Az október 31-edikei műsor tartalmából…

 

20251027_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/10/22/szemelyre-szabott-arany-pacemaker/

Először ültettek be személyreszabott pacemakert Magyaroroszágon

A páciens szervezete a hagyományos, titánt tartalmazó generátort nem tolerálta.

Az országban elsőként ültettek be személyre szabott, aranybevonatú pacemakert a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Szívgyógyászati Klinikáján – számol be az MTI az intézmény közleményére hivatkozva.

A különleges beavatkozásra azért volt szükség, mert a páciens a hagyományos, titánt tartalmazó generátorral szemben túlérzékenységi reakciót mutatott. A titánérzékenység egy rendkívül ritka állapot, amelynek részeként a szervezet allergiás reakcióval reagál a beültetett eszközzel szemben.

Az aranybevonatú pacemaker-generátort részletes kivizsgálást követően egyedileg, a beteg alapbetegségének megfelelően gyártották le, ugyanis ilyen eszköz nem érhető el a piacon. A nemzetközi szakirodalomban is csak elenyésző számú hasonló beavatkozásról számoltak be eddig, Magyarországon pedig első alkalommal ültettek be ilyen eszközt. A pacemaker-generátor nemcsak összetétele miatt számít különlegesnek, hanem jól példázza azt is, hogy a modern orvoslás egyre inkább a személyre szabott ellátás irányba halad.

20251027_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251022_ozempic-glp-1-gyogyszerek-alkohol-felszivodasa-hatas-kutatas-alkoholfuggoseg

Az alkoholfüggőség ellen is hatásos lehet az Ozempic

Egy kutatás szerint tényleg segítheti az alkoholról történő leszokást az egyik legnépszerűbb fogyókúrás gyógyszer, bár további vizsgálatokra még mindenképp szükség van.

Az Ozempic egy vényköteles gyógyszer, amely a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére szolgál a diéta és a testmozgás kiegészítéseként, a szemaglutid hatóanyagot tartalmazza. Hatóanyaga lassítja a gyomorürülést, és befolyásolhatja az egyidejűleg szájon át szedett gyógyszerek felszívódását. A gyógyszer másra is használható, például fogyáshoz, de ez nem az elsődleges javallata.

Az Ozempicről, valamint a hasonló, fogyókúrás gyógyszerekről sokminden kiderült már – a magától értetődő, fogyást segítő képességek mellett akár a biológiai öregedést is visszafordíthatják. Ugyanakkor vannak kevésbé pozitív megállapítások is, egyes vizsgálatok szerint ugyanis a látásvesztéshez is közük lehet.

A tudósok most ismét górcső alá vették ezeket a GLP-1-alapú készítményeket, és megállapították: még arra is hatással lehetnek, hogy a szervezet miként kezeli az alkoholt. A Virginia Tech kutatói több alkoholos ital fogyasztását követően figyelték meg a hatást, és kiderült: a GLP-1-alapú gyógyszereket szedők szervezetében lassabban nőtt a véralkoholszint. Ráadásul ők kevésbé érezték magukat részegnek.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent publikációból kiderül: a vizsgálatokba 20, elhízástól szenvedő embert vontak be. Őket két csoportra bontották: az egyikben GLP-1-gyógyszert kaptak a résztvevők, míg a másikban semmit. Ezt követően a kutatók nemes egyszerűséggel leitatták az összes alanyt, persze ellenőrzött körülmények között.

Összesen három pohár alkoholos italt kellett mindenkinek elfogyasztania egy óra alatt. Ezután négy órán át szemmel tartották őket egy helyiségben – folyamatosan nézték a véralkohol- és glükózszintjüket, valamint az életjeleiket is.

Mint a Gizmodo kifejti, a résztvevők elég alkoholt kaptak ahhoz, hogy azok 0,08 százalékra emeljék a véralkoholszintjüket. Bár a végső eredmény nagyjából mindkét csoportnál ugyanaz volt, a gyógyszert szedők véralkoholszintje lassabban emelkedett. Sőt, ők nem is érezték magukat annyira becsiccsentve – és nem is vágytak alkoholra a vizsgálat előtt és után.

A fentiek ugyanakkor nem jelentik automatikusan azt, hogy az ilyen gyógyszerek hirtelen alkohol elleni csodakészítményekké válnának. A kutatók elismerik, hogy a munkájuk egyelőre még csak egy próbatanulmány, így az eredmények megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek

20251027_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2025/10/21/eloszor-talaltak-szunyogokat-izlandon-klimavaltozas

Először találtak szúnyogokat Izlandon

Izland eddig azon kevés helyek közé tartozott a világon, ahol egyáltalán nem éltek szúnyogok – egészen mostanáig. A szigetországban most először azonosítottak három példányt, ami a tudósok szerint egyértelmű jele annak, hogyan formálja át a klímaváltozás az ország ökoszisztémáját – írja a Guardian.

A rovarokat egy Björn Hjaltason nevű természetbúvár találta Kiðafellben, Kjós térségében, felfedezését pedig eljuttatta az Izlandi Természettudományi Intézethez. Matthías Alfreðsson, az intézet entomológusa megerősítette, hogy a talált példányok (két nőstény és egy hím) a Culiseta annulata fajhoz tartoznak, ez egy hidegtűrő szúnyog, amely képes átvészelni a telet pincékben és pajtákban.

Izland korábban az Antarktisz mellett az egyik utolsó olyan terület volt a Földön, ahol nem voltak szúnyogok. A tudósok ugyan már korábban felvetették, hogy a klímaváltozás hatására a rovarok előbb-utóbb megjelenhetnek az országban, de eddig nem volt erre konkrét bizonyíték. Mostantól a kutatók arra készülnek, hogy rendszeres megfigyelésekkel kövessék, vajon a faj képes lesz-e tartósan megtelepedni az országban.

Mint a Guardian említi, Izland gyorsabban melegszik, mint szinte bármely más északi ország, a mérések szerint négyszer olyan ütemben, mint az északi félteke átlaga. Ennek következtében a gleccserek visszahúzódnak, a tengerben pedig már melegebb, déli éghajlatról származó halak, például a makréla is megjelent.

https://hvg.hu/tudomany/20210331_globalis_felmelegedes_klimavaltozas_tropusi_allatok_tropusi_novenyek

Beindította a fajok vándorlását a globális felmelegedés

A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint a betegségeket terjesztő szúnyogok, és más invazív fajok is elindultak az északabbra fekvő területek felé, mert a telek sokkal enyhébbek lettek.

A klímaváltozás hatását nemcsak az ember, hanem az egész bolygó élővilága megérzi. A kutatók nemrég az Ecology című tudományos szaklapban publikáltak egy tanulmányt arról, hogy a hőmérséklet emelkedése miatt a hegyoldalakon található állat- és növényvilág a korábbinál nagyobb magasságokba vándorol. Most egy újabb kutatási eredmény mutatta meg, hogy tényleg baj van.

A Sustainability Times beszámolója szerint az Egyesült Államok déli részén élő állatok és növények észak felé terjeszkednek, ezek egy része pedig nem szívesen látott „vendég” lesz. Ilyenek lehetnek például a betegségeket terjesztő szúnyogok, vagy épp a burmai piton, ami akár 6 méter hosszúra is megnőhet, a súlya pedig elérheti a 90 kilogrammot. Ezek az invazív fajok nemcsak az emberekre, de az ott élő állatokra is veszélyt jelentenek.

Caroline Williams, a Kaliforniai Egyetem tudósa, a tanulmány egyik szerzője szerint az egyre melegebb telek hatására a hidegre érzékeny trópusi élőlények is jól érzik majd magukat a jelenlegi lakhelyüknél északabbra. A szakember úgy látja, ha folytatódik a felmelegedés, az évszázad végére az Egyesült Államok déli területei a jelenleginél sokkal forróbbak lesznek, arról nem is beszélve, hogy a trópusi fajok elárszathatják majd az északibb területeket is.

Az észak felől érkező hideg régóta egyfajta természetes határvonalat képez a trópusi fajok számára, ám a globális felmelegedés miatt ez már nem tudja kellő mértékben éreztetni a hatását.

20251027_tma_4_resz

https://24.hu/tech/2025/10/22/kisertetiesen-emberi-robotot-alkottak-kinaban/

https://okosgyerekek.eu/erdekesseg-a-robotika-vilagabol/

Kísértetiesen emberi robotot alkottak Kínában

Bemutatta legújabb humanoid robotját a Unitree nevű kínai vállalat. A H2 névre keresztelt modellről egy promóciós videót is közzétettek, amelyben bemutatták az eszköz képességeit.

A Live Science beszámolója szerint a mintegy 70 kilogrammos és 180 centiméter magas robot mozgása igazán lenyűgözőnek számít. A felvételen balettgyakorlatokat és harcművészeti mozdulatokat is elképesztő ügyességgel hajt végre.

A gyártó sok konkrétumot nem osztott meg egyelőre a modellről, ám a videóban szereplő szöveg szerint a H2-t arra alkották, hogy biztonságosan és barátságosan szolgáljon mindenkit. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy idővel kereskedelmi forgalomba hoznák.

