A tudomány mai állása (pénteken 9-től)

Az április 12-edikei műsor tartalmából…

1.

https://www.zoldpalya.hu/uton/indulhat-a-szlovak-fejlesztesu-repulo-auto-tomeggyartasa-354502.html

Indulhat a szlovák fejlesztésű repülő autó tömeggyártása

Az elmúlt két évtizedben megállíthatatlanul fejlődésnek indultak a technológiai közlekedést érintő területek. Egyrészről hatalmas erőfeszítéseket tesznek az ágazat képviselői a kibocsátásmentes technológiák irányába, másrészről a levegőben közlekedő személyszállító járművek fejlesztése is napirenden van már egy ideje. Bár vannak tervek és próbálkozások arra, hogy ezeknek a futurisztikus eszközöknek elterjedjen a mindennapos használatuk, de idáig még egyik érdekelt vállalatnak sem sikerült elindítania saját fejlesztésű repülő járművének sorozatgyártását.

Most úgy tűnik, hogy egyiküknek sikerülhet ez. Az egyik közlekedési eszköz gyártója a napokban jelentette be, hogy eladta saját fejlesztésű repülő autójának licencét egy kínai cégnek. Egy szlovák startup-ról van szó, amely már rendelkezik légialkalmassági tanúsítvánnyal a technológiájára. A cég eszköze, „repülő autója” kevesebb, mint három perc alatt alakul át autóból repülőgéppé. A cég túl van 70 órányi repülési teszten és több mint 200 fel- és leszálláspróbán, sőt a jármű már sikeres repülést hajtott végre nagyvárosok között is. A hibrid üzemmódú autó még 2021-ben repült át Nyitráról Pozsonyba. A légvonalban 75 kilométeres távolságot 35 perc alatt tette meg a mindössze 1600 köbcentis motor segítségével. Az repülőautó végsebessége 300 km/h, arról viszont nem szivárgott ki információ, hogy mennyi pénzért cserélt gazdát a licenc.

2.

https://raketa.hu/az-ujrafelhasznalhato-kinai-raketakat-haloval-kapjak-el-visszatereskor

Újrahasznosítható rakétákat terveznek

Kínai hírügynökségek márciusi jelentése szerint Kína többféle újrafelhasználható rakéta építését tervezi, amelyek közül az elsőt már jövőre, 2025-ben indítják, majd más típusú rakéták is követik 2026-ban. A rakéták 4, illetve 5 méter átmérőjűnek készülnek és segítségükkel az ország előtt új utak nyílhatnak meg az űrprogramok tekintetében és könnyebbé válhat a tervezett műholdas megakonstellációk elkészítése is. A Kínai Központi Televízió egy felvételen azt is bemutatta, hogyan térnek majd vissza a Földre az újrahasznosítható rakéták. A megoldás egy hálószerű szerkezeten alapul, amely az érkező egységet a kellő időben szorosan körülfogva tartja meg a rakétafokozatot. Azt még nem lehet tudni, hogy a technológiát mikor kezdik el alkalmazni, de az biztos, hogy az újrafelhasználható rakéták fejlesztése is terítéken van a tudomány világában.

3.

https://raketa.hu/egyaltalan-nem-a-valosagot-erzekeljuk-csupan-iranyitottan-hallucinalunk

Egyáltalán nem a valóságot érzékeljük, csupán irányítottan hallucinálunk

A megdöbbentő állítás immár több mint egy évtizeddel ezelőtt hangzott el: eszerint nem az érzékszerveinken keresztül érzékeljük az objektív valóságot, hanem egy folyamatos, “ellenőrzött hallucinációban” élünk, mivel az érzékszerveink által kapott információ mindig késik – időre van szüksége a továbbításhoz, és ahhoz, hogy az agyunk a beérkező jeleket feldolgozza. Ezt olyan bizonyítékokkal sikerült alátámasztani, amelyek alapján jelentős szakadék húzódik az észlelés és a tényleges valóság között. Mindez azzal jár, hogy nemcsak hogy nem éljük meg a jelen pillanatot olyannak, amilyen valójában, hanem a valóság teljes megértése alapvetően az agyunk konstrukciója.

Bizarr gondolat, de akár hétköznapi példákon is tesztelhetjük: például ha megérintjük az orrunkat a mutatóujjunkkal, a tapintást egyszerre érezzük, noha az inger az ujjunkból hosszabb utat tesz meg az agyunkhoz, mint az orrunkból. Vagy: a pislogás ellenére, miért látjuk a világot folyamatosan? A fenti elmélet alapján azért, mert az agyunk mintegy puffereli a valóságot.

Az idegtudomány legújabb elmélete alapján a mentális tapasztalatainkat teljes mértékben az agy állítja elő, amely a külső ingereket csak a belső modelljei kalibrálásához használja. Mindez összhangban van a szabad energia elvével is. A szabad energia elve egy viszonylag új elmélet a neurológia és pszichológia területén, amelyet Karl Friston brit idegtudós dolgozott ki 2006-ban. Ez az elmélet arra törekszik, hogy egyesítse az agy működésével kapcsolatos különböző megfigyeléseket és elméleteket, egy közös keretbe foglalva őket. A szabad energia ebben az esetben ugyanis egyfajta mérőszám vagy becslés arra vonatkozóan, hogy mennyire meglepő vagy váratlan az agy számára a beérkező szenzoros információ, azaz mennyire tér el az előrejelzéseitől, vagyis a belső modelljétől. Az elmélet szerint az agy folyamatosan próbálja előre jelezni a környezetéből érkező információkat, és amikor a valós szenzoros adatok nem egyeznek meg ezekkel az előrejelzésekkel, az szabad energiát generál. Eszerint az agy valójában tehát egy prediktív, vagyis előrejelző gépezet.

4.

https://www.zoldpalya.hu/varos/ez-a-pokot-formazo-daru-forradalmasithatja-a-szeleromuvek-telepiteset-354651.html

Pókot formázó daru forradalmasíthatja a szélerőművek telepítését

Egy norvég startup olyan telepítési módot fejlesztett ki, amely megkönnyítheti a szélenergia beruházások elindítását. A cég által kifejlesztett könnyűszerkezetes darurendszer, azután hogy a tornyot felállították, gyakorlatilag magától megépíti a tengeri szélturbinát. A szerkezethez szükséges speciális darukat teljes egészében alumíniumból építik fel. Bár azt gondolhatnánk, hogy így a szerkezet könnyűsége miatt az építmény nem lesz elég masszív, de ez egyáltalán nem így van. Az eszköz több mint 1500 tonnás emelőkapacitással rendelkezik majd, az akár 20 megawattos (MW) turbinák számára.

Az innováció különlegessége, hogy amint a torony felépül, tulajdonképpen nem sok teendője marad a kivitelezőknek, ugyanis a daru a tornyot támasztékként használja a turbina további alkatrészeinek telepítéséhez. A turbina tornya tartószerkezetként funkcionál, így kiküszöböli a daru és a turbina közötti relatív mozgást. A Dolly névre keresztelt daru, amely fel-le csúszkál a kereten, felemeli és a helyére rakja az alkatrészeket.

A WindSpider szerint találmánya forradalmasíthatja az iparágat, mivel több, mint 50 százalékkal csökkentheti a tengeri szélerőművek költségeit.

5.

https://raketa.hu/kulonleges-akkumulatortechnologia-a-test-oxigenjevel-taplalkozik-a-beultetheto-akkumulator

Testben működő akkumulátort fejlesztettek kínai kutatók

Számos eszköz van manapság, amely beültetve a testünkbe működik, például a szívritmus szabályozására alkalmas pacemakerek, viszont ezek az eszközök egy idő után lemerülnek, és emiatt újabb műtét vár a páciensre. A kutatók évek óta keresik a lehetőségeket arra, hogy újabb beavatkozás nélkül töltsék fel a testben lévő műszereket.

Kínai kutatók most egy speciális akkumulátortechnológiával szeretnék elérni, hogy ne legyen szükség többé a berendezések cseréjére, vagy legalábbis jelentősen növelhető legyen a felhasználási idejük. Az akkumulátor nem a szokványos lítiummal, ezüst-cinkkel vagy más jól ismert akkumulátor-alapanyagokkal készül, hanem nátriummal és arannyal, a katód szerepét pedig részben a testben keringő oxigén tölti be. Az eszközben az anódot nátrium, gallium és ón ötvözete alkotja, a katód katalizátort pedig nanoporózus arany – ezek az anyagok biokompatibilitásuk miatt nem hordoznak nagy kockázatot a testen belüli alkalmazás esetében.

Ahhoz, hogy a folyamatos energiaellátáshoz szükséges oxigén be tudjon jutni az akkumulátorba, a kutatók nyílt struktúrát hoztak létre, így az eszköz körül lévő kapillárisok csatlakozni tudnak az akkumulátorhoz és eljuttatják a megfelelő mennyiségű oxigént a katódhoz. Abban pedig, hogy az anódra potenciálisan káros hatással lévő testfolyadékok ne érjék el a nátriumötvözetet, egy ion-szelektív membrán segít, ez választja el a katódot és az anódot.

Az akkumulátor teszteléséhez egyelőre nem embereket, hanem patkányokat használtak, de a velük végzett kísérletekben az eszköz működőképesnek és hatékonynak bizonyult Az eszköz egyszerűen bőr alá beültethető.

6.

https://gyartastrend.hu/cikk/tudosok-3d-nyomtatassal-emberi-fulimplantatumot-keszitenek

Emberi fülimplantátumot készítenek tudósok 3D nyomtatással

A technológia testre szabható, vagyis az adott beteg egészségügyi adatai alapján (például fülméret, vércsoport) egy pontosan illeszkedő implantátumot hozhatnak létre. A szakértők szerint az új technológiai bravúr elsősorban a veleszületett fülrendellenességgel születetteknek, illetve a baleseti sérülteknek jelenthet hatalmas segítséget.

A fülpótlást hagyományosan a páciens testéből származó porcszedéssel végzik, például a gyermekkorú páciens bordáiból nyernek porcot. Az eljárás viszont meglehetősen invazív és fájdalmas lehet, ráadásul ez a módszer hegesedést okozhat a porckivágás helyén.

A kutatók ezzel szemben most olyan, állatokból származó sterilizált porcot használtak, amelyeket a fertőzés esélyének csökkentése érdekében különleges eljárással kezeltek. Az óvintézkedéssel csökkentették a recipiens immunrendszere általi kilökődés valószínűségét. A csapat ezután a sterilizált porcot fül alakú műanyag állványzatra helyezte. A 3D nyomtatási technikával olyan állványzatokat hoztak létre, amelyek méretei és görbületei pontosan követik a rekonstrukcióra szoruló egyén fülét. Ennek eredményeképpen egy jól meghatározott anatómiájú, az emberi fülhöz majdnem teljesen hasonló fülátültetést sikerül előállítani.

Figyelemreméltó, hogy még a fül fizikai jellemzőit is sikerült lemásolni, mint például a csigavonalú perem. Ezt korábban még nem sikerült elérni. Az új, 3D-fül tapintásra is hasonlít a természeteshez. Rugalmasabb és ellenállóbb, mint a természetes porc, amely könnyebben szakad. A kutatók további tervei között szerepel, hogy biokémiai úton erősítenék a mesterséges fület, például kondrocitákat, vagyis a fülporcot erősítő rugalmas fehérjéket kevernének hozzá.

7.

https://gyartastrend.hu/cikk/a-spagetti-csodaanyag-nyujthato-elektromos-es-utesre-megmerevedik

Itt a csodaspagetti: nyújtható, elektromos, és ütésre megmerevedik

A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja kifejlesztett egy olyan rugalmas, puha anyagot, amely „adaptív tartósságot” mutat, vagyis képes megerősíteni magát a stressz vagy az ütés hatására. Emellett az anyag elektromosan vezetőképes, így a jövőben kiválóan alkalmas viselhető eszközök és testre szabott orvosi szenzorok számára.

Az új anyag modelljeként a főzéshez gyakran használt keményítő szolgált. „Amikor összekeverem a kukoricakeményítőt és vizet, a kanál nem tapasztal ellenállást az edényben. Ha keverés nélkül rakom bele a vízbe a keményítőt, a kanalat bele tudom állítani a masszába, olyan kemény marad” – mondta Jessica Wang kutatásvezető.

A tudósok először négy polimer vizes oldatát hozták létre: rövidebb polianilin-molekulákat, hosszú, spagettiszerű poli(2-akrilamid-2-metilpropánszulfonsav) molekulákat, valamint egy nagy vezetőképességű keveréket, a poli(3,4-etilén-dioxiotiofén) polisztirol-szulfonátot (PEDOT:PSS). A négy polimer közül kettő pozitív, kettő negatív töltésű. Mivel a pozitív töltésű molekulák nem szeretik a vizet, húsgolyószerű mikrostruktúrákba állnak össze. A keverékből egy kis réteget elkülönítettek, és hagyták megszáradni, hogy filmet képezzen. Azt tapasztalták, hogy rendkívül gyors ütközések hatására az anyag inkább megnyúlt vagy eltorzult, de nem tört el. Ráadásul a filmanyag az ütközés sebességének növekedésével egyre rugalmasabbá és tartósabbá vált. A csapat szerint a mikrostruktúrák elnyelik az ütközési energiát, melynek hatására ellapulnak. Az előzetes eredmények azt mutatták, hogy az 1,3-propán-diamin alapú, pozitív töltésű nanorészecske volt a legjobb adalékanyag, amely a leginkább alkalmazkodó funkcionalitást kínálta. A kutatók reményei szerint az új anyagból ruhába szőtt, viselhető eszközök, például integrált szalagok, illetve különféle szenzorok gyárthatók majd az okoseszközökhöz.

8.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/04/04/magyar-kutato-vezetesevel-fedeztek-fel-egy-fontos-agyi-folyamatot/

A nappal lezajló eseményekből még aznap éjjel, alvás során válnak tartós emlékek

Azt is sikerült feltárni, miként dönti el az agy, hogy melyik események válhatnak hosszú távú emlékké.

A kutatást a New York Egyetem kiváló szakembere, a magyar Buzsáki György vezette, aki a memória vizsgálatával foglalkozó agykutató. A kutatás során feltárták, hogy az agyunk egyik területén, a hippokampuszban számos idegsejt egyszerre, ritmikusan ad le elektromos jelsorozatokat ezredmásodperces időtartamban, s ezek összetett információkódolásra képesek.

A hippokampusz idegsejtjeinek 15 százaléka vesz részt ebben a kódolásban, és az úgynevezett éles hullám-fodor nevű jelet produkálja, amelyet az agyi elektromos jelek vizsgálatakor rögzített grafikonon lehet látni. Éber állapotunkban az agy megjelöli ezzel az elektromos jellel az adott eseményt, majd álmunkban több alkalommal is „visszajátssza”, amikor ismét megjelenik az éles hullám-fodor is a grafikonokon. Korábbi kutatásokban csupán azt ismerték még fel, hogy az emlék képződésével kapcsolatosak ezek a hullám-fodrok. Most azonban azt találták, hogy a nappali eseményt közvetlenül követi 5-20 ilyen jel, majd még több követi éjjel, és azok az események váltak szolid emlékekké, amelyekkel az agy így járt el. Azok az események, amelyeket csak nagyon kevés jel követett, nem váltak tartós emlékké.

A kutatás egy olyan megfigyelésen alapult, amelyet régóta ismerünk. Az ember, illetve más emlősök is szakaszosan észlelik a világot: néhány pillanatig figyelnek, majd „kikapcsolnak”, újból figyelnek, megint kikapcsolnak. A kutatók szerint ha valamire odafigyelünk, utána az agyunk gyakran kapcsol amolyan üresjáratba, amikor a dolgok újraértékelése zajlik a fejünkben. Bár ezek a pillanatnyi üresjáratok nappal is előfordulnak, a legtöbbet éjszaka, alvás közben lehet észlelni. Buzsáki professzor és kollégái azt már megfigyelték, hogy az éles hullám-fodor jelensége nem fordul elő akkor, amikor aktívan megfigyelünk valamit, hanem csak utána, az üresjáratok idején. Ez arra utal, hogy az üresjáratok idején végzi el agyunk azt a jelölő munkát, amely az emlékek éjszakai rögzüléséhez szükséges.

