A mozgáskorlátozott nők emberi jogairól írt a MEOSZ az ENSZ nőjogi bizottságának
A MEOSZ 2021. januárban döntött úgy, hogy beadvánnyal fordul az ENSZ nőjogi bizottságához.
A MEOSZ a beadványában a következő, a mozgássérült nőket kifejezetten hátrányosan érintő tényekre hívta fel az ENSZ bizottságának figyelmét.
A fogyatékossággal élő nők sajátos igényeire sajnos ma is kevés figyelem fordul: sem a kormány, sem a civil szervezetek nem indítanak kellő számú olyan programot, ami segítené a fogyatékos nőket, ill. felhívná a figyelmet problémáikra. A MEOSZ felhívta a figyelmet, hogy nincsenek elérhető társadalmi tudatformáló programok, amelyek a fogyatékos nők problémáira hívnák fel a figyelmet – a nőügyi szervezetek munkájából ez rendszerint hiányzik.
A beadvány hangsúlyozta, hogy fogyatékos gyermeket nevelő nőket mennyire hátrányosan érinti a közösségi életvitelt támogató szolgáltatások hiánya, az akadálymentes iskolák kis száma, a túl kevés pedagógiai asszisztens. A fogyatékos gyermeket nevelő családokban sokszor esik ki az egyik szülő a munkából, mert olyan plusz segítői feladatokat lát el, amikre nincs állami szolgáltatás, pedig lehetne és kellene. A beadvány a mozgássérült nők alacsony foglalkoztatottságáról is közölt adatokat.
A MEOSZ beadványában szólt a szociális dolgozók helyzetéről is: kutatások szerint a szakképzett szociális dolgozók több mint 90%-a nő, akik a rossz bérek, az áldatlan munkakörülmények és a sokszoros túlmunka miatt is hátrányos helyzetben vannak, miközben felelősségük hatalmas a szociális ellátásban lévő fogyatékos emberek támogatásában.
A MEOSZ hangsúlyozta, mekkora probléma a fogyatékos nőket érő bántalmazás és erőszak, legyen szó bentlakásos intézeti vagy családi erőszakról. Sajnos szinte egyáltalán nincs ezek kezelésére országos program, ráadásul a fogyatékos nők bántalmazása tabu is.
A beadvány szólt a fogyatékos nők nehézségeiről az egészségügyi ellátásokban is: sok szűrőprogram (pl. tüdőszűrő vagy nőgyógyászati szűrések) azért nehezebben elérhetők mozgássérült nőknek, mert nincs akadálymentes szűrőállomás vagy berendezés az állami rendszerben. Sokan ezért költséges magánkórházba mennek, ami hátrányosan érinti őket – akik nem tudnak magánorvosért fizetni, gyakran teljesen kimaradnak az egészségügyi ellátásból, szűrésből.
Végül a MEOSZ tájékoztatta az ENSZ nőjogi bizottságát arról is, hogy milyen hátrány éri a hozzátartozójukat otthon ápoló, Gyermekgondozási Díjban (GYOD) vagy ápolási díjban részesülő nőket, akiknek az állam csak részben ismeri el a gondozással töltött éveket, amennyiben ők szeretnének élni a minden nőnek elérhető „40 év utáni” nyugdíjba-vonulással. A MEOSZ szerint ez a hátrányos megkülönböztetés kérdését is felveti, amit a nemzetközi emberi jogi szabályok tiltanak.
A MEOSZ beadványában nemzetközi társszervezetek, a brüsszeli Európai Fogyatékosügyi Fórum és a New York-i International Disability Alliance is segítettek véleményükkel.
Ezeket is olvassa el:
Az akkumulátorokkal kapcsolatos problémák miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek az elektromos ...
Az alapvető jogsérelmeket nem orvosolta az Alkotmánybíróság
18 évesen amputálták lábait, így is sikeres modell lett
Megkezdődik az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló alapeszközök szétosztása
Egyedül, de nem magányosan: Misi, a mozgássérült fiatal megmutatja, hogy nincs lehetetlen!e
Durván lehordta egy nő a fiatal férfit, mert a mozgássérült helyre állt, de erre nem gondolt
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
14°C





