Bagdy Emőke – Megtanultam a szenvedésből értéket csinálni

Az ország egyik legismertebb pszichológusa néhány nappal a II. világháború kitörése előtt született. A történelmi idők miatt meg kellett élnie a nélkülözést, hite miatt a mellőzöttséget. De a megpróbáltatásai csak megerősítették: elementáris erővel áll ki a család, a hit, az elesettek védelmében.

BEST: Az embert tényleg a származása, a gyerekkora határozza meg?

Bagdy Emőke: Jelentős mértékben. Itt van az én esetem például. Református dinasztiából származom. Édesanyám háztartásbeli volt, három gyereket nevelt. Református lelkész, pedagógus és költő édesapámat 1950-ben, amikor megszüntették a vallásoktatást, elbocsátották az állásából. Hazafias hangvételű versei miatt is elég rossz helyzetbe került az egész család, de ennek köszönhetem, hogy harcos lélek lettem, kiállók az emberi méltóságért. Megtanultam a szenvedésből értéket csinálni, de pszichológusként aztán már megértettem, hogy a múltat fel kell dolgoznunk, és el kell tudnunk engedni. Sokat köszönhetek egyébként annak a gyerekkornak, amelyben megélhettem a kiközösítést, mert emiatt tudok olyan elszántan és elhivatottan dolgozni és segíteni. A saját etikám szerint ugyanis segítenem kell, mert ha én nem teszem, ki tegye. És ha nem teszem, akkor ki vagyok én? Az egész pályaválasztásom tükrözi ezt az álláspontot. Azok mellé állok, akik esendők.

BEST: Mindig is pszichológus akart lenni?

B. E.: Mivel a származásom miatt egy jó ideig nem vettek fel egyik egyetemre sem, beiratkoztam a kétéves gyógytornászképző szakiskolába. Magas színvonalú képzés volt, olyan nívón tanultam anatómiát, hogy ennek később, amikor sikeresen felvételiztem az egyetemre, nagy hasznát vettem.

BEST: Úgy tűnik, a hit központi szerepet játszik az életében.

B.E.: Vallásos vagyok. Volt idő, amikor okos dolog volt erről hallgatni, és nem bajt hozni magunkra, hanem csendben, otthon, családi körben gyakorolni a vallást. Hiszem, hogy a hit segít a gyógyulásban is. Nem lehet letagadni, hogy szellemi lények is vagyunk. Ha azt sem tudom, honnan jöttem, hova tartok, akkor az ember elmagányosodik, céltalanná válik. Sajnos, a mai kultúra azt szajkózza, hogy tedd, vedd és edd! Az a lényeg, hogy vásároljunk, fogyasszunk, kényeztessük magunkat, és a vége az lesz, hogy ez válik az emberek céljává. Konzumkultúra, amiben élünk. Ez meglátszik azon is, ahogyan a tárgyakkal és embertársainkkal bánunk. Nem megjavítjuk, ami elromlik, hanem kidobjuk, és veszünk újat. Ez jellemző az emberi kapcsolatainkra is. Ha nem működik, eldobjuk. Ez pusztító és veszedelmes. A klasszikus család-modellben, a család erejében hiszek. Gyerekkoromban, amikor sorban álltam ételért, de csak penészes kenyeret tudtam szerezni, akkor is mindig volt mosoly az arcunkon, és mindig biztonságban érezhettem magam otthon. Nem egymást túlságosan ölelgető, puszilgató kapcsolat volt a miénk, hanem igazi, stabil szeretetkapcsolat. Annyira szilárd, hogy pontosan tudtuk, soha senki nem bonthatja meg a közösségünket.

BEST: A szeretet vagy a biztonság a fontosabb?

B.E.: A pszichológia azt mondja: az embernek a biztonságszükséglete előbbre való, mint a szeretet. Akiben tudok bízni, ahhoz tudok kötődni, ahhoz vonzódom. Bízom benne, tehát ebből alakulhat ki egy szeretetkapcsolat. És én ezt megkaptam gyerekkoromban. Azt sugározta a környezetem, jó, hogy élsz, örülünk, hogy vagy. Ezt adtam tovább a gyerekeimnek is, akik ugyanígy élnek: ezt adják át az unokáimnak. Hiszek abban, hogy a társadalom alappillére, megtartó ereje a család. Negyvenhat évig éltem egyazon férfival, és nem szégyellem kijelenteni, többször is elválhattunk volna, ha nem vagyunk olyanok, akik azt mondják, többször is, de az egy emberi minőséget jelez, hogy a nehézségekkel megbirkózol-e, hogy akarsz-e változtatni. Nem tárgyakat dobnánk el ilyenkor, hanem emberi lelkeket.

BEST: Olyan sokszor emlegeti a családját, mesélne róluk egy picit?

B. E.: A férjem belgyógyász volt, van egy nevelt fiam, aki ugyanazt csinálja, mint amit az apja. Két saját szülöttem ikrek: Noémi és Zsolt. Van két unokám, Noémi fiai 13, illetve 23 évesek. Remélem, ők is azt viszik majd tovább, amit a családban láttak.

BEST: Rengeteg könyv és megszámlálhatatlan tanulmány fűződik a nevéhez. Össze tudná röviden foglalni a szakmai küldetését?

B. E.: Életbátorságot, küzdelmi erőt akarok sugározni az emberek felé, hogy fogadjuk el: nincs készen semmi, mindenért dolgozni kell. Elköteleződés, felelősségvállalás és adni tudás. Mikor vagyunk felnőttek? Ha ezt a hármat tudjuk. Ez az én tiszteletteljes üzenetem.

(nyomtatott változat: Best Magazin, 2019. 02. 01.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .