fél jövedelemből teljes élet?

Éppen ezért sokan másodállást vállalnak, spórolnak, az igazán előrelátók pedig még aktív éveikben előtakarékoskodnak, hogy nyugdíjas korukban ne érezzék úgy, „fél jövedelemből fél életet kell élniük”.

Természetesen nem csak Magyarországon tapasztalható, hogy a nyugdíjba vonulás jövedelem-csökkenéssel jár, hanem a fejlett nyugat-európai országokban is ez a helyzet. Az azonban nem mindegy, hogy milyen mértékű a csökkenés, és talán még ennél is fontosabb, hogy mire elég a nyugdíj. A nyugdíjhelyettesítési ráta azt mutatja meg, hogy egy átlagos kereső mennyi nyugdíjat kap a korábbi jövedelméhez képest. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai^[1] szerint 38^[2] tagországában az átlagos nettó nyugdíjhelyettesítési ráta körülbelül 63%, vagyis a nyugdíj a korábbi nettó kereset 60–65%-át teszi ki.

Magyarország tehát ebből a szempontból a nyugat-európai középmezőnyhöz tartozik. A helyzetünk azonban mégis eltér a nemzetközi átlagtól. Ugyanis a nyugdíj nemcsak a nominális összeg szempontjából fontos, hanem abból is, hogy a megélhetési költségek tükrében mi a valódi értéke. Bár a nettó nyugdíjhelyettesítési ráta körülbelül 78% hazánkban, a tényleges jövedelmi arány ennél jóval alacsonyabb. A teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagjövedelme havi kb. 490 000 forint, ezzel és a 78%-os rátával szemben viszont az átlagos öregségi nyugdíj összege mindössze átlag 260 000 forint. Az átlagnyugdíj tehát nagyjából az átlagos nettó kereset felét teszi ki, ami sok nyugdíjas számára drámai életszínvonal-csökkenést jelent, főleg, ha egyedül marad. Az átlagos öregségi nyugdíj több tényező miatt lehet ilyen alacsony nálunk. Sok nyugdíjas régebben, alacsonyabb bérekből vonult nyugdíjba, a bérek pedig azóta gyorsabban nőttek, mint a nyugdíjak. Számít továbbá, ha valaki fiatalon alacsony fizetést kapott, és csak később nőtt a bére, hiszen a nyugdíjat az egész életpálya során kapott jövedelemből számolják ki, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás is befolyásolja a nyugdíjat. A nyugdíjak vásárlóereje tehát meglehetősen korlátozott, a legtöbben szinte teljes egészében alapvető kiadásokra fordítják, például élelmiszerre, gyógyszerekre vagy rezsire. Csak keveseknek marad szórakozásra vagy utazásra.

Reklám:

A K&H örök aktív programja azért jött létre, hogy a 60+ korosztályt támogassa abban, hogy pénzügyileg tudatosan, közösségben és aktívan éljen tovább akkor is, ha a havi bevétel már nem éri el az aktív munkavégzés idején megszokott szintet. Az lenne a cél, hogy tudatos felkészüléssel a nyugdíj ne a lehetőségek beszűkülését jelentse, hanem egy új, izgalmas életszakasz kezdetét, amely nem csak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is létfontosságú. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy az idősek mennyire tudnak aktív részeseivé válni saját és a fiatalabb generációk életének, milyen példát mutatnak és mennyire tudnak hasznos tagjai maradni a társadalomnak. „A nyugdíjba vonulás nem a lemondásról szól, hanem az életünk új fejezetéről. Fontos, hogy ne hanyatlásnak és életszínvonal-zuhanásnak éljük meg az anyagiak miatt. Tervezzünk előre, így az élet minden területe – a pénzügyi biztonság, az egészség, a kapcsolatok és a személyes fejlődés – továbbra is teljes értékű maradhat. Ha tudatosan készülünk rá, a nyugdíjas kor épp olyan hasznos, értékes és örömteli lehet, mint a munkában töltött évek” – mondta Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs vezetője.

A K&H örök aktív pályázatra olyan nyugdíjas jelöltek jelentkezhettek, akik Magyarországon bejegyzett nyugdíjas szervezetekben vagy időseket ellátó szociális intézményekben szerveznek helyi közösségi programokat, és fáradhatatlanul dolgoznak az egész nyugdíjas közösségért. A díjazottak fejenként bruttó 100 000 forint értékű utalványban részesülnek, míg a jelölő szervezet bruttó 635 000 forint pénzbeli támogatást kap. A zsűrizés még tart, a nyerteseket májusban hirdetik ki.

A K&H Csoportról

Az ország egyik vezető és országosan több mint 3900 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy a magyar ügyfeleknek kényelmes és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtson. A K&H országszerte 190 lakossági ügyfélpontot és 640 ATM-et működtet, csoportszinten több mint 1,7 millió ügyfélnek kínál pénzügyi szolgáltatásokat.  A csoport több mint 4 400 milliárd forint értékben támogatja a magyar gazdaságot különböző finanszírozási termékeken keresztül a lakosság, a kisvállalkozások, a vállalatok és az önkormányzatok számára. A K&H Csoport emellett aktívan együttműködik mintegy 2 400 magyar beszállítóval, valamint 700 banki és biztosítási közvetítővel.

Főbb adatok: 

K&H Bank

2025. december 31.:

Saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 732 milliárd forint

Mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 6211 milliárd forint

Adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 132 milliárd forint

K&H Biztosító

2025. december 31.:

Saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 47,5 milliárd forint

Mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 239,8 milliárd forint

Adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,7 milliárd forint