A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban
A július 3-adikai műsor tartalmából…
20260629_tma_1_resz
Pécsen már nem várnak tovább – ősztől be fogják izzítani Magyarország legelső mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzését
A pécsi képzés sajátossága, hogy az AI-rendszerek fejlesztését nem önmagában, hanem valós mérnöki, természettudományos és egészségtudományi alkalmazási területekhez kapcsolva tárgyalja, így a végzett szakemberek nemcsak alkalmazni, hanem tervezni, fejleszteni és értékelni is képesek lesznek ezeket a megoldásokat.
Néhány éve már a hétköznapjaink főszereplőjévé is vált, a felhasználók elsősorban szövegek írására, értelmezésére, új információk megszerzésére és rendszerbe foglalására veszik igénybe. A technológia fejlődése robbanásszerű, a folyamat pedig olyan szakembereket igényel, akik nemcsak használni tudják az AI-t, hanem értik is komoly matematikai és informatikai hátterét.
„A PTE szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy az alkalmazások azonnal képesek megjelenni a mérnöki, az egészségtudományi, az orvosi, a természettudományi területen. Az is jelentős mértékben emeli képzésünk színvonalát, hogy számos kollégánk régóta foglalkozik intelligens rendszerekkel, intelligens irányításokkal – ez utóbbi területen több mint 20 éves praxisunk van –, de a kutatásaink között szerepelnek a neurális hálózatok, a gépi tanulás, az abból kinövő Machine learning, így jelentős tudást és tapasztalatot halmoztunk fel ezen a téren. Mivel a mérnökinformatikusok felé megjelent az elvárás, hogy legyen rálátásuk az AI-ra, az ezzel kapcsolatos alapismereteket fontosnak tartottuk beépíteni a BSc-képzésünkbe is.
Viszont mesterszinten már olyan szakemberek kibocsátása a cél, akik nemcsak professzionálisan használni, hanem tervezni, fejleszteni, tesztelni, értékelni is tudják az ilyen típusú rendszereket. A technikai rész mellett különös figyelmet fordítunk az etikai, jogi, kiberbiztonsági kérdésekre.
20260629_tma_2_resz
Elképesztő eredményeket hoz a modern rákkutatás. De mikor jutnak el ezek a magyar betegekhez?
Május végén ismét Chicago volt a világ onkológiai fővárosa. Az ASCO, vagyis az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság éves kongresszusa a daganatos betegségekkel foglalkozó szakma legfontosabb nemzetközi találkozója: kutatók, klinikusok, gyógyszerfejlesztők és egészségpolitikai szereplők tízezrei vitatják meg itt, merre tart a rákgyógyítás. A május 29. és június 2. között megrendezett konferencián közel 45 ezer szakember vett részt több mint száz országból.
Magyarországon 2025-ben közel 70 ezer új daganatos esetet diagnosztizáltak (incidencia), a Nemzeti Rákregiszterben pedig 350 ezer daganatos beteg szerepel (prevalencia).
A probléma nemcsak magyar ügy. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2050-re világszerte 35 millió új daganatos eset fordulhat elő évente, ami a 2022-es adatokhoz képest körülbelül 77 százalékos növekedést jelent.
1. Hasnyálmirigyrák: régóta várt előrelépés egy nagyon nehéz betegségben
A hasnyálmirigy-daganat az egyik legagresszívebb, legnehezebben kezelhető daganattípus. Sokáig kevés valódi áttörés történt ezen a területen, ezért az idei konferencia egyik legnagyobb figyelmet kapott eredménye a daraxonrasib nevű célzott kezeléshez kapcsolódott.
A bemutatott adatok szerint a gyógyszer előrehaladott, áttétes hasnyálmirigy-adenokarcinómában, korábban már kezelt betegeknél jelentősen (körülbelül 6 hónappal) javította a túlélést a hagyományos kemoterápiához képest.
2. ADC-k: célzottabb csapás a daganatra
Az antitest-gyógyszer konjugátumok az onkológia egyik legígéretesebb terápiás irányát jelentik. Ezek a kezelések leegyszerűsítve úgy működnek, mint egy célzott szállítórendszer: az antitest felismeri a daganatsejtet, és közvetlenül oda juttatja el a sejtpusztító kemoterápiás hatóanyagot.
3. Keringő tumor-DNS: a daganat nyomai a vérben
A keringő tumor-DNS, vagyis a ctDNS vizsgálata az egyik legfontosabb diagnosztikai irány. A daganatos sejtekből származó genetikai anyag bizonyos esetekben kimutatható a vérből, ami segíthet a betegség követésében, a kiújulás kockázatának becslésében és a kezelési döntések finomításában.
4. Elhízás, anyagcsere, GLP-1 szerek: a megelőzés új dimenziója
Az idei kongresszus egyik fontos üzenete az volt, hogy az onkológia nem választható el az anyagcsere-betegségektől és az életmódtól. Az elhízás, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia és a krónikus gyulladás olyan metabolikus környezetet teremthet, amely kedvezhet bizonyos daganatok kialakulásának és előrehaladásának. Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a GLP-1 receptor agonista gyógyszereknek, mint a liraglutid, a szemaglutid, a tirzepatid vagy az orforglipron hatóanyagú készítményeknek – amelyeket elsősorban cukorbetegség és elhízás kezelésére használunk – a testsúlycsökkentésen és az anyagcsere javításán keresztül lehet-e daganatmegelőző vagy daganatkimenetelt javító hatásuk.
5. Mesterséges intelligencia: nagy ígéret, komoly kockázatokkal
A mesterséges intelligencia térnyerése természetesen az onkológiából sem maradt ki. Az MI már ma is segíthet képalkotó vizsgálatok eredményeinek értelmezésében, patológiai minták elemzésében, kutatási adatok feldolgozásában és klinikai döntéstámogatásban. A következő nagy lépés a multimodális mesterséges intelligencia (angolul MMAI) lehet, amely egyszerre képes figyelembe venni képalkotó, szövettani, genetikai, laboratóriumi és klinikai adatokat.
Mit jelent mindez a magyar betegeknek?
- A megelőzés és a szűrés továbbra is kulcskérdés. A legjobb daganat az, amelyik ki sem alakul, vagy amelyiket olyan korán fedezik fel, amikor még jó eséllyel kezelhető. Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani mindhárom szintnek: a primer, a szekunder és a tercier prevenciónak.
- A modern onkológia egyre inkább személyre szabott. Ezért fontos a pontos diagnosztika, a hozzáférés a molekuláris vizsgálatokhoz, a szakmailag megalapozott terápiás döntés és az onkoteam szerepe.
- A tudományos áttörések akkor érnek igazán sokat, ha a betegeknek is elérhetővé válnak. A finanszírozás, a betegutak szervezése, a diagnosztikai kapacitások bővítése és az egészségértés fejlesztése éppen olyan fontos, mint maga a gyógyszerfejlesztés.
20260629_tma_3_resz
https://raketa.hu/160-eves-csillagaszati-rejtelyt-fejtettek-meg
Megfejtettek egy csillagászati rejtélyt, amely 1866 óta zavarba ejtette a tudósokat
Vannak olyan tudományos rejtélyek, amik még a legélesebb koponyákon is kifognak, de a technológia fejlődése révén előbb-utóbb többségükre választ kapunk. Most a Kassziopeia csillagkép egyik legfényesebb tagjának, a gamma-Casnak a rejtélyéről hullt le a lepel, amely már 1866 óta zavarba ejti a tudósokat különös fényjeleivel.
A rejtély az 1970-es években még inkább foglalkoztatni kezdte a tudósokat és a csillagászat szerelmeseit, ugyanis kiderült, hogy ez a hatalmas, Napunknál tizenkilencszer nagyobb égitest brutális mennyiségű röntgensugárzást bocsát ki.
Ez a sugárzás olyan forró plazmából ered, amely eléri a 150 millió fokot, és negyvenszer fényesebb, mint amit egy ekkora csillagtól elvárnánk – egészen mostanáig senki nem tudta biztosan, mi fűti ezt a kozmikus kazánt.
