A mozgáskorlátozott emberek diplomaszerzése továbbra is nehezített a hazai egyetemeken

A problémák feltárása céljából a MEOSZ 2020 végén kutatást végzett a mozgáskorlátozott fiatalok felsőoktatási részvételéről. Azt vizsgálta a szervezet, hogy melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák őket abban, hogy főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytassanak. A kutatás célzottan a felsőoktatásban tapasztalható nehézségeket tárta fel.

A MEOSZ kutatási beszámolója (a kutatási beszámoló itt érhető el) szerint továbbra is rossz az egyetemek akadálymentesítettsége, ezért sokszor gond az érintettek eljutása szemináriumokra, könyvtárba vagy éppen kötelező gyakorlati helyszínekre. A közösségi események akadálymentesítettsége is gyakran megoldatlan: hallgatói és hivatalos egyetemi rendezvények, kulturális események sem mindig történnek akadálymentes helyszínen.

Hasonlóan problémás a lakhatás: nagyon kevés a megfelelően akadálymentesített kollégiumi férőhely, és az egyetemek az akadálymentes albérletek/lakások elérésében sem nagyon tudnak segíteni. Komoly gond a közlekedés is, mert sok egyetemi városban nem megfelelően akadálymentesített a tömegközlekedés – ebben az egyetemek mikrobuszokkal is próbálnak segíteni, ám így is sokaknak nehéz a közlekedés helyszínek között. A MEOSZ kutatása szerint az egyetemek többsége nem rendelkezik a szakértők által megismerhető akadálymentesítési tervekkel, sőt még az épületállomány akadálymentességének felméréséről sem tudnak.

Komoly probléma az, hogy sok mozgáskorlátozott egyetemi hallgatónak lenne szüksége személyi segítésre például közlekedésben, órai részvételben vagy épp otthoni tevékenységekben (öltözés, étkezés), ám ilyen segítséget az egyetemek csak nagyon korlátozottan tudnak adni. Ezért épp a több segítséget igénylő, súlyosabban mozgáskorlátozott hallgatók igényei nem megoldottak.

A MEOSZ-nak nyilatkozó egyetemi szakértők szerint a fogyatékossággal élő hallgatókat érő előítéletek egyre ritkábbak a hallgatótársak részéről. Ugyanakkor az oktatók oldaláról olykor még mindig vannak negatív sztereotípiák, főleg tanulmányi kérdések kapcsán. A legtöbb egyetemen a fogyatékos hallgatókat segítő szervezeti egységek (esélyegyenlőségi irodák) kapacitáshatáron dolgoznak: nyújtott szolgáltatásuk erősebb lehetne több forrás esetén.