20260511_tma_1_resz

https://sg.hu/cikkek/it-tech/165378/az-mi-mar-nem-csak-zeneket-hanem-podcastokat-is-gyart

Az MI már nem csak zenéket, hanem podcastokat is gyárt

Az automatizált tartalomgyártás robbanásszerű növekedése alapjaiban változtatja meg a podcastok ökoszisztémáját. A platformok és hirdetők nehéz helyzetben vannak, a minőség és hitelesség kérdése egyre fontosabbá válik. Nyolc hónappal ezelőtt egy új podcast startup, az Inception Point nagy feltűnést keltett, amikor kiderült, hogy hetente 3000 podcast epizódot készítenek MI-vel 5000 műsorban. Az iparági megfigyelők gúnyolták a cég erőfeszítéseit, miközben Jeanine Wright társalapító kitartott álláspontja mellett. „Azért vannak felháborodva, mert tudják, hogy ez a jövő” – mondta nekem. Ezek a számok ma már szerénynek tűnnek. Wright most új adatokat osztott meg: a vállalatnak ma már több mint 10 000 aktív műsora van, és több mint 2500-at készítettek az előző három hétben. A csapat 48 óra alatt 877 új műsort tett közzé. De hogy miről is van szó? Például az Amazon elindított egy funkciót, amely egyfajta podcastként magyaráz el egy terméket, két műsorvezető beszélgetésével és a felhasználók kérdéseinek megválaszolásával. Vagy ott van Adam Levy, aki egy Epstein aktákon alapuló MI generálta podcasttal ért el sikert, majd új céget indított, hogy folytassa ezt az irányt. Tervei szerint havonta 120 epizódot készít, amelyeket napi írott tartalom egészít ki.

A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor a pénzről van szó. Ezek közül a podcastok közül sok legalább egy olyan ingyenes szolgáltatáson fut, amely nulla belépési korláttal engedi be a műsorokat a hirdetési piacterébe, ami azt jelenti, hogy ezek a műsorok és a tárhelyszolgáltató minden egyes hallgatás vagy letöltés után bevételhez jutnak. Valószínű, hogy ezek közül a több ezer műsor közül a legtöbb nem ér el nagy közönséget. Összességében azonban a hallgatók és a bevételek összeadódhatnak. A kérdés az, hogy a hirdetők hajlandók e társulni MI által generált tartalommal, amelynek egy része „podslopnak” minősülhet.

20260511_tma_2_resz

https://qubit.hu/2026/05/07/kutatok-mar-gozerovel-dolgoznak-a-hantavirus-elleni-vakcina-kifejlesztesen

Kutatók már gőzerővel dolgoznak a hantavírus elleni vakcina kifejlesztésén

Miután a holland MV Hondius óceánjáró hajó utasai közül már hárman meghaltak azt követően, hogy megjelent a fedélzeten a hantavírus, egy nemzetközi kutatócsoport olyasmire készül, amit még egyetlen nyugati laboratóriumnak sem sikerült elérnie: hatékony védőoltást fejleszteni a fertőzés ellen. A projekt az EnsiliTech nevű bristoli biotech-startup, a hantavírus elleni antigént kifejlesztő texasi Emervax és a vakcinákat előállító dél-afrikai Afrigen együttműködésében valósul meg.

Bár a projekt már több mint két éve, 2024 januárjában elindult, a most kitört hajójárvány sürgősebbé tette az erőfeszítéseket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg sem engedélyezett antivirális kezelés, sem vakcina nem létezik a hantavírus ellen – a betegeket kizárólag tünetileg lehet kezelni, a légzőszervi, szív- és veseszövődmények ellen küzdve.

A kórokozó az andoki vírus (ANDV), amely elsősorban Dél-Amerikában honos, és ez az egyetlen az ismert hantavírusfajok között, amely bár rendkívül ritka esetben, de emberről emberre is terjedhet. Az elsősorban rágcsálók által hordozott és terjesztett hantavírus globálisan ritka kórokozónak számít, becslések szerint évi néhány tízezer fertőzés történhet, nagyrészt Ázsiában és Európában, de az itt terjedő vírusfajoknak viszonylag alacsony a halálozási rátájuk, és elsősorban vérzéses lázat vagy veseelégtelenséget okozhatnak. Ezzel szemben az amerikai kontinensen terjedő formái súlyos szív- és tüdőbetegséggel járhatnak, amelynek halálozási aránya az 50 százalékot is elérheti.

A vakcinafejlesztés kulcsa egy enszilikálásnak (ensilication) nevezett forradalmi eljárás, amelyen Sartbaeva már több mint 15 éve dolgozik. A módszer lényege, hogy a vakcina aktív fehérjéjét szilícium-dioxid-héjba zárják, vagyis gyakorlatilag egy mikroszkopikus homokszemcsébe foglalják, amitől az oltóanyag szobahőmérsékleten, sőt akár 100 fokos melegben is stabil marad, és hűtés nélkül akár három évig is eltartható. Ez különösen fontos a hantavírushoz hasonló fertőzések esetén, amelyek jellemzően olyan távoli, vidéki területeken jelennek meg, ahol a hűtőlánc fenntartása nehézkes vagy lehetetlen. Becslések szerint jelenleg a vakcinák közel fele megsemmisül szállítás és tárolás közben, a hűtés pedig akár 80 százalékkal is megdrágíthatja az előállítási költségeket – az enszilikálás tehát mindkét problémát orvosolhatja, és akár a vakcinák drónnal történő kiszállítását is lehetővé teszi.

