A mozgáskorlátozott nők emberi jogairól írt a MEOSZ az ENSZ nőjogi bizottságának
A MEOSZ 2021. januárban döntött úgy, hogy beadvánnyal fordul az ENSZ nőjogi bizottságához.
A MEOSZ a beadványában a következő, a mozgássérült nőket kifejezetten hátrányosan érintő tényekre hívta fel az ENSZ bizottságának figyelmét.
A fogyatékossággal élő nők sajátos igényeire sajnos ma is kevés figyelem fordul: sem a kormány, sem a civil szervezetek nem indítanak kellő számú olyan programot, ami segítené a fogyatékos nőket, ill. felhívná a figyelmet problémáikra. A MEOSZ felhívta a figyelmet, hogy nincsenek elérhető társadalmi tudatformáló programok, amelyek a fogyatékos nők problémáira hívnák fel a figyelmet – a nőügyi szervezetek munkájából ez rendszerint hiányzik.
A beadvány hangsúlyozta, hogy fogyatékos gyermeket nevelő nőket mennyire hátrányosan érinti a közösségi életvitelt támogató szolgáltatások hiánya, az akadálymentes iskolák kis száma, a túl kevés pedagógiai asszisztens. A fogyatékos gyermeket nevelő családokban sokszor esik ki az egyik szülő a munkából, mert olyan plusz segítői feladatokat lát el, amikre nincs állami szolgáltatás, pedig lehetne és kellene. A beadvány a mozgássérült nők alacsony foglalkoztatottságáról is közölt adatokat.
A MEOSZ beadványában szólt a szociális dolgozók helyzetéről is: kutatások szerint a szakképzett szociális dolgozók több mint 90%-a nő, akik a rossz bérek, az áldatlan munkakörülmények és a sokszoros túlmunka miatt is hátrányos helyzetben vannak, miközben felelősségük hatalmas a szociális ellátásban lévő fogyatékos emberek támogatásában.
A MEOSZ hangsúlyozta, mekkora probléma a fogyatékos nőket érő bántalmazás és erőszak, legyen szó bentlakásos intézeti vagy családi erőszakról. Sajnos szinte egyáltalán nincs ezek kezelésére országos program, ráadásul a fogyatékos nők bántalmazása tabu is.
A beadvány szólt a fogyatékos nők nehézségeiről az egészségügyi ellátásokban is: sok szűrőprogram (pl. tüdőszűrő vagy nőgyógyászati szűrések) azért nehezebben elérhetők mozgássérült nőknek, mert nincs akadálymentes szűrőállomás vagy berendezés az állami rendszerben. Sokan ezért költséges magánkórházba mennek, ami hátrányosan érinti őket – akik nem tudnak magánorvosért fizetni, gyakran teljesen kimaradnak az egészségügyi ellátásból, szűrésből.
Végül a MEOSZ tájékoztatta az ENSZ nőjogi bizottságát arról is, hogy milyen hátrány éri a hozzátartozójukat otthon ápoló, Gyermekgondozási Díjban (GYOD) vagy ápolási díjban részesülő nőket, akiknek az állam csak részben ismeri el a gondozással töltött éveket, amennyiben ők szeretnének élni a minden nőnek elérhető „40 év utáni” nyugdíjba-vonulással. A MEOSZ szerint ez a hátrányos megkülönböztetés kérdését is felveti, amit a nemzetközi emberi jogi szabályok tiltanak.
A MEOSZ beadványában nemzetközi társszervezetek, a brüsszeli Európai Fogyatékosügyi Fórum és a New York-i International Disability Alliance is segítettek véleményükkel.
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Ezeket is olvassa el:
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
5°C