A bájdalú zenér meg a szilvási biga

A biológushallgatók sokszor nem értik, hogy miért kell megtanulniuk a fajok latin neveit is. Nos, a nemzetközi tudományos kommunikáció egyértelműsítése mellett azért is, mert a növények és az áltatok közhasználatú elnevezései korántsem állandók az időben, a régies nevek hallatán sok esetben ma már a kutatók sem feltétlenül ismernék fel, hogy milyen élőlényről is van szó. […]

A biológushallgatók sokszor nem értik, hogy miért kell megtanulniuk a fajok latin neveit is. Nos, a nemzetközi tudományos kommunikáció egyértelműsítése mellett azért is, mert a növények és az áltatok közhasználatú elnevezései korántsem állandók az időben, a régies nevek hallatán sok esetben ma már a kutatók sem feltétlenül ismernék fel, hogy milyen élőlényről is van szó.

Hogy ez mennyire igaz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Győr megye és város egyetemes leírása, amelyet 1874-ben adott ki a Franklin-társulat Nyomdája, és szkennelve elérhető a Hungarica.hu-n (tinyurl.com/gyor-leirasa). A kötetet „a magyar orvosok és természetvizsgálók 1874-ben Győr városában tartott XVII-dik nagygyűlésének emlékéül nyújtja méltóságos és főtisztelendő dr. Kruesz Krizosztom”, szerkesztette: Fehér Ipoly.
Bár a 97- oldalon kezdődő, növényvilágot bemutató rész is nagyszerű (hiszen mára címben is „viránynak” nevezik a flórát), a növénynevek közül több maradt változatlanul napjainkig. Nem úgy a 133. oldalon kezdődő állatnevek (amelyeket Méry Etel gyűjtött össze), amelyek közül sok mára teljesen eltűnt, pedig csodálatos lenyomatai voltak a nyelvújításkori buzgalomnak. Játékra hívjuk olvasóinkat! Felsorolunk néhány elnevezést (modem helyesírással), amelyekhez megadjuk a nagyobb rendszertani egységet is, amelynek tagjai, és önöknek ki kell találniuk az áltat mai nevét (vagy legalább az állatcsoportot – higgyék el, ez sem lesz egyszerű).

Madarak
1. Halászó csermöly
2. Bájdalú zenér
3. Rózsaszínű csacskár
4 Nagy suholy
5. Fehér kanály
6. Csacsogó karics

Hüllők
7. Tajkosok
8. Görög medencér
9. Törékeny kuszma
10. Közönséges pajzsóc

Kétéltűek (a könyvben „békahüllők” néven szerepelnek)
11. Zöld lombász
12 Tarkahasú meregy

Halak
13. Görgöcse
14. Dobáncs
15. Fényes fehérke
16. Kövi tergély

Ízeltlábúak (vagyis „ízállatok” a korabeli néven)
17. Futoncok
18. Bukdász
19. Sírásó dögész
20. Tavonc
21. Labdár, galacsár vagy ganajóc
22. Diszély
23. Agancsár
24. Zergély
25. Pompályok
26. Szökcsérek
27 .Világító mecsér
28. Héjancok
29. Repecs
30. Közönséges zsugonc
31. Pikkelyröpűek

Puhatestűek („puhányok” régiesen)
32. Tángyér
33. Hanyász
34- Héjincs
35. Szilvási biga

(megfejtések):

1. Halászsas
2. Nagy fülemüle
3. Pásztormadár

4. Erdei fülesbagoly

5. Kanalasgém
6. Európai szalakóta
7. Teknősök
8. Görög teknős
9. Közönséges lábatlangyík
10. Keresztes vipera

11. Zöld levelibéka
12. Vöröshasú unka
13. Küllő
14. Domolykó
15. Szél hajtó küsz
16. Vágó csík

17. Futóbogarak
18. Búvárbogár
19. Közönséges temetőbogár
20. Csibor
21. Ganajtúró
22. Rózsabogár

23. Nagy szarvasbogár
24. Kis szarvasbogár
25. Díszbogarak
26. Pattanóbogarak
27. Szentjánosbogár
28. Rákok

29. Ászkarák
30. Pinceászka
31. Lepkék
32. Éles vagy tányércsiga
33. Mocsári csiga
34. Meztelencsiga,

35. Éti csiga

(megjelent: Magyar Hang, 2021. 09. 03-09.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .