatása hogyan alakítja át a diákok és tanárok ChatGPT-hez való viszonyát. Egyáltalán, mennyire áll készen az iskolarendszer egy ilyen szintű változásra, és mire van szükség a mesterséges intelligencia hatékony intézményi oktatásához.

A többi iskolának december 31-ig van ideje

A mesterséges intelligencia oktatásának pilot programja már tavaly ősszel elindult hatvan hazai és három külhoni szakképző intézményben. Ebben összesen 1700 diák vett részt, a kormány tájékoztatása szerint száz oktató kapott speciális felkészítést. „A KRÉTA rendszerbe beépített tananyag felhasználásával oktatott, 10 órás tantárgy A mesterséges intelligencia alapjai néven került be az intézmények szakmai programjába. A tervek szerint a jelenlegi tanév második félévében minden szakképző intézmény összes kilencedik évfolyamos diákja számára elérhetővé válik a kurzus” – válaszolta lapunk megkeresésére a szakképzést felügyelő Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.

Koren Balázs szerint az látszik, hogy az összes technológiai vívmány közül – például a diákok laptophasználata vagy az interaktív tábla alkalmazása – az MI megjelenésének van a legnagyobb hatása. Ez az, ami alapjaiban fogja átalakítani az oktatást.

Az általunk korábban megkérdezett tanárok jelenleg inkább az órákra való felkészüléshez használják a mesterséges intelligenciát. Van, aki tesztet csináltat, óravázlatokat ír a ChatGPT-vel, és ha valamit nem talál, akkor azon keresi meg. Egy másik tanár azt mondta: ő sem az órán használja az MI-t, inkább dolgozatok összeállításához, főleg akkor, ha több csoportot kell létrehoznia. Ilyenkor egyet megcsinál, és a többi változatot a ChatGPT-vel gyártatja le. Sőt, feladatokat is tud javíttatni az MI-vel.

https://hvg.hu/tudomany/20260205_oriasi-fantommeduza-felfedezes-video

Buszméretű medúza bukkant fel, épp egy kutatóhajó kamerája előtt

A Schmidt Óceánintézet kutatóinak sikerült lencsevégre kapniuk az óriási fantommedúza egyik példányát.

A Stygiomedusa gigantea egy ritka faj, amelynek egyedei akár 6 méternél is hosszabbra nőhetnek, miközben a harangjuk (a fejrészük) az 1 méteres átmérőt is elérheti.

A fajról viszonylag keveset tudni, 110 év alatt ugyanis csupán 118 alkalommal sikerült észlelni. A szakemberek úgy tartják, hogy a Jeges-tenger kivételével minden óceánban és tengerben megtalálható, és akár 6600 méteres mélységben is élhet.

Mint kiderült, a medúza a part azon részénél rejtőzik, ahová nem jut be a napfény, nagyjából 250 méteres mélységben. Érdekesség, hogy ezek a medúzák, más társaikkal ellentétben nem csípnek.

20260209_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/01/31/rovarok-allattenyesztes-takarmany/

Rovar alapú takarmányok változtathatják meg az állattenyésztést

Az elmúlt időszakban egyre több kutató foglalkozik a kérdéssel, hogy miként lehetne a rovarokat az ételekben és takarmányokban hasznosítani.

A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) azt vizsgálja, hogy miként lehetne az állati takarmányokban a szója- és pálmaolajokat rovarokból származó termékekkel helyettesíteni. A cél, hogy csökkentsék Európa függőségét az importált nyersanyagoktól.

Az európai állattenyésztés strukturális kihívással néz szembe: mérsékelnie kell a takarmányalapanyagok behozatalától, különösen a szójától és a pálmaolajtól való függőségét, amelyek termelése az erdőirtáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez és a magas szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódik. Ebben az összefüggésben, ahol a helyi, hatékony és fenntartható összetevők keresése tudományos és stratégiai prioritássá vált, egy ígéretes alternatíva váratlan forrásból származik: a rovarokból.

A rovarok – mint az emberi ételek és állati takarmányok alapanyagai – iránti tudományos érdeklődés az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt. Amíg 2001 és 2010 között évente mindössze 14 cikk jelent meg az ehető rovarokról, 2020 óta ez a szám meghaladja az évi 300-at. A döntő lendületet a 2013-as FAO-jelentés adta, amely kiemelte magas fehérjetartalmukat és termelésük környezeti előnyeit.

Az entomofágia, vagyis a rovarok fogyasztása számos országban a hagyományos étrend része.

Bár a világ kutatásainak nagy része a rovarlisztekre, mint alternatív fehérjeforrásra összpontosított, az IGM segített kiemelni egy kevésbé tanulmányozott, de rendkívül értékes összetevőt: a lipidfrakciót, azaz az olajokat. Néhány faj, például a fekete katonalégy (Hermetia illucens) és a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor), magas zsírtartalommal rendelkezik, amely összehasonlítható az állati takarmányokban általánosan használt növényi olajokkal. Ez megnyitja az utat azonnali felhasználásuk előtt, mivel a rovarolajok Európában – a rovarlisztekkel ellentétben – engedélyezettek a kérődzők étrendjében.

Az elmúlt években a Mountain Livestock Institute (IGM) egy átfogó kutatási programot indított, amely a különféle rovarokból származó termékek kérődzőkre gyakorolt hatását értékeli, és olyan eredményeket produkált, amelyek kezdik átalakítani az állati takarmányozásról alkotott elképzeléseket. Az egyik tanulmány a pálmaolaj fekete katonalégy olajjal való helyettesítésére összpontosított az assaf juhoknál.

A kísérlet kimutatta, hogy a takarmány szárazanyagának 2%-ának ezzel az olajjal való helyettesítése fenntartotta a fajtára jellemző magas tejtermelést, sőt a takarmányozási hatékonyságban vagy a bendőerjedésben sem mutatkozott különbség. A tej összetétele is stabil maradt, ami azt jelzi, hogy ez az összetevő a kevésbé fenntartható növényi alapú lipideket a termelékenység veszélyeztetése nélkül helyettesítheti

Ezt a kutatást kiterjesztették tejelő tehenekre egy 50 napos nemzetközi kísérletben – a Torinói Egyetemmel (Olaszország) együttműködve – amelyben a hidrogénezett pálmaolajat fekete katonalégy olajjal helyettesítették. Az eredmények megerősítették, hogy a rovarolaj nem változtatja meg negatívan az emésztést vagy a bendő zsírsavösszetételét, miközben napi közel egy literrel növeli a tejtermelést.

20260209_tma_6_res

https://ng.24.hu/tudomany/2026/01/30/eszkozhasznalat-tehen/

Lehet-e egy tehén eszközhasználó?

Egy Veronika nevű, társállatként tartott tehén nem arról vált híressé, hogy hány liter tejet ad, hanem arról, hogy szájába vett botokkal vakarózik.

Veronika Ausztria déli részén él, és 13 éves, svájci barna fajtába tartozik és nem teje vagy húsa miatt tartja gazdája: Veronika házikedvenc. Három évig az anyja mellett élt, majd élete első magányos éve során eszközhasználóvá vált.

A Bécsi Állatorvostudományi Egyetem kutatói szisztematikus vizsgálatoknak vetették alá a tehénkét, miután megtudták, hogy hosszú évek óta botokkal vakarózik. A tesztek során pedig kimondottan tudatos eszközhasználatról tett tanúbizonyságot, a kutatásról a Current Biology folyóiratban számoltak be.

Veronikának a kutatók nem csak egyszerű botot (seprűnyelet), hanem egy hosszú nyelű kefét is adtak. A tehén attól függően, hogy milyen testrészét akarta megvakargatni vele, hol a nyelet, hol a kefét dörzsölte magához. A kemény, csontos testrészeit, mint például a hátát a kefével vakargatta, a puha, húsos részeit, mint a hasát pedig a nyéllel. Ez azt jelenti, hogy az állat nemcsak egyszerűen eszközt használ, de azt is, hogy célirányosan teszi.

Annak ellenére, hogy sok évezrede háziasítottuk a szarvasmarhát, szinte semmit se tudunk a kognitív képességeiről.

Ez olyan eszközhasználati képességről vall, amit korábban például a varjúféléknél, ezeknél a különösen intelligens madaraknál, illetve majmoknál tapasztaltak csak. Ez az első olyan, tudományos alapossággal és szigorúan vett módszerekkel megfigyelt eszközhasználat, amelyet egy szarvasmarha esetében láttak.

Veronika esete arra hívja fel a figyelmünket, hogy ha ezek a háziállataink kellően gazdag körülmények közé kerülhetnek, könnyen kihasználhatják a lehetőségeket arra, hogy jobban érezzék magukat. A szarvasmarhák jólétét már csak emiatt is érdemes volna biztosítani. Nagyon sok marha távolról sem éri meg a 13 éves kort, nem egy vadvirágos legelőn tölti a napjait, és nincs lehetősége a környezetében lévő tárgyakkal például vakarózni. Mindezen lehetne javítani.