Teljes tisztújítás az EDF-ben – Beszámoló a 2026-os ciprusi közgyűlésről

Az EDF új elnökét a következő ciklusban Lettország adja Gunta Anca személyében, aki szintén jelentős tapasztalattal rendelkezik a fogyatékossággal élő személyek érdekképviselete és önérvényesítése terén.

Az EDF 2026-os közgyűlésén 42 országból 94 szervezet több mint 200 delegáltja vett részt. Magyarországot a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) két munkatársa képviselte.

A 2026-os közgyűlés fontos mérföldkő az EDF közel harmincéves történetében. Yannis Vardakastanis leköszönt elnöki tisztségéről, amit 1999 óta töltött be a fogyatékossággal élő személyeket európai szinten képviselő szervezet élén. A hatvankilenc éves vak érdekvédő helyét a lettországi fogyatékossággal élők ernyőszervezete által delegált Gunta Anca vette át, aki a korábbi vezetőségben alelnökként tevékenykedett.

A korábbi elnök leköszönő beszédében felidézte az EDF megalakulását és annak közel harmincéves történetét. Az európai összfogyatékossági érdekképviseleti szervezet létrehozását hat aktivista határozta el 1994-ben. Az EDF alapításáról szóló okiratot 1996. május 6-án írták alá, az első választást pedig 1997 márciusában tartották, Yannis Vardakastanis akkor alelnök lett. A szervezet bejegyzésére végül 1997 szeptemberében került sor. „Mindenkire büszkeséggel, tisztelettel és hálával kell gondolnunk, akik tagjai a mozgalmunknak” – mondta a leköszönő elnök, megemlékezve azokról az alapítókról, akik ma már nincsenek köztünk.

Az EDF már az új évezred első évtizedében fogyatékossággal élő személyek és családjaik millióit képviselte, a tagszervezetek és a képviselt személyek száma pedig azóta is folyamatosan nő. Nagy lendületet adott a szervezet fejlődésének a 2003-as év, amit az Európai Tanács a „fogyatékkal élők európai évének” nyilvánított, ekkor Európa-szerte számos, a fogyatékossággal élő személyek befogadását támogató aktivitás indult el. Az EDF sikerei közül kiemelkedő az európai fogyatékossági kártya bevezetésének kezdeményezése, ami közel húsz év kitartó érdekképviseleti munka után egy-két éven belül szó szerint kézzel fogható formát ölt. Szintén az EDF munkájának eredménye, hogy az akadálymentesítés horizontális kötelezettségként jelent meg a strukturális alapok támogatásainak felhasználása során. Fontos mérföldkő volt a szervezet tevékenységében, hogy az Európai Unió is ratifikálta a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt.

Az első évtized látványos eredményeit 2010-től kezdve egyre súlyosbodó válsághelyzetek követték, jelenleg pedig a többszörös válságok időszakát éljük. „Most egy útelágazásnál állunk: a tengerentúl az intolerancia a meghatározó, az EU 2028-tól induló költségvetése pedig figyelmen kívül hagyja a korábbi, az esélyegyenlőség irányába mutató eredményeket. Képesnek kell lennünk harcolni és függetlennek maradni” – üzente a leköszönő elnök.

Munkásságát összegző beszédének zárásaként Yannis Vardakastanis így fogalmazott: „Gyönyörű, ugyanakkor nehéz utazás volt a jogok érvényesítése és az egyenlőség megvalósítása, az embereknek az árnyékból a fényre juttatása érdekében”.

Az új elnök, Gunta Anca, Lettországból érkezett, egy olyan kis országból, amely elmondása szerint nagyon elkötelezett az esélyegyenlőség megvalósítása iránt. A társadalomtudományi és üzleti képzettségű mozgássérült hölgy több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlősége és jogaik védelme terén. Korábban tagja volt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, illetve részt vett az Európai Női Lobbi munkájában is. Jelenleg a Lettországi Együttműködési Szervezet a Speciális Igényű Személyekért (SUSTENTO) elnöke. Szerinte az EDF feladata, hogy minden területre behozza a fogyatékosságügyi megközelítést, ebben támogatnia kell a tagjait, együtt kell működnie az EU-s intézményekkel és képviselnie kell a fogyatékossággal élő emberek közösségének sokszínűségét

„Olyan emberek építették az EDF-et, akik hiszik, hogy a változás lehetséges” – fejtette ki az új elnök az előző vezetés munkáját méltatva. „Már nem nulláról fogom kezdeni a munkát, mert az előző elnök egy olyan szervezetet hozott létre, amelyet ismernek és tisztelnek, és ez nélküle nem így lenne”. Szerinte az EDF vezetésének komoly felelősséget kell vállalnia a fogyatékossággal élő személyek iránt, különös tekintettel arra a tényre, hogy Európában jelenleg a fogyatékossággal élő személyek egyre inkább láthatatlanná válnak a válsághelyzetek közepette. „Meg kell mutatnunk, hogy nemcsak potenciális, hanem valódi partnerek vagyunk, az általunk elért eredmények pedig valóban meg tudják változtatni a fogyatékossággal élő emberek életét” – hangsúlyozta Gunta Anca.

A teljeskörű tisztújítás titkos szavazással, elektronikus úton történt. Az EDF választásra vonatkozó szabályai értelmében a különféle státuszú tagok a saját csoportjuk jelöltjeire szavazhattak. Így a FESZT képviselői az ún. „nemzeti tanácsok”, azaz a magyar FESZT-hez hasonló, az egyes országok fogyatékosságügyi ernyőszervezeteinek jelöltjeire voksolhattak.

Az EDF 30 tagú elnökségében a „nemzeti tanácsok” jelöltjei közül 16, az európai NGO-k jelöltjei közül 14 jelölt nyert tagságot. Az elnökség (board) saját tagjai közül választotta meg az alelnököt, a kincstárnokot, a főtitkárt, illetve az EDF végrehajtó bizottságának tagjait. Az EDF két alelnöke Nadia Hadad, aki az ENIL (European Network on Independent Living – Európai Hálózat a Független Életért) küldöttje, illetve Thorkild Olesen, aki a Dán Fogyatékossággal Élő Személyek Szervezetét képviseli. Az elnökség tagjai között valamennyi fogyatékossági csoport képviselteti magát, emellett a fogyatékossággal élő személyeknek szolgáltatást nyújtó szervezetek európai szövetsége (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities – EASPD) is jelen van a testületben. Érdekesség, hogy az elnökségnek – most először – két intellektuális fogyatékossággal élő tagja is van. Az ügyvezető testülettagjai az elnök, a két alelnök, a kincstárnok, a főtitkár, illetve hat további elnökségi tag. Szintén a közgyűlés választotta meg a tagsági ügyekért felelős és a pénzügyi bizottság tagjait.

A közgyűlés a választások lebonyolítását követően elfogadta a 2025. évi pénzügyi beszámolót, az EDF 2025. évi tevékenységéről szóló jelentést, valamint a 2027-es munkatervet. A közgyűlés elfogadott továbbá egy indítványt az EDF alapszabályának felülvizsgálatáról és terminológiájának az ENSZ Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló Egyezményéhez való igazításáról. A delegáltak elfogadták azt a határozatot, amely elítéli az Egyesült Államoknak a részes államok ENSZ CRPD konferencián való részvételét korlátozó vízumintézkedéseit. A résztvevők megvitatták a nemrégiben frissített Európai Fogyatékosügyi Stratégiát, és csalódásukat fejezték ki az EDF által elvárt és javasolt ambiciózus intézkedések hiánya miatt. Az EDF vezetősége tájékoztatást adott a folyamatban lévő ügyekről, így többek között a következő uniós költségvetéssel, a fogyatékossági kártyával, az utasok jogaival és a felnőttek védelméről szóló rendeletjavaslattal kapcsolatban.

Themida Antopoulou, a Ciprusi Fogyatékossággal Élők Szervezeteinek Szövetsége (CCOD) elnöke ismertette a résztvevőkkel a ciprusi fogyatékossággal élő személyek helyzetét. Elmondta, hogy az országban éppen zajlik a fogyatékossággal élő személyekről szóló törvény reformja, aminek elfogadása jelentős pozitív változásokat hozhat a fogyatékossággal élő személyek ellátása terén, javítja a munkaerőpiaci esélyeiket és elismeri a gondozást végzők szerepét. Emellett az új rendelkezések garantálhatják az oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést, valamint azt, hogy a fogyatékossággal élő személyek megfizethető és hozzáférhető egészségügyi ellátáshoz jussanak.

A közgyűlés utolsó részében három ciprusi fogyatékossággal élő ember személyes történetén keresztül kaptak betekintést a résztvevők az országban élő fogyatékos személyek mindennapjaiba. Ezt követően svéd- és írországi jó gyakorlatokat mutattak be a diszkrimináció megelőzése és a gyűlöletbeszéd elleni jogi szabályozás ismertetésével.

Ollé-Németh Orsolya