Artúr, a négylábú segítőtárs

Kriszta, Marci, Kristóf, Bea és Viki izgatottan készülődtek a szakkörükre tegnap délután a RIDENS-iskola tornatermében, de legalább ennyire várta a foglalkozást nevelőtanáruk, Paulik Anikó és négylábú társa, Artúr is.

A vizsgázott terápiás kutya kilenc éve tartozik az intézmény tanári karához, segítségével a megyeszékhelyen egyedülálló módszerrel, az állatasszisztált terápiával bővült az intézmény képzési palettája.

Imádják a foglalkozásokat

A golden retrivert kölyök korában képezték ki, és mivel nem csak a szavakat érti, hanem a kézjeleket is, azokkal a diákokkal is megtalálja a közös hangot, akik nehezen, vagy egyáltalán nem beszélnek. Rajta keresztül még a legzárkózottabb gyermekhez is vezet út, az állat simogatása, érintése pedig már önmagában is terápia, hiszen feltétel nélkül adja vissza a felé irányuló szeretetet. A szakkörre járó diákok – van közöttük mozgássérült, autista és tanulásában akadályozott fiatal is – hetente egyszer találkoznak Anikóval és Artúrral, és minden mozdulatukon látszik: imádják ezeket az együttléteket. A köszönés, feladat, játék, elköszönés-tematikát követik, csütörtökön például zsámolyokon és padokon kellett átvezetniük a kutyát a már sokszor gyakorolt vezényszavak használatával, Anikó instrukcióinak megfelelően.

Ül, fekszik, forog

Mindannyiuk nyakában lóg egy kis zsákocska, a bennük lévő jutalomfalatkákat Artúr egy-egy elvégzett feladat után kaphatja meg. A diákok tudják: ha egy sípszót hallanak, le kell ültetni, ha tapsot, le kell fektetni a kutyát, a két dobbantás után pedig a forgás következik. Mindannyian végigcsinálják a feladatokat, és ha nem sikerül elsőre, akkor kétszer, de akkor sincs baj, ha háromszor vágnak bele.

Az eredmény nem marad el

– A foglalkozások legfőbb ereje ebben rejlik: itt nem baj, ha valaki ront. Nem számítanak a hibák, azt a gyereket, aki sokadszorra csinál meg valamit, ugyanúgy szeretjük, mint aki elsőre elkészül. Fontos, hogy a fiatalok érezzék ezt és annak megfelelően éljék a mindennapjaikat, hogy tudják: értékesek – mondja Anikó, aki kezdetektől Artúr terápiás fejlesztője. – Gazdaként nem könnyű betartatni a szabályokat, de tudjuk, hogy ezzel a kutya érdekeit szolgáljuk és elég egy év, utána már rögzülnek az intelmek. A gyerekek tisztában vannak azzal, hogy nem nekik kell alkalmazkodniuk Artúrhoz, hanem a kutyának hozzájuk, de azt is tudják, mikor jutalmazhatnak. Artúrnak mindenkivel együtt kell dolgoznia, és ezt meg is teszi, de pontosan érzi, hogy ki tart tőle vagy ki viszolyog például a nyálától vagy a szőrétől. Én arra törekszem, hogy a diákok pozitív tulajdonságait előtérbe helyezve alkalmazzam ezt a módszert, az eredmények pedig nem maradnak el. Ezeken az órákon tanulják meg a fiatalok, mi a tolerancia, a gondoskodás, a törődés. Nem egyszer előfordul, hogy valamelyik diák rosszkedvűen, szomorúan jön be a szakkörre, de olyan még nem volt, hogy ne mosolyogva távoznának.

Keretes anyag: Nyitottabbá válnak

– Kilenc évvel ezelőtt egy pályázat segítségével nyílt lehetőségünk arra, hogy ezt a módszert alkalmazzuk – mesélte a kezdetekről lapunknak Demeterné Fekete Marianna, a Nyíregyházi RIDENS Szakgimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium intézményvezetője és hozzátette: az eredmények magukért beszélnek. – A programban autista, hallás-, látás és mozgásszervi gondokkal élő fiatalok vesznek részt. A foglalkozás segít felkelteni a figyelmüket, motiválja és ösztönzi őket a kommunikációra, segíti beilleszkedésüket. Azt tapasztaljuk, hogy a szakkörön részt vevő diákok nyitottabbá, együttműködőbbé válnak.

Artúr jelenléte nyugtató hatással van a túlmozgásos és agresszívabb gyerekekre is: megnyugtatja őket, csillapítja a fokozott reakcióikat. A szakember és a kutya segítségével kialakíthatóak a helyes viselkedésmódok, és leépíthetők a helytelenek.

Forrás:szon.hu http://www.szon.h…rs/3782784

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .