Választások szabadon? – A fogyatékossággal élő személyek választási részvétele Európában

A választások szabályozása nagyon bonyolult. Az Európai Unió például általános jogokat garantál az EU egész területén, ezek minimális közös szabályok, ám ténylegesen az EU-s tagállamok szinte teljes mértékben szabadon dönthetnek arról, hogy miként szervezik meg a választásokat. Ez pedig egyenlőtlenségeket teremt sok téren, például az egyenlő részvételi lehetőségek terén és ez fokozottan igaz a fogyatékossággal élő emberek esetében, akik nagyon-nagyon más körülmények között szavazhatnak egyes EU-s országokban.

Sőt, vannak, akik nem is szavazhatnak fogyatékosságuk miatt. A 2019. évi európai parlamenti választásokon például kb. 400 000 fogyatékossággal élő személyt 14 országban megfosztottak a szavazati jogától a fogyatékosságuk alapján. Különösen aggasztóak a vonatkozó törvények például Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Görögországban, Luxemburgban, Lengyelországban és Romániában, ahol a teljes vagy részleges gondnokság alatt álló személytől automatikusan megtagadják a választójogot. (Magyarországon a választójogtól való megfosztás nem automatikus, a bíróság bizonyítás felvétele után dönt a kérdésben.) A közelmúltban a fogyatékossággal élő emberek stratégiai peres ügyei – az érdekvédelmi szervezetek, szakértő jogászok és elkötelezett politikusok támogatásával – szerencsére több országban is jelentős jogszabályi javulást eredményeztek, nem egy esetben épp az európai uniós választások előtt.

Alternatív lehetőségek

Négy ország (Belgium, Franciaország, Ciprus és Görögország) nem rendelkezik semmilyen alternatív vagy előzetes választási lehetőséggel, ami ténylegesen kiküszöbölné a fogyatékos emberek előtt álló akadályokat: például hogy akik a választás napján nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségekbe mozgáskorlátozottságuk miatt, vagy személyesen nem vehetnek részt a választásokon, azok is leadják szavazatukat. A szavazás alternatív módszereinek hiánya tehát különösen hátrányos a fogyatékossággal élő személyek számára. Belgium és Franciaország esetében, a választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy szavazatukat egy olyan személynek adják át, aki a meghatalmazottként szavazhat helyettük (ez a lehetőség azonban nem biztosítja a szavazás titkosságát).

Ami azonban kedvező, az az, hogy az uniós országok többsége alternatív és előzetes választási lehetőségeket minden választópolgár számára biztosít, és néhány ilyen lehetőséget speciálisan a fogyatékkal élők számára is elérhetővé tesznek. Ezek közé tartozik például a levélszavazás, az előrehozott szavazás akadálymentes szavazóhelyiségekben, az akadálymentes szavazóhelyiségek választásának lehetősége (Magyarországon esetében is), az internetes szavazás (Észtország esetében), és olyan mobil szavazóurnák biztosítása (például Magyarországon is), amelyek az érintett személy otthonában vagy például bentlakásos intézményekben vagy kórházakban vehetők igénybe. Vannak olyan országok is, amelyek kulcsfontosságú helyeken, például kórházakban vagy bentlakásos intézményekben is szavazóhelyiségeket jelölnek ki az idősek és fogyatékossággal élő emberek számára.

Az akadálymentesség hiánya sajnos továbbra is az egyik fő akadálya a fogyatékossággal élők választójoga gyakorlásának az EU-ban. Ez nem csak a szavazóhelyiségeket érinti, hanem a szavazólapokra, a szavazófülkére, a szavazóhelyiségek megközelíthetőségére is vonatkozik. Sőt, minden, a választópolgároknak nyújtott tájékoztatás vagy kommunikáció is akadálymentes kellene, hogy legyen, beleértve a közmédián keresztül tájékoztatásokat.

Az EU különböző országaiban számos bevált gyakorlatot vezettek be annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a fogyatékosággal élő szavazópolgárok igényeit. A legsikeresebbek közül több az észszerű alkalmazkodás biztosítására vonatkozik Ilyenek lehetnek például:

• alternatív szavazási módok (például mobil szavazóurnák), vagy
• a szavazatok leadásakor olyan segédeszközök biztosítása, amelyek megkönnyítik az önálló és titokban történő szavazást (például Braille-írás és tapintható sablonok – ezeket a szavazólapra helyezve a látássérült személy önállóan is szavazhat),
• szavazógéppel való szavazás.

Az ENSZ Egyezménnyel összhangban az EU-s országok többsége biztosítja a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy szabadon választhassanak segítséget a szavazáshoz. Ez azt jelentheti, hogy akinek erre szüksége van, elvihet egy segítőt a szavazóhelyre, aki ott helyben segít neki szavazni. Ez Magyarországon is így van. Azonban van kivétel: például Görögországban és Máltán csak a választási tisztviselők nyújthatnak segítséget a fogyatékossággal élő személyeknek, ami a gyakorlatban elriaszthatja a választópolgárokat attól, hogy részt vegyenek a választásokon.

Nem mindegy, hol szavaz

Végül pedig, bár az EU-s jog elismeri a fogyatékossággal élő embereknek az egyenlő bánásmódhoz való jogát (azaz tilos őket hátrányosan megkülönböztetni), és ez a nem hazájukban, hanem más tagállamban élő uniós polgárokra is vonatkozik, az európai parlamenti választásokon (és az önkormányzati választásokon) az akadálymentesítés és az észszerű alkalmazkodás biztosítása nagymértékben eltér az egyes országok között. Azaz ellentmondás van a gyakorlatban, mert az EU-s jog szerinti egyenlő bánásmód az EU-s parlamenti választásokon egyfelől – az EU-s jogban – biztosítva van, ám mivel a választást tagállamok bonyolítják, így gyakorlatban nagyon különböző lehet, hogy egyazon fogyatékossággal élő választópolgár mennyire akadálymentesen vagy milyen asszisztenciával szavazhat egyik vagy másik tagállamban.

Én mindig, minden választáson szavazok: 10-12 választáson vettem eddig részt, ebben volt helyi, országos és európai uniós is. Az egyik legnagyobb problémám a szavazatom titkosságával van. Az egyik szavazáson például a szavazófülke képernyője túl magas volt, így ugyan bejutottam a székemmel a fülkébe, de mindenki láthatta, hogy kire szavaztam. Javaslatot tettem egy hozzáférhetőbb fülke kialakítására, és a következő választáson már jobb fülkét biztosítottak. De a problémák a mai napig fennállnak! A legutóbbi európai választásokon például a helyi postahivatalban szavaztam, ahol nem volt akadálymentes fülke. Az egész zűrzavaros volt – a sarokba kellett állnom és ott leadnom a szavazatomat. Ez elfogadhatatlan! Nem lenne nehéz változtatni, hogy én is úgy választhasssak, mint bárki más…

Pirkko Mahlamäki, Finn Fogyatékosságügyi Fórum

A jelentés a felmérés eredményei alapján ajánlásokat fogalmaz meg az európai uniós politikai döntéshozók, a nemzeti kormányok, illetve az uniós szintű és a nemzeti politikai pártok számára.

Írta: Petri Gábor és Faragó Melinda

Az EDF teljes jelentése elérhető angolul itt: https://www.edf-feph.org/publications/human-rights-report-2022-political-participation-of-persons-with-disabilities/

A szintén angol, de könnyen érthető nyelven írt összefoglaló itt elérhető: https://www.edf-feph.org/content/uploads/2022/05/2022-02-28-HRR_Political_Participation_draft_for_EASY-TO-READ.pdf