A sajátos nevelési igényű gyerekeket duplán sújtja az új iskolaérettségi vizsgálati rendszer

Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, akiket most a leghátrányosabban érint a köznevelési törvény módosítása – írta meg a hvg.hu. Mint kiderült, a módosításból kimaradtak a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó szabályok. Eddig ők plusz egy, akár két évet is tovább maradhattak az óvodában. Emiatt most a legtöbb szülő bizonytalan, és csak találgatni tudnak a jövővel kapcsolatban. Az Országgyűlés tavaly nyáron elfogadott köznevelési törvény módosítása november 21-én meg is jelent Magyar Közlönyben, ezzel megváltozott az iskolaérettségi vizsgálatok rendszere. Annak a gyereknek, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, kötelező iskolába mennie, ellenkező esetben a szülők kérvényezhetik minden év január 15-ig azt, hogy ez másként legyen. Idén még kivételes

esetben – a bevezetés miatt – január végéig élhetnek ezzel a lehetőséggel a szülők. A hvg.hu beszélt olyan szülőkkel is, akik elmondták, hogy hiába szaladgáltak az óvodák, a szakszolgálatok és a hivatalok között, naponta mást mondtak nekik arról, hogy mi a teendőjük. Volt, aki egyik héten még úgy tudta, nem kell a szakszolgálathoz fordulni, és az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégis – írják. Az Oktatás Hivatal levelében a lapnak azt írta többek között: ha a szakértői bizottság javasolja, akkor engedélyezni fogják, hogy a gyerek tovább maradjon. A hvg.hu szerint azonban kérdéses, hogy mit kezdenek majd a hirtelen rájuk zúduló, akár több tízezer kérelemmel, hiszen most a gyerekek harmada nem három, hanem négy évet jár óvodába. „Bántó és megalázó a szülők számára, hogy ki vannak szolgáltatva a hivatali önkénynek, hiszen az elbírálás kritériumairól nem lehet tudni semmit”- nyilatkozta a lapnak az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban a Szülői Hang közösség alapítója, Miklós György. Szerinte a sajátos nevelési igényű gyerekeket valóban duplán sújtja az új rendszer. Az érintett szülők szerint alapvető lett volna, hogy a koraszülöttek esetében az iskolaérettségnél a korrigált születési dátumból indulnak ki. De még ha kedvező döntéseket hoznak, Miklós György szerint akkor is hátrány éri az SNI-seket. Mindennek az a következménye, hogy a szakszolgálatok az iskolaérettségi vizsgálatok kedvéért háttérbe szorítják az egyéb feladatokat: felmérések, terápiák maradnak el vagy csúsznak későbbre, és mindez az SNI-s, BTMN-es gyerekeket sújtja leginkább – mondta. (Forrás: eduline.hu/hvg.hu)