A megoldást végül a Liège-i Egyetem kutatói találták meg, akik eredményeiket az Astronomy & Astrophysics szaklapban tették közzé. A Yaël Nazé vezette nemzetközi csapat a japán–amerikai–európai együttműködésben készült XRISM (X-ray Imaging and Spectroscopy Mission) űrtávcső adataiból dolgozott. A mérések pedig bebizonyították, hogy a gamma-Cas nem egyedül felelős a különös fényjelenségért: egy láthatatlan, apró kísérő csillag, egy fehér törpe kering körülötte, amely szép lassan elszívja az óriáscsillag anyagát.
Miközben a szippantott gáz a fehér törpe mágneses pólusai felé zuhan, elképesztő energia szabadul fel.
A kutatók a 203 napos keringési idő alatt végzett megfigyelésekkel igazolták, hogy a forró plazma mozgása nem a fő csillagot, hanem a rejtőzködő társat követi. Ezzel a felfedezéssel nemcsak egy évszázados rejtély oldódott meg, hanem egy teljesen új típusú kettőscsillag-rendszert is sikerült azonosítani, amelyről eddig csak elméleteink voltak.
https://24.hu/tudomany/2026/06/25/dartagnan-halala-evfordulo-tortenelem/
Így halt meg az igazi d’Artagnan
A világhírű muskétás holttestének holléte évszázadokon át ismeretlen volt, hamarosan azonban megoldódhat a rejtély. Charles de Batz de Castelmore, Artagnan grófja, ismertebb nevén d’Artagnan 353 éve, 1673. június 25-én hunyt el. Róla mintázta idősebb Alexandre Dumas népszerű regénytrilógiájának főhősét, a négy testőr közül ő volt az egyetlen, aki valóban létezett – írja a Rubicon.
D’Artagnan feltehetően 1610 és 1615 között született, egy grófi családban. Fiatalon egy muskétás században volt katona, majd, miután a harmincéves háború alatt kitüntetést szerzett, 1644-ben bejutott a Királyi Testőrség soraiba. Ekkor már Mazarin bíboros-államminiszter támogatását élvezte, akitől hűségéért cserébe hadnagyi, majd kapitányi rangot kapott. Miután Mazarin átszervezte a testőrséget, d’Artagnan parancsnokhelyettes lett, ennek köszönhetően pedig XIV. Lajos király is felfigyelt rá, és bizalmas feladatokat adott neki.
D’Artagnan részt vett az uralkodó Hollandia és a Habsburgok elleni hódító hadjárataiban is, amelyek során mutatott hősiességéért kormányzói kinevezést kapott. A testőrkapitányt a végzete is a csatatéren érte utol: a holland Maastricht város ostroma alatt, 1673. június 25-én életét vesztette, amikor egy lövedék torkon találta. Halálát állítólag maga az uralkodó is meggyászolta. Magas tiszti rangja és Lajoshoz fűződő szoros kapcsolata miatt nem tömegsírba, hanem egy templomban temették el, ám ennek pontos helye évszázadokon keresztül ismeretlen maradt.
Friss, idei hírek szerint azonban a maastrichti Wolder negyed Szent Péter és Pál-temploma padlózatának javítása során nemrég egy csontvázat találtak, amely több, egybehangzó bizonyíték alapján is összefüggésbe hozható a híres testőrrel. A sírt előkelő helyen, közvetlenül az oltár alatt alakították ki, találtak benne egy korabeli francia érmét, a legfontosabb viszont, hogy a mellkas magasságában egy muskétagolyó helyezkedett el, amely megfelel a d’Artagnan sérüléséről szóló korabeli forrásoknak.
A csontvázat a deventeri régészeti intézetbe szállították, további elemzések céljából, a szakemberek DNS-mintát is vettek belőle, amelyet majd össze tudnak vetni jelenleg is élő rokonokéval. Ezek elemzése jelenleg is zajlik, Wim Dijkman régész hangsúlyozta: a közvetett bizonyítékok ugyan rendkívül erősek, a végleges történelmi azonosításhoz azonban meg kell várni a független laboratóriumi eredményeket
20260629_tma_4_resz
https://24.hu/tudomany/2026/06/26/hohullam-hokupola-elemzes-kanikula/
Korábban elképzelhetetlen lett volna a most kánikulát okozó hőhullám
Ötven évvel ezelőtt még gyakorlatilag lehetetlen lett volna egy olyan intenzív hőhullám kialakulása, mint amilyen az elmúlt napokban sújtja Európát. A World Weather Attribution (WWA) tudományos hálózat elemzése szerint a mostani a valaha feljegyzett legsúlyosabb hőhullám, és minden bizonnyal a klímaváltozás okozta.
Az időjárási jelenség Franciaországban nemrég országos rekordnak számító, 44,3 Celsius-fokos hőséget eredményezett, de ötven éve nem tapasztalt csúcshőmérsékletet mértek az Egyesült Királyságban.
A WWA szakértői szerint ötven évvel ezelőtti, 1976-os éghajlati körülmények között mindez elképzelhetetlen lett volna az évnek ebben az időszakában. Akkor egy hasonló hőhullám 3,5 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletet eredményezett volna.
A „hőkupola” (angolul heat dome) meteorológiai jelenséget a Dictionary.com és az Oxford English Dictionary definíciói szerint az 1960-as évek óta (legkorábbi ismert írásos említése 1969-ből származik) tartjuk számon. Bár a fizikai háttere (a légkörben megrekedt, hőséget lefelé préselő magasnyomású anticiklon) régóta ismert, a köznyelvben és a médiában leginkább az elmúlt évtizedben terjedt el. A tudományos közösség és a meteorológusok az extrém, napokig vagy hetekig egy helyben veszteglő, hosszan tartó hőhullámok leírására használják.
A kifejezés népszerűsége különösen a 2021-es észak-amerikai rekordhőmérsékletek és a későbbi európai hőhullámok idején robbant be, az Amerikai Meteorológiai Társaság hivatalosan pedig 2022 márciusában vette be a szakszótárába.
Az éghajlatváltozásról régóta tudományosan bizonyított tény, hogy súlyosbítja a hőhullámokat, és ezért elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok – a szén, a kőolaj és a földgáz – égetése a felelős.
20260629_tma_5_resz
https://qubit.hu/2026/06/26/sulyos-bizalomvesztessel-jarhat-ha-a-tudomanyos-szovegeket-elarasztjak-az-ai-kepek
Súlyos bizalomvesztéssel járhat, ha a tudományos szövegeket elárasztják az AI-képek
A kutatók sem bíznak azokban a tudományos cikkekben, amik AI által generált ábrákat tartalmaznak, mégis egyre többen használnak AI-eszközöket tanulmányaik vizuális kiegészítéséhez. Az AI-eszközök a tudományos szövegek minőségének felhígulását is eredményezik, miközben az elmúlt években drámai módon megnőtt a tudományos kiadókhoz benyújtott cikkek száma. „Az ellenőrzésre szánható időkeret és emberállomány viszont nem változott meg, ami nagyon kockázatos, mert egyre több olyan cikk fog megjelenni, ami nem volt kellő tudományos szűrővel validálva.
A nemzetközi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a ChatGPT 2022-es megjelenése óta 42 százalékkal emelkedett a publikálásra benyújtott tanulmányok száma, miközben a szövegek minősége romlott. Az AI-generált kép- és szövegalkotás szabályozása egyelőre vita tárgya a magyar és a nemzetközi akadémiai közösségekben is, miközben a gyakorlatban folyamatosan ütik fel a fejüket az AI-eszközökkel generált, valótlanságokat tartalmazó képek és illusztrációk. A kutató elmondta, hogy találkozott már olyan esettel, amikor a képen szerepelt „az egyik [AI] eszköz logója, ami önmagában még nem lett volna gond, de a szöveg alapján egyértelmű volt, hogy ez semmiféle kapcsolatban nem áll a cikkben foglalt adatokkal”. Bár ezután a kiadó elutasította a tanulmányt, Üveges szerint „egy ilyen jelenség alapvetően megkérdőjelezi az egész kutatás hitelességét”.