Ez nem meglepő, hiszen a Unitree-nek már most is vannak bárki által megvásárolható robotjai. G1 nevű humanoid modelljük például 16 ezer dolláros (mintegy 5 és fél millió forint) áron vásárolható meg, emellett pedig több típusú robotkutyát is kínálnak, ilyenből nemrég Újpest önkormányzata is beszerzett egyet.

A Unitree robotjai távirányítóval vezérelhetők, de kis kijelölt területen akár önműködően is képesek mozogni.

Kína rengeteg erőforrást fordít a robotikára, és az ország társadalmában is egyre nagyobb igény mutatkozik a gépek iránt. A technológiai versenyben eközben más országok is próbálnak felzárkózni a kelet-ázsiai nagyhatalom mellé.

Az első ipari robotot 1954-ben George Devol fejlesztette ki, és Unimate névre keresztelte. Ez az innovatív találmány egy teljesen automatizált gép volt, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy nehéz és monoton feladatokat végezzen az emberek helyett. Első munkáját az amerikai autógyártásban végezte, ahol precíziós hegesztési feladatokat látott el. Ezzel a robot nemcsak forradalmasította az ipari termelést, hanem a modern robotika alapjait is megteremtette.

Az ipari robotok azóta hihetetlen fejlődésen mentek keresztül. Míg kezdetben kizárólag nehézipari feladatokra használták őket, ma már szinte minden területen megtalálhatók. Kiszolgálnak minket az otthonainkban, segítenek az egészségügyben, és még az iskolákban, óvodákban is ott vannak, hogy a gyerekek tanulását támogassák.

20251027_tma_5_resz

https://www.robotvilag.hu/robotika-tortenelem

https://hu.wikipedia.org/wiki/Robot_(automatiz%C3%A1l%C3%A1s)

https://www.digitalhungary.hu/e-volution/A-robotika-rovid-tortenete/16523/

A robotok története

Lehet, hogy első hallásra kicsit hihetetlennek hangzik, de az automatikusan működő gépi mechanizmusok már a korai középkorban is léteztek. Ezek a gépek elsősorban Japánban 1603-1868 között voltak igazán népszerűek, “karakuri”-nak hívták őket. Ezek azonban még nem igazán voltak robotnak nevezhetőek.

A „karakuri” egy japán kifejezés, amely két fő dologra utal: az egyik egy 17. századból származó mechanikus, automata bábokra (karakuri ningyō), amelyek gravitációt, rugókat és fogaskerekeket használva végeznek el feladatokat, a másik pedig egy modern, lean elveken alapuló, költséghatékony automatizálási módszer, amely a fizikai elveket (mint a gravitáció) használja fel a gyártási és logisztikai folyamatok egyszerűsítésére.

A robot szót először a híres cseh író, Karel Chapek használta a Rossumovi Univerzální Robotí (R.U.R) című drámájában. A szó valójában a szláv nyelvekben ismert munkaerő (robota) vagy a munkás (robotnik) szavakból alakulhatott ki.

Az első ipari robotot 1954-ben George Devol fejlesztette ki, és Unimate névre keresztelte. Ez az innovatív találmány egy teljesen automatizált gép volt, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy nehéz és monoton feladatokat végezzen az emberek helyett.

Azután picit később, a 20. század közepétől, Isaac Asimov híres-neves sci-fi író tollából ismerhetünk jó néhány regényt, amely már konkrétan a robotokról szólt, és nevéhez fűződik a robotika három alaptörvénye megfogalmazása is.

A sci-fi világától inspirálva két amerikai mérnök, Devol és Engelberger, 1956-ban összefogott. Devol két évvel korábban már szabadalmaztatott egy mechanikus kart. Együtt fejlesztették ki a világ legelső robotját, amely Unimate #001néven ismert. Az első prototípust már 1959-ben felszerelték a General Motorsnál. Az Unimate 1961-re már állandó része volt a gyártósoroknak. Feladata a karosszéria öntött elemeinek hegesztése volt.

Fergeteges fejlődés a 70-es években

A következő évtizedben a robotrendszerek mindenütt jelen voltak az autógyártásban. Ez azáltal vált lehetségessé, hogy a robotszerkezetek mozgathatók voltak, és így a legkülönfélébb munkákat el tudták végezni. Ennek két előfeltétele volt: Egyrészt a nagyobb szabadsági fok és a megfelelő hajtástechnika konstruktív lehetőségei, másrészt informatikai oldalon a programozás lehetősége.