9.

https://hvg.hu/tudomany/20240404_sertesvese-szervatultetes-donorszerv-veseatultetes-diszno-orvos-transzplantacio

A világon először ültettek emberbe sertésvesét

A 62 éves férfi végstádiumú veseelégtelenséggel küzdött és donorszervre várt. Az orvosai március 16-án ültettek be sikerrel a szervezetébe egy genetikailag módosított sertésvesét egy négyórás operáció során és a vese úgy tűnik, hogy jól működik, így a férfinak nincs többé szüksége dialízisre.

A páciensnek nem ez az első veseátültetése: 2018-ban egy elhunyt emberét kapta meg, de a szerv állapota tavaly romlani kezdett. Akkor vetődött fel annak gondolata, hogy sertésvesét kapjon.

A vese, amelyet most ültettek be, egy cambridge-i központú cégtől származik, amely a sertésveséből genetikai módosítás során eltávolította a káros sertésgéneket és bizonyos emberi géneket adott hozzá, hogy javítsa az összeférhetőségét az emberi szervezettel. A műtétet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyezte.

A transzplantációt végző csapat az esetet történelmi lépésnek nevezte, amely potenciális megoldást jelenthet a világon fennálló donorszervhiányra, különösen azon etnikai kisebbségek számára, amelyek tagjait aránytalanul súlyt a probléma. Statisztikák szerint csak az Egyesült Államokban több mint 100 ezer ember vár életmentő szervátültetésre, miközben az élő és elhunyt donorok száma tavaly nem érte el a 23 500-at. A becslések szerint szintén az USA-ban naponta 17 olyan ember hal meg, aki rajta van a transzplantációs várólistán, a legtöbbeknek vesére lenne szükségük.

Bár sertésvesét most ültettek be először, más sertésszerveket már korábban transzplantáltak emberi szervezetbe. Az elmúlt években két ember disznószívet kapott, de mindketten meghaltak néhány héttel a beavatkozás után, így most nagy kérdés, hogy a pár hete sertésvesével műtött férfinak mi lesz a sorsa.

10.

https://hvg.hu/tudomany/20240403_1es-tipusu-cukorbetegseg-inzulin-adagolasa-mesterseges-hasnyalmirigy

Több ezer britnek nem kell majd szúrnia magát inzulinnal – mesterséges hasnyálmirigyet kapnak

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) világelső kezdeményezésének köszönhetően az Egyesült Királyságban az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyerekek és felnőttek ezrei férhetnek hozzá hamarosan a mesterséges hasnyálmirigyhez, amely segítheti őket a betegség mindennapos kezelésében – számolt be róla az Interesting Engineering.

Az eszköz egyik része egy bőr alá ültetett érzékelő, ami folyamatosan figyeli a beteg vércukorszintjét. Ezután a leolvasott adatokat vezeték nélküli kapcsolaton keresztül továbbítja egy pumpához, az pedig a megfelelő mennyiségű inzulint juttatja a szervezetbe. A páciensnek csupán annyi dolga van, hogy figyeli a mobilján az értékeket, valamint az alkalmazás segítségével a cukorbeteg a bevitt szénhidrát mennyiségét is megadhatja és nyomon követheti. Továbbá, a fejlesztés nemcsak az inzulin beadását teszi szükségtelenné, de segít megelőzni a hipoglikémiás és a hiperglikémiás rohamokat is. Előbbi a vércukorszint túl alacsony, utóbbi a túl magas értékét jelenti. Ezek a rohamok életveszélyesek lehetnek az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára.

A britek két évvel ezelőtt kezdték el tesztelni a mesterséges hasnyálmirigyet, akkor 1000 gyermek és felnőtt bevonásával.

11.

https://gyartastrend.hu/cikk/a-csillagok-haborujabol-ismeros-droidot-terveztek

A Csillagok háborújából ismerős droidot terveztek

Egyetlen keréken gurul, és a kormányzáshoz kihúzható lábakat használ, a droidot a kultikus filmsorozat újonnan készült részeinek harcos jeleneteiben láthattuk. Az illinoisi Urbana-Champaign Egyetem kutatói kimondottan a filmbeli droidot akarták elkészíteni.

A robot egyetlen, hatalmas keréken gurul, a kormányzáshoz súlypontáthelyezést használ, amelyet automatikusan működő, kihúzható karokkal hajt végre. A Ringbot nevű járműben a vezető egy motorizált platformon ül, amelyet egy gyűrű alakú sínre szereltek. A kerék átmérője 515 milliméter, vagyis 50 centiméter, anyaga tömör elasztomer abroncsba burkolt nejlon kompozitból áll.  Kormányzása egyedi módon történik: kinyúló kis karokkal helyezi át a súlypontot. Mindegyik modul tetején egy-egy csuklós robotláb is található, amely felfelé vagy lefelé mutatva oldalra nyúlhat ki.

Az eddig elvégzett beltéri tesztek során a szerkezetet egy emberi kezelő távolról irányította, aki óránként 5 kilométeres csúcssebességet ért el. Tervezői szerint a gép a városi környezetben történő kiszállításhoz is ideális. A kutatók reményei szerint a robot a jövőben kamerákat, érzékelőket és GPS-t is használhat arra, hogy önállóan haladjon a zsúfolt városi utcákon, és szállítson tárgyakat vállalkozásoknak, vagy magánszemélyeknek.

12.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/04/04/miert-nevetnek-a-babak/

Ezért nevetnek sokat a babák

Bár ellentmondásosnak tűnik, a felnőttek és a kisgyerekek sem mindig azért nevetnek, mert örülnek. A Sienai Egyetem professzora, Carlo Valerio Bellieni a nevetés eredetét kutatja. A felnőttek nevetése kapcsán egy korábbi tanulmánya már talált magyarázatot, így a kisgyerekek nevetése volt a következő kutatási célja.

Mindenek előtt fontos leszögezni, hogy a nevetés a felnőttek esetében válasz arra, ha valami különös, valami zavaró, ellentmondásos dolgot tapasztalnak. Azonnali reakció arra, amikor a meglepetésben már benne van a rá adott válasz is, olyasmi, amivel megnyugtathatjuk magunkat és másokat arról, hogy ami történik, nem veszélyes, vagy a veszélyesnek tűnő dolog voltaképp ártalmatlan. A felnőttek esetében tehát a nevetés a félelem, a veszély elmúltát jelzi, emiatt van, hogy sok felnőtt és gyerek is nevet a hullámvasúton ahelyett, hogy halálfélelmében sikoltozna. No de mi a helyzet a kisgyerekekkel?

A professzor szerint a gyermekeknél sem az öröm kifejezése csak a nevetés, az eltérő életkorokban más és más feladata van, ráadásul a csecsemők jóval hamarabb nevetnek, mint hogy a nyelvről vagy a szójátékokról a legkisebb elképzelésük is volna. A babák már születésük után egészen hamar megtanulnak kacagni, ekkor még csak azért, hogy a rájuk nevető szülőket utánozzák, és kivívják azon elismerését. Gyakorlatilag mindent így tanulnak meg: utánzás és pozitív visszajelzés útján. Azután később fokozatosan kezdenek elszakadni a szülőktől, felismerik, hogy ők maguk külön lények, s ekkor alakulnak ki az első önálló érzéseik, véleményük. Észreveszik a furcsaságokat, ha valami nem illik oda, ahol találkoznak vele, és ez szórakoztató, zavaró, vagy izgalmas számukra. Ide illeszkedik a nevetés: egy pillanatnyi meglepődést követően ráébrednek a helyzet veszélytelenségére, ártalmatlanságára.

A kutató arra ösztönöz minden szülőt, hogy minél többet nevessen a babájával, ez nemcsak a szülőnek tesz jót, hanem a kisgyerekre, a viselkedésére és a jóllétére is remek hatással van

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .