A rokkantak is éhesek – A járvány miatt lelassult az egészségkárosodásban szenvedők új ellátásainak megállapítása.

A kisnyugdíjasok mellett a megváltozott munkaképességűek szenvedik meg leginkább az elszabadult inflációt, sőt ők az időseknél is rosszabb helyzetben vannak. Ellátásaik olyan alacsonyak, hogy velük együtt mindössze 126 723 forint az állami kifizetések havi átlagos összege, míg ha a 2 millió 54 ezer nyugdíjkorhatáron túl lévő idős ember nyugdíját külön vesszük, a havi juttatás átlaga […]

A kisnyugdíjasok mellett a megváltozott munkaképességűek szenvedik meg leginkább az elszabadult inflációt, sőt ők az időseknél is rosszabb helyzetben vannak. Ellátásaik olyan alacsonyak, hogy velük együtt mindössze 126 723 forint az állami kifizetések havi átlagos összege, míg ha a 2 millió 54 ezer nyugdíjkorhatáron túl lévő idős ember nyugdíját külön vesszük, a havi juttatás átlaga 142 ezer forint körül van. A rokkant- vagy rehabilitációs ellátásban részesülő 315 ezer ember közül valamivel több mint 33 ezren csak a 38 ezer forintos rokkantsági járadékból élnek, és a többi ellátás sem haladhatja meg a 156 ezer forintot. Ekkora bevételnél minden fillér számít, ki lehet tehát jelenteni, hogy a nyugdíjaskosárra számított 4,3 százaléknál járó áremelkedés, de különösen az élelmiszerek 10 százalékot közelítő drágulása jelentős nélkülözéshez vezethet ebben a körben.

Az elszabadult inflációhoz hozzá kell venni a megváltozott munkaképességűek körében azt is, hogy egészségkárosodásuk mértékétől függően rendszeres vizsgálatokra, gyógyszerekre, netán kezelésekre szorulnak, s ezek megszervezése is nehezebb volt a veszélyhelyzet idején, mint korábban. Egy szűk körnek pedig hosszú heteket kellett várni, hogy egyáltalán elindíthassa az orvosi vizsgálatokkal és személyes találkozással járó folyamatot, amelynek végén a bizottság kimondja, hogy mekkora az egészségkárosodása, és így mekkora havi ellátásra számíthat. A KSH új nyugdíj-megállapításokat összesítő havi statisztikáiból az látszik, hogy a korábbi években rendszeresen 2500 körüljáró új rokkantellátásokhoz képest idén májusban csak 1650 ilyen határozat született. A legdrasztikusabb visszaesést az új rehabilitációs ellátásoknál lehet megfigyelni, ahol a 600-700 döntés helyett csak 172 esetben bírálták el a kérelmet.

(33 ezer ember mindössze a 38 ezer forintos rokkantsági járadékból él. Tavaly csak a GDP 8,3 százalékát fordították nyugdíjakra vagy nyugdíjszerű ellátásokra.)

Mivel az április elején megjelent kormányrendelet szabályozta, hogy a korábban megállapított rokkantsági ellátások felülvizsgálatát a veszélyhelyzet idején el kell napolni, s annak megszűnését követően a második hónap végéig lehet pótolni, a rendszerben már bent lévők ellátása biztonságban van, de néhány száz ügy intézése minden megkérdezett nyugdíj-szakértő szerint megakadhatott. Barát Gábor megemlítette azt is, hogy a vizsgálatokat már csak azért sem lehetett megtartani, mert a bizottságokban dolgozó orvosok nagy része 65 év feletti, akinek a veszélyhelyzet idején otthon kellett maradni. A nyugdíjszakértő információi szerint nemrég kezdték el ismét az orvosi felülvizsgálatokat és ezzel párhuzamosan az új igénylések elbírálását is, várhatóan szeptember végén, október elején derülhet ki, hogy mekkora lemaradást kell pótolni az elkövetkező hetekben. A Magyar Államkincstár aktuális anyagai között is olvasható a személyes vizsgálatok újraindulásáról egy rövid tájékoztató.
Farkas András nyugdíj szakértő kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a 2,8 százalékos januári nyugdíjemelés és a tényleges infláció közötti eltérés különbözetét novemberben nyugdíj-kiegészítésként megkapják a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők is. Korábban nem, hiába kérte ezt több nyugdíjasszervezet és az ellenzéki pártok egy része is, mondván, a pénztárban most kell kifizetni a megvásárolt élelmiszert. Még februárban azzal utasította el a követelést a kancelláriaminiszter,hogy október előtt nem lehet pontosan látni a gazdasági eredményeket. Azt nem hozta szóba, hogy épp emiatt nem lehet komolyan venni az előző év közepén elfogadott költségvetést sem.

Ennyi jut a GDP-ből

Az idei második negyedévben a KSH adatai szerint 13,6 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest. A tragikus zuhanásnak minden bizonnyal egyetlen pozitív hatása az lesz, hogy a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya megnő és ezzel visszakerülhet a 2008-2012 közötti sávba, amikor a bruttó hazai termék több mint 11 százalékát fordította a magyar állam a nyugdíjak és ilyen ellátások kifizetésére. Tavaly ez az arány már csak 8,3 százalék volt. A dolog szépséghibája, hogy az arányszám megemelkedése nem jelent több pénzt a 2,5 millió embernek, aki nyugdíjat, ellátást vagy járadékot kap.

Ellátások:

Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek legalább 70 százalékos egészségkárosodása van, ami 25 éves kora előtt keletkezett, többnyire azért, mert sérülten jött a világra. A rokkantsági ellátás viszont az egészségkárosodás fokától függően állapítható meg hat kategóriában azoknak, akiknek korábban hosszabb ideig volt biztosított jogviszonyuk. A rehabilitációs ellátás feltételezi az illető állapotának javulását, ezért maximum három évig adható.

(megjelent: Népszava, 2020. 08. 18.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .