A közigazgatási eljárásokat érintő fontosabb változások

Az említett változások lényegében az egyfokú közigazgatási eljárások kialakítását, illetve az eljárások egyszerűsítését célozták.

– Egyfokú eljárás

Az egyfokú közigazgatási eljárás kialakítása gyakorlatilag annyit jelent, hogy a hivatal döntése (ami többnyire határozat, néha végzés) ellen most már fő szabályként nincs lehetőség fellebbezni, azaz másodfokú eljárást a hatóság – néhány kivételtől eltekintve – nem folytat le. Ennek következtében aki nem ért egyet az ügyében meghozott döntéssel, az közigazgatási per indításával közvetlenül a bíróságtól kérheti annak felülvizsgálatát.

Ez vonatkozik – egyebek mellett – a különféle ellátások ügyében hozott határozatokra is, legyen az akár fogyatékossági támogatás, nyugellátás, családtámogatási ellátás vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás, stb. ügyében született döntés.

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy – a fellebbezéssel ellentétben – a keresetlevél előterjesztése általában nem befolyásolja a támadott döntés hatályosulását, azaz pl. egy ellátás megszüntetéséről rendelkező határozatot a keresetlevél benyújtása ellenére is végre kell hajtani, a folyósító szerv az ellátás folyósítását ilyenkor ténylegesen is megszünteti. Ebben az esetben megoldást jelenthet, ha az érintett a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg azonnali jogvédelem keretében a bíróságtól kéri a halasztó hatály elrendelését. Ez a példa szerinti esetben azt eredményezi, hogy a halasztó hatály engedélyezése esetén az ellátás megszüntetése nem hajtható végre a bíróság döntéséig.

– Megszűnnek a munkaügyi bíróságok

Március 31-étől megszűnnek az eddig a közigazgatási ügyekben eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróságok, ügyeiket azok a törvényszékek veszik át, amelyek közigazgatási kollégiummal rendelkeznek. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a közigazgatási döntések elleni perben az elsőfokú eljárást április 1-jétől – illetékességtől függően – a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi vagy a Veszprémi Törvényszék folytatja le, a többi törvényszék közigazgatási perekben nem jár el.

Április 1-jétől a munkaügyi perekben is a törvényszékek járnak el első fokon, azonban ilyen esetben már nemcsak a fentebb felsorolt, hanem – illetékességtől függően – bármelyik törvényszék eljárhat.

– Az eljárások egyszerűsítését célzó rendelkezések

Jó hír, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával az alanyi közgyógyellátásra jogosultság időtartama kettőről négy évre, a normatív közgyógyellátásra jogosultság időtartama pedig egyről kettő évre nőtt, vagyis a jogosultság ismételt vizsgálatára csak ezen időszakok lejártát követően kerül sor.

A nyugdíjtörvény módosításával némileg egyszerűsödött a biztosított, illetve volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó nyilvántartásba bejelentett adatok egyeztetésére irányuló ún. egyeztetési eljárás. Mostantól ezt az eljárást a nyugdíjbiztosítási szerv hivatalból csak egy ízben, az érintett személy öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző három éven belül folytathatja le. A biztosított, illetve volt biztosított viszont ezután is kérelmezheti ilyen egyeztetési eljárás lefolytatását akár évente is.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása alapján, ha a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek állapota véglegesnek tekinthető, akkor 18 éves koráig újabb vizsgálat, illetve igazolás nélkül folyósítható vele összefüggésben folyamatosan a magasabb összegű családi pótlék.

Az Mmtv. alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évről tíz évre változott az az időtartam, amelyen belül a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az egészségi állapotra vonatkozó felülvizsgálatot már nem kell elvégeznie. (Gulyásné dr. Bölkény Ágota – MVGYOSZ. jogtanácsos)