A MEOSZ szerint veszélybe kerülhet a hatékony jogérvényesítés az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetésével

Érdekvédelmi munkánk alapját az elidegeníthetetlen emberi jogok adják: a mozgáskorlátozott emberek nem másodrendű állampolgárok, hanem sokszínű társadalmunk aktív részesei, akiket másokkal azonos módon terhelnek a kötelezettségek, és azonos alapon illetnek meg a jogok, így a hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódhoz való jog is – olvasható a szervezet közleményében. Mindezeket alapul véve a MEOSZ nem támogatja a törvényjavaslatot, mellyel kapcsolatos álláspontját itt olvashatják.

A MEOSZ az EBH létrejötte óta eltelt 15 évben számtalan alkalommal fordult a hatósághoz olyan mozgáskorlátozott emberek képviseletében, akiket fogyatékosságuk miatt diszkrimináció ért. Tapasztalataink szerint az EBH közigazgatási döntései a legmesszemenőbbig tükrözik az unikális diszkriminációs joganyag elmélyült, alapos és magas színvonalú ismeretét. A mozgáskorlátozott emberek hatóság előtti képviselete során az a határozott álláspontunk alakult ki, hogy az EBH 15 éves működése alatt rendkívül jelentős tudást halmozott fel, melyet hatékonyan fordított a hátrányos megkülönböztetésnek kitett társadalmi csoportok – így a mozgáskorlátozott emberek – jogainak védelmére. A hatóság másfél évtizedes működése alatt kialakította és megőrizte függetlenségét és részlehajlástól való mentességét. Úgy véljük ennek a hatékony és magas színvonalú működésnek, a felhalmozott szakmai tudásnak és tapasztalatnak az EBH keretei között kell maradnia.

Az EBH, mint autonóm közigazgatási szerv ügy-, feladat, és hatásköre kizárólag a hátrányos megkülönböztetésre terjed ki. Törvényszerű, hogy ha egy szervezet egy féle ügycsoporttal foglalkozik, arra jobban tud összpontosítani, míg egy olyan típusú szervezet, mint amilyen az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, számos területtel foglalkozik, így a figyelem megoszlik az egyes területek között. Álláspontunk szerint a létrejövő új szervezeti felosztás végső soron annak az egyedülálló struktúrának a megszüntetéséhez vezethet, amely lehetővé teszi, hogy a bírósági rendszeren kívül határozattal legyen kikényszeríthető az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése.