Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Kökény Attila és Bencsik Tamara - Állítsd meg az időt
40
hallgató

A siketek kifejezetten élvezik az operettet és a musicalt

- 2022. augusztus 11. 9:26 - 66 megtekintés

FORDÍTÁS A hallássérült közönségnek ugyanolyan fontos a színház, mint a halló emberek számára. A magyar teátrumok egyik legaktívabb, a szerepeket gyakorlatilag a színészekkel együtt eljátszó jelnyelvi tolmácsa, Vörös Zsolt a munkájáról mesélt lapunknak. Mesterségesen természetes Az 1960-as évek óta már önálló nyelvként kezelték a szakemberek, hazánkban 2009 óta hivatalos nyelvként tartják számon a jelnyelvet. Bizonyított, […]

FORDÍTÁS A hallássérült közönségnek ugyanolyan fontos a színház, mint a halló emberek számára. A magyar teátrumok egyik legaktívabb, a szerepeket gyakorlatilag a színészekkel együtt eljátszó jelnyelvi tolmácsa, Vörös Zsolt a munkájáról mesélt lapunknak.

Mesterségesen természetes

Az 1960-as évek óta már önálló nyelvként kezelték a szakemberek, hazánkban 2009 óta hivatalos nyelvként tartják számon a jelnyelvet. Bizonyított, hogy a jelnyelvnek is van sajátos hangtana, alaktana és mondattana, és általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik. A jelnyelvben ugyanúgy létezik szleng és dialektus is, mint bármelyik természetes nyelvben. 2002 óta létezik államilag finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatás Magyarországon.

A szegedi nagyérdemű jól ismeri Vörös Zsoltot, a Szegedi Nemzeti Színházban gyakran lép fel, de nem mint színész, hanem mint a játszók alternatív hangja. Vörös Zsolt ugyanis jelnyelvi tolmácsként dolgozik, állítása szerint már gyerekkora óta. – Az én szüleim siketek, amióta az eszemet tudom, tolmácsolok nekik. Számomra a jelnyelv anyanyelv, hiszen még az öcsém is hallássérült. – Teljes állású színházi jelnyelvi tolmács nem létezik, Vörös Zsoltot bárhová és bármikor hívhatják, a Csongrád-Csanád (Vár?)Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálatnál dolgozik főállásúként. – Naponta adódhatnak helyzetek, ahol jelen kell lennem, hívhatnak boltba, orvoshoz, bíróságra, hivatalos ügyek intézéséhez, esküvőre, temetésre. Valójában a színház is csak egy hely a sok közül, ahol épp dolgozom, de talán a legösszetettebb figyelmet igényli – mondja.
Körülbelül a 2000-es években indult országszerte az a kezdeményezés, hogy készüljenek jelelt színházi előadások, előtte csak egy-egy példa volt rá hazánkban. Manapság egyre többször látható a jelnyelvi tolmács, amint a rendezői jobbon vagy balon áll, és közvetíti az előadást a hallássérült közönség számára. – A színházakkal jó régóta kapcsolatban állok, a szegedi mellett dolgozom rendszeresen a Pesti Magyar Színházban, Békéscsabán, Szarvason. Korábban jeleltem Pécsett, a Thália Színházban, a Vígszínházban és a Pesti Színházban, továbbá Egerben is. Nincs hivatásos színházi jelnyelvi tolmács, gyakorlatilag bármelyik kollégám csinálhatná, de nem teljesen mindegy, ki áll ki a színpad szélére. Én több kollégámmal együtt külön három hónapos képzést kaptam angol jelnyelvű tolmácstól, aki specifikusan színházban dolgozik. A szigetországban ez a műfaj sokkal fejlettebb, mint nálunk – meséli.

Jelnyelvi tolmácsolást gyakran láthatunk, ha bekapcsoljuk a kormányinfót vagy belenézünk a parlamenti közvetítésekbe, ám Vörös Zsolt állítja, a színházi jelelés egészen más. – A hivatalos események tolmácsolása egy egyszerű, száraz tényközlés, a legfontosabb információk átadása köznyelven történik, emiatt közérthetően is jelelik. A színházban azonban aligha találkozunk köznyelvvel, a színpadi helyzet eleve elemeltté teszi. Amikor színházi tolmácsként működöm, nem csupán narrálok, hanem megpróbálom egy az egyben átadni a színpadi élményt, ha ezt nem tenném, szinte annyit érne, mintha feliratoznánk az előadást.
A jelnyelv egyenlő minőséget képvisel a beszéddel, emiatt nem mindegy egy hallássérült néző számára, hogy egy színházi előadás feliratozva van-e, vagy jelelve látja. – A siketek számára az anyanyelv a jelnyelv, és nem az írott magyar nyelv. Az iskolában minden siket megtanul írni-olvasni, de bizonyos szavakat például nem tanítanak meg nekik, ahogy ezt más, halló iskolákban sem teszik. Persze az ismeretlen szavak jelentésére lehet következtetni a szövegkörnyezet alapján, azonban a siketek számára a szövegkörnyezet mint olyan egészen máshogy épül fel. Mivel nem hangzó közegben léteznek, nem használják a hangzó nyelvet aktívan, lassabban is olvasnak. Egy előadás élményét tönkretenné, ha közben szövegértési problémába ütköznének, emiatt is fontos a munkám – hangsúlyozza.

A siketek számára az anyanyelv a jelnyelv, és nem az írott magyar nyelv. Az iskolában minden siket megtanul írni-olvasni, de bizonyos szavakat nem tanítanak meg nekik, ahogy ezt más, halló iskolákban sem teszik.

A feliratozott színházi előadás másik problémája, hogy nem tudni, ki beszél éppen, emiatt a színházi jeltolmács maga is színészkedik. – Mindig próbálom artikulációval, mimikával és mozgással jelezni, ki beszél. Az előadásban szereplő színészeket különböző módon jelelem, és a szerepet a maga hangulatában, leegyszerűsítve: ha szomorú, szomorúan jelelek, ha vidám, akkor vidáman. Gyakorlatilag végig játszom. – Vörös Zsoltnak már kialakult közönsége van, tartja a kapcsolatot a színházba járó hallássérültekkel, sokéves színházi tapasztalata alapján úgy véli, nem mindegy számukra, mire ülnek be. – Az operát és a balettet nem érdemes jelelni, de az operettet és a musicalt már igen. A siket nézők kifejezetten élvezik a zenés színházat, mert a terem, a székek, a levegő rezonál. Ezt ők érzik, és valódi zenei élményt kapnak. Emellett az is jó, ha egy produkció látványos, illetve a látvány konkrét, ha nem absztrakt díszlet- és jelmeztervvel dolgozik egy előadás. Azért jó a jelnyelv, mert nagyon vizuális, de épp ezért használói is inkább a vizuális művészetet részesítik előnyben.

Akinek az akusztikus percepciója nem teljes körű, sok mindent a látványból ért meg. – Az én közönségem kifejezetten szereti a kosztümös előadásokat, egyrészt a szép küllem miatt, másrészt, mert már a kosztümök alapján dekódolhatók a viszonyok, helyzetek, illetve maga a karakter. A vígjátékot és alapvetően a prózát szeretik, de a túlbeszélt előadásokat nem. Kicsit tartottam tőle, amikor a Mesél a bécsi erdőt jeleltem, mert sokszereplős, bonyolult cselekményű, néhol nyomasztó is, talán a halló néző számára sem teljesen egyértelmű, de végül nagyon élvezték. – Vörös Zsolt nem vesz részt a próbákon, de megtanulja a szöveget, és felkészül, illetve mVörös zsolt, a magyar teátrumok egyik legaktívabb, a szerepeket gyakorlatilag a színészekkel együtt eljátszó jelnyelvi tolmácsaegtekinti az előadást, hallgatja a zeneszámokat. – A zenés előadásokat majdhogynem kottaszerűen ismerem, hiszen ott a jelelésnek követnie kell a ritmust, ezek jelnyelvi tolmácsolása elképesztő feladat, de azt mondják, a műfaj kifejezetten jól áll nekem.

A szöveg okozta nehézségekről Vörös Zsolt úgy gondolja: – A költői szövegeket, mondjuk egy Shakespeare-t nehéz jelelni, hiszen nem lineárisan futó egységekről van szó, hanem metaforákkal átszőtt üzenetről. Ilyenkor sokat kell ügyeskednem, hogy érthető és élvezhető legyen a szöveg, de ne vesszen el az értéke. Emellett nagyon sok szóra nincs külön jel, a tulajdonneveket lebetűzzük, de gyakran egy az adott fogalomra hasonlító jelet használunk, főleg, ha egyszer fordul elő a kifejezés. Például az amfiteátrum szót kör alakú épületként vagy lelátóként mutatom. Jól emlékszem A dzsungel könyve előadásokban az Egy majomban őriünk dalra. Tele van szóviccekkel, amiket eleve nehéz jelelni, de ami ennél is bonyolultabb, az a halandzsa. A jelnyelvben nincs halandzsa, mégis hogyan fordítsam le azt, hogy „hébe-hóba, ha dong a dong, a dum-dum ledo-rong, zsong a kobak és king-kong”? Ez csak a hallók számára mond valamit. Kitaláltam rá egy formációt, amire a kollégám azt mondta, megközelítőleg ugyanazt a hatást kelti a siket nézőkben, mint a hallóban. Talán erre vagyok az egyik legbüszkébb, mert a színházi jelnyelvi tolmácsolás lényegét vittem végbe, hiszen onnan érzékelem, hogy valóban átadtam a színpadon történteket, hogy a halló közönséggel együtt reagál az én közönségem.

ROSZNÁKY VARGA EMMA

(megjelent: Népszava, 2022.08.11)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

*


hét + = 11

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

MVGYOSZ. székházának felújítása

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: MVGYOSZ. hírlevél - A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége hírlevél műsora
  • 9:00: - Ruzsa Viktor műsora
    Rádiónk 2008. (indulása) óta fontosnak tartja a sérült emberekről szóló információkat eljuttatni az érintettek és érdeklődők számára.

    Műsorunk célcsoportja a sérült emberek és hozzátartozóik, a szociálisan érzékeny emberek csoportja. Küldetésünk alapja, hogy a célcsoport számára igen csak hiányos információs, tájékoztató és nem utolsó sorban szórakoztató magazint juttassunk el fogyatékkal élők és a témában érintett emberek részére. Rádióműsorunk két heti rendszerességgel jelentkezik új műsorral.
    Egy műsor, melynek célja a fogyatékos személyek lehetőségeinek, jogainak, és ezen jogok érvényesítési eszközeinek bemutatása. Felhívni a figyelmet az igazi esélyegyenlőségre, az önálló életvitel, valamint a társadalomban való aktív részvétel, maradéktalan biztosításának a fontosságára.

    A műsort ugyanebben az időben, a kimaradt héten ismételjük.

    E műsorunkat több vidéki rádió is átveszi. Ha az Ön rádiójában is szeretné sugározni, keeressen minket bizalommal!
  • 10:00: Tízórai - Godó Gyurival
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: Délután - Benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 16:00: Life is life - életmód magazin
  • 17:00: Live World - a legnagyobb külföldi előadók koncertjei
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: MVGYOSZ. hírlevél - A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége hírlevél műsora
  • 21:00: - esélyegyenlőségi magazinműsor Ruzsa Viktorral
    Rádiónk 2008. (indulása) óta fontosnak tartja a sérült emberekről szóló információkat eljuttatni az érintettek és érdeklődők számára.

    Műsorunk célcsoportja a sérült emberek és hozzátartozóik, a szociálisan érzékeny emberek csoportja. Küldetésünk alapja, hogy a célcsoport számára igen csak hiányos információs, tájékoztató és nem utolsó sorban szórakoztató magazint juttassunk el fogyatékkal élők és a témában érintett emberek részére. Rádióműsorunk két heti rendszerességgel jelentkezik új műsorral.
    Egy műsor, melynek célja a fogyatékos személyek lehetőségeinek, jogainak, és ezen jogok érvényesítési eszközeinek bemutatása. Felhívni a figyelmet az igazi esélyegyenlőségre, az önálló életvitel, valamint a társadalomban való aktív részvétel, maradéktalan biztosításának a fontosságára.

    A műsort ugyanebben az időben, a kimaradt héten ismételjük.

    E műsorunkat több vidéki rádió is átveszi. Ha az Ön rádiójában is szeretné sugározni, keeressen minket bizalommal!
  • 22:00: Világjáró - Magyarosi Marianna utazási műsora
  • 23:00: - Reményik László interjú műsora
    A Vakok Állami Intézete, és az ötlet-, és házigazda Reményik László, "Ezer arc, ezer talentum" című közös programja minden hónap második keddjén (kivéve a nyári időszakot) megtekinthető élőben a Hermina út 21. szám alatt.
    (a rendezvények ingyenesek!)

    Cél, hogy minden hónap második keddjén olyan személyek legyenek a vendégek, akik tevékenységük, tudásuk, gondolataik, élettapasztalatuk révén szellemi munícióval tudnak szolgálni.

    Az interjú sorozat alkalmain két embert ismerhetnek meg a rendezvény látogatói, míg rádiónkban hetente egy-egy vendéget mutatunk be hallgatóink előtt (így a következő hétre csúszik át az aktuális rendezvény második vendége).

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2022. szeptember 27. kedd, Adalbert napja van.
Ma van a(z) Idegenforgalmi világnap, fehérkendő napja.
Az év 39. hete és 270. napja.
Holnap Vencel napja lesz.

1527. János király tokaji veresége.


1709. Bottyán János tábornok halála. 1640 táján született Esztergomban szegény nemes szülőktől. Rákóczi többször magasztalta őt emlékirataiban. A tarnaőrsi táborban agyszélhűdés oltá ki életét.


Kisfaludy Sándor
/ 1772.szept.27. - 1844. okt.28. /

A boldog szerelemből

Alig nézi magát körül
Az ember e világban,
Ittlétének alig örül,
Sírja immár tátva van.
Benne van a mulandóság
A föld minden porában:
Barátim hát! ne henyéljünk
A kevésből sokat éljünk,
Míg a tátott sír befal;
Rövid éltünk, mint e dal.

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


nyolc plusz négy = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 315