Több nagy port kavaró eset is előfordult az utóbbi néhány évben, amikor nívós tudományos folyóiratok AI-képek miatt kényszerültek tanulmányok visszavonására. 2024-ben a New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent egyik tanulmány egy tüdőrákos férfi légútjaiból eltávolított fekete színű lenyomatokat és egy melléjük helyezett mérőszalagot ábrázoló képet is bemutatott. A mérőszalagon azonban értelmezhetetlen írásjelek voltak láthatók, majd miután a kép nagy médiafigyelmet kapott, a szerzők, Yuling Wang és Xiangdong Mu, akik két pekingi kórházban dolgoztak, elismerték, hogy az ábrát mesterséges intelligenciával manipulálták. Az eset után a kutatók közleményükben azt írták, hogy „nem voltunk tisztában a folyóirat képmanipulációra vonatkozó irányelveivel, és mesterséges intelligencia [AI] eszköz segítségével módosítottuk a beküldött anyagot úgy, hogy a vonalzót a kép tetejére helyeztük. Ezért vissza kívánjuk vonni a képünket és az esettanulmányunkat.”
20260629_tma_6_resz
https://ng.24.hu/tudomany/2026/06/25/2026-foci-vb-vilagbajnoksag-varhato-gyoztes-nyertes/
Melyik csapat nyeri meg a VB-t?
Egy-egy nagy focitorna előtt a fogadóirodák, elemzők és más szereplők mindig igyekeznek meghatározni, hogy mely csapat vagy csapatok a legesélyesebbek a végső győzelemre. Egy nemzetközi kutatócsoport ezúttal 100 ezer számítógépes szimulációt futtatott le annak érdekében, hogy felmérje az egyes válogatottak esélyeit a 2026-os FIFA-világbajnokságon – írja az IFLScience.
A szakértők a becslésekhez az elmúlt nyolc év válogatott mérkőzéseinek eredményeit használták fel, nagyobb súlyt adva a frissebb találkozóknak. Emellett figyelembe vették a játékosok nemzetközi és klubszintű teljesítményét, piaci értékét, valamint 24 nemzetközi fogadóiroda előrejelzéseit is.
Az adatokat egy gépi tanulási algoritmus dolgozta fel, amely megbecsülte, hogy egy-egy csapat várhatóan hány gólt szerezhet az egyes lehetséges mérkőzéseken. A várható gólok alapján kiszámították a győzelem, a döntetlen és a vereség valószínűségét minden lehetséges párosítás esetében, majd 100 ezer teljes világbajnoki tornát szimuláltak.
Ki nyerheti a 2026-is vb-t?
Az eredmények alapján a legnagyobb esélyes Spanyolország, a végső győzelem esélye itt 14,5 százalék. A második helyen holtversenyben Anglia és Franciaország áll 12,4-12,4 százalékkal, majd Németország (11,2 százalék), Portugália és Argentína következik.
Érdekes módon a modell több ponton eltér a fogadóirodák várakozásaitól. Az elemzés például Németországot jóval erősebb esélyesnek tartja, mint a legtöbb bukméker, miközben Brazília és Argentína valamivel gyengébb pozícióban szerepel a szimulációkban, mint a fogadási piacokon.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek nem biztos jóslatok, csupán valószínűségi becslések. Korábbi modelljeik ugyan sikeresen előre jelezték a 2019-es női világbajnokság győztesét, de a 2022-es férfi és a 2023-as női vb esetében nem a legesélyesebbnek tartott csapat nyert. Ez jól mutatja, hogy a futballban továbbra is jelentős szerepe van a váratlan fordulatoknak.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Ezeket is olvassa el:
Babusa János Munkácsy Mihály díjas szobrászművész az "Egészségedre" műsor vendége.
Újraindult a Hobby Rádió, a Gépház elmaradt műsora is hallható lesz benne
A tudomány mai állása (pénteken 9-től)
A MVGYOSZ. hírlevélműsora kedden 8-tól
Facsipesz - Törtei-Takács Kriszta fogyasztóvédelmi magazinja hétfőn 11-től a Hobby Rádióban
Reményi Katalin ötvösművész az „Egészségedre!” új adásában
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
25°C







Vélemény, hozzászólás?