Az első hat tengelyes és tisztán elektromechanikus hajtású robottal – a Famulus-szal – a német Kuka cég jelent meg a piacon 1973-ban. Ez a felépítési mód ma is etalonnak számít. A másik úttörő elem a számítógépes támogatású programozás volt. Az Asea (jelenleg ABB) svéd vállalat 1974-ben egy öt tengelyes robotkart fejlesztett ki, amely első ízben volt programozható Intel mikrokontrollerekkel.

Szinte egyetlen ágazat sem annyira dinamikus, mint az autóipar. Hosszú ideje a tömeggyártásról a személyre szabott autók gyártására folyik az átállás.

A robotok legújabb generációja a 2000-es évek első évtizedében jelent meg. A cobotok együttműködő robotok. Már nem választja el őket védőkerítés, hanem közvetlenül az emberekkel együtt dolgoznak. Az egy-egy feladatra specializálódott ipari robotokkal ellentétben a cobotok igazi sokoldalú eszközök, mivel inkább az emberi munka kiterjesztéseként és megerősítéseként működnek. A cobot által támogatott gyártás pedig előnyöket is kínál az alkalmazottak számára: a munka kevésbé lesz monoton, ezáltal biztonságosabb és kevésbé hajlamos a hibákra.

Pillantás a közeli jövőbe

Már 2025-ben a számítógépek és az intelligens gépek teljesítik az összes munkaidő 52%-át, míg az emberek csupán 48%-át. Ezt prognosztizálta a Világgazdasági Fórum (WEF) egy 2017-es tanulmányában.

20251027_tma_6_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADvritmus-szab%C3%A1lyoz%C3%B3

A pacemaker története

A pacemaker, vagyis szívritmus-szabályozó, egy implantátum, amely elektródákkal kapcsolódik a szívhez, és saját elektromos impulzusaival vezérli a szívizmok összehúzódását. A készülék a szinuszcsomó alapritmusa helyett egy beállított szívritmust tart fenn, és olyan esetekben van rá szükség, amikor a szív természetes ritmusa túl lassú, vagy a szív ingerületvezető rendszerében hiba van, így a kamrák és pitvarok aktivitása nincs megfelelően összehangolva. A modern szívritmusszabályzó-készülékek rendkívül rugalmasan programozhatók, és lehetővé teszik, hogy a kardiológus kiválassza az optimális szívritmus-szabályozó módot az egyes betegek esetében. Az olyan pacemakerek, amelyeket a szív területeinek szinkronizálására ültetnek be, több elektródával kapcsolódnak a szívhez. Némelyik szívritmus-szabályozó defibrillátort is tartalmaz. A defibrillátor egy elektromos áram keltésére alkalmas orvosi készülék. A defibrillátorral rövid ideig tartó, néhány amper erősségű áramot lehet előállítani. A szív elektromos ritmuszavarait csaknem pillanatszerűen megszüntetheti.

A pacemaker története

Derékon hordható külső pacemaker 1958-ból (fotó: Medtronic) Az első beültethető pacemaker 1958-ban, Arne Larsson (1915-2001) volt az első beteg, aki beültethető pacemakert kapott. Élete során összesen 26 szívritmus-szabályozó eszközt kapott, és más betegekért is kampányolt, akiknek pacemakerre volt szükségük

1899-ben J. A. McWilliam a British Medical Journalben hírt adott kísérleteiről, amelyek során az emberi szív elektromos stimulálása aszisztóliában a kamrai izmok összehúzódását okozta, továbbá megfigyelte, hogy 60-as, 70-es szívritmus idézhető elő ugyanilyen frekvenciájú elektromos impulzusokkal.

1926-ban a sidney-i Royal Prince Alfred Kórházban dr. Mark C Lidwell Edgar H Booth orvossal együttműködve, aki a University of Sydney alkalmazásában állt, megalkotott egy hordozható készüléket, amely „egy fali konnektorhoz volt csatlakoztatva” és melynek „az egyik pólusa egy erős sóoldattal átitatott, bőrre helyezhető párnácskával”, míg a másik pólusa „egy, a hegyén kívül teljesen szigetelt tűből állt, és a megfelelő szívkamrához volt csatlakoztatva”. „A pacemaker ritmusa percenkénti 80 és 120 közötti tartományban, illetve a feszültsége 1,5 és 120 volt közötti tartományban változtatható volt.” 1928-ban az eszközt egy újszülött újraélesztésére használták a Crown Street Women’s Kórházban, Sydney-ben, akinek a szíve a kezelés hatására „saját magától dobogott tovább”, „a tízpercnyi stimuláció befejeztét követően”.

1958-ban operálták be emberbe az első teljesen beültethető pacemakert a Karolinska Intézetben, a svédországi Solnában.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.