Miközben a hantavírus elleni vakcina egyelőre fejlesztés alatt áll, a jelenlegi járvány rámutatott, mekkora űr tátong a globális járványügyi felkészültségben. A világon kizárólag Dél-Koreában és Kínában léteznek engedélyezett hantavírus-vakcinák, ezek azonban más fajokat céloznak, és az andoki vírus ellen nem hatékonyak.

20260511_tma_3_resz

https://www.portfolio.hu/global/20260506/talaltak-egy-gyorsabb-utat-a-marshoz-a-korabban-kalkulalt-felere-csokkenhet-a-menetido-835046?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Találtak egy gyorsabb utat a Marshoz: a korábban kalkulált menetidő a felére csökkenhet

Egy friss tanulmány szerint az aszteroidapályák geometriájából merített ötletek révén akár egy éven belül is teljesíthető lenne egy oda-vissza út a Marsra. Ez a megoldás nagyjából a felére csökkentené a jelenlegi tervekben kalkulált, körülbelül 14-20 hónapos oda-vissza menetidőt, amely a jövőbeli emberes küldetések egyik legnehezebb pontját jelenti – írta meg a Live Science.

A jelenlegi forgatókönyvek alapján a Mars elérése hét-tíz hónapot vesz igénybe. Mivel a Föld és a Mars csak 26 havonta kerül olyan kedvező helyzetbe, amely lehetővé teszi az üzemanyag-takarékos bolygóközi utazást, az űrhajósoknak meg kellene várniuk a következő indítási ablakot. Emiatt egy teljes küldetés közel három évig tartana. Az Acta Astronautica folyóiratban idén áprilisban megjelent kutatás szerint azonban létezhetnek ennél lényegesen gyorsabb útvonalak is.

Marcelo de Oliveira Souza, a brazíliai Észak-Rio de Janeiró-i Állami Egyetem kozmológusa 2015-ben, Földközeli aszteroidák tanulmányozása közben jutott erre a felismerésre. A 2001 CA21 jelű kisbolygó korai, még pontatlan pályaadatai azt sugallták, hogy az égitest olyan ritka útvonalat követ, amely metszi mind a Föld, mind a Mars pályáját. Bár a későbbi mérések pontosították az aszteroida valós útját, a kezdeti geometria értékes támpontokat kínált az úgynevezett ultragyors bolygóközi útvonalak tervezéséhez.

Souza a két térbeli pont közötti lehetséges pályákat meghatározó Lambert-módszert alkalmazta. Ennek során a vizsgálatot az aszteroida pályahajlásának mintegy 5 fokos sávjára szűkítette, és így elemezte a 2027-es, 2029-es, illetve 2031-es Mars-szembenállásokat. Számításai szerint a közeljövő technológiájával egyedül a 2031-es indítási ablak kínál reális lehetőséget egy ilyen gyors utazásra. Ebben az időszakban egy oda-vissza küldetés mindössze 153 nap, vagyis nagyjából öt hónap alatt teljesíthető lenne.

Az űrhajó 2031. április 20-án indulna a Földről mintegy 27 km/s sebességgel, és 33 nap alatt érné el a Marsot. A legénység körülbelül 30 napot töltene a felszínen, majd a jármű június 22-én indulna vissza, és szeptember 20-án érkezne haza.

Az elképzelés egyelőre nagyrészt elméleti. Megvalósíthatósága erősen függ az űrhajó kialakításától, a hasznos teher tömegétől, valamint az alkalmazott meghajtórendszertől.

20260511_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260507_antibiotikum-rezisztencia-bakterium-gyogyszer-mrsa

Olyan gyógyszerben találták meg a szuperbaktériumok elleni csodafegyvert, amire senki sem gondolt volna

Amerikai kutatók a vérnyomáscsökkentőkben található hatóanyag, a kandezartán-cilexetil esetében jutottak arra, hogy segíthet elpusztítani az antibiotikumokra rezisztens baktériumokat.

Egyre nagyobb gondot jelenteken az emberiség számára azok a baktériumok, amelyek már képesek ellenállni a legerősebb antibiotikumoknak is, így pedig akár életveszélyes fertőzést is okozhatnak. A leküzdésükre most egy nem várt helyről érkezhet segítség: egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer lehet a szuperbaktériumok új ellenfele.

A texasi Houston Methodist Research Institute tudósai által vezetett kutatócsoport vizsgálata arra jutott, hogy a kandezartán-cilexetil nevű hatóanyag, amely a magas vérnyomás kezelésére készített gyógyszerekben található meg, segíthet leküzdeni a Staphylococcus aureus nevű baktérium által okozott fertőzést – írja a Sceince Alert.

Ez a baktérium nem reagál a meticillin-kezelésre, ezért MRSA (Meticillin-Rezisztens Staphylococcus Aureus) néven is ismert a kórokozó. A laboratóriumi- és állatkísérletek során a gyógyszer károsította a baktérium sejthártyáját, ami megzavarta a sejtek működését és végül elpusztította a baktériumot.

Eleftherios Mylokanis, a Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikáció szerzője szerint a kandezartán-cilexetil (CC) az egyik legizgalmasabb hatóanyag, amit az utóbbi években az MRSA kapcsán találtak. A baktérium legyőzése kulcsfontosságú az egészségügy számára, a beszámoló szerint ugyanis csak 2019-ben mintegy 1,27 millió halálesetért volt felelős világszerte.

A tudósok nemrég képalkotó technológiák segítségével vizsgálták, miként hat az MRSA-ra a kandezartán-cilexetil. Azt találták, hogy a hatóanyag a baktérium sejtmembránjához tapad, majd megbontja azt, ami végül a baktérium elpusztulásához vezetett. A képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a gyógyszer lyukakat ütött a baktérium membránján, amelyeken keresztül a sejt belső részei kiszivárogtak. A kutatók remélik, hogy a jövőben az embereknél is megvizsgálhatják a CC baktériumölő hatását.

origo.hu/techbazis/2026/05/chatgpt-openai-trusted-contact-biztonsag

Őrangyalokat jelölhetnek ki a ChatGPT használói

Új funkciót vezet be az OpenAI, amely lehetővé teszi, hogy a ChatGPT-t használók vészhelyzeti kapcsolatfelvétel céljából kijelöljenek egy megbízható felnőttet. Amennyiben a chatbot aggasztó, önkárosítással vagy öngyilkossággal kapcsolatos üzeneteket észlel, akkor a chatüzenetek belső átvizsgálását követően a cég moderátorai riaszthatják a vészkontaktot A vészkontakt nem nézheti meg a gyanús csevegéseket, de beszélgetésindító tanácsokkal ellátja az OpenAI, hogy miként próbálja megnyílásra sarkallni a gyanús üzeneteket írt rokont vagy barátot. Az ötlet hátterében jogi és társadalmi nyomás áll. Az OpenAI ellen több haláleset kapcsán indítottak pert, amelyekben a hozzátartozók azt állítják, hogy a ChatGPT nem megfelelően reagált a felhasználók lelki válságára, sőt egyes esetekben ösztönözte is az önkárosítást. A Trusted Contact funkciót várhatóan néhány héten belül világszerte aktiválja majd az OpenAI, első körben csak pár országban, többek közt Dél-Koreában élesedett

20260511_tma_5_resz

https://www.hwsw.hu/daralo/70541/sir-david-attenborough-technologa-televiziozas-musorkeszites-bbc-life-planet-earth.html

Több technológiai forradalmat is levezényelt a százéves Sir David Attenborough

Százéves lett Sir David Attenborough, az ember, aki életének igen jelentős részét az esőerdőkben, kamerák előtt suttogva töltötte el, ezzel páratlan életművet felépítve a televíziós természettudomány-dokumentumműfajban.

Az ünnepelt nevéhez emellett számos technológiai innovációi is kötődik. Emellett ikonikus sorozataiban (pl. Bolygónk, a Föld vagy az Élet) számos olyan technológiai innovációt használtak, melyek akkor példa nélküliek voltak a televíziózásban, ma viszont már mindennaposnak számítanak. Ilyenek voltak például a hőkamerák, a speciális makrofotós lencsék és az azokat mozgató robotizált megoldások vagy éppen a drónok és más távirányítású eszközök.

A 2006-ban bemutatott, 2002-től forgott Bolygónk, a Föld (angolul Planet Earth) emellett az első, teljes egészében HD-ban készült televíziós produkció volt a világon, mely végül óriási globális sikert aratott. Ennek egy jelenete a fenti, helikopterrel és egy speciális, több százezer dollárba kerülő kamerastabilizáló rendszerrel készült felvétel, mely akkoriban teljesen korszakalkotó megoldásnak számított a maga műfajában és két évtizeddel a készítését követően, a drónkorszakban is lélegzetelállítóan mutatja be Venezuela egyik legszebb természeti képződményét.

Attenborough a VR-technológia jelentőségét is hamar felismerte és stábjával virtuális térbe helyezett dokumentumfilmeket is készített, elsősorban oktatási célra.

A közösségi médiát ellenben meglehetősen későn vette használatba, amikor viszont 2020-ban létrehozta Instagram-fiókját, mindössze 4 óra 44 perc alatt lett egymillió követője, ezzel Jennifer Anniston korábbi rekordját megdöntve.

A tudós természetesen a mesterséges intelligenciával is szoros kapcsolatban van. Hangja ugyanis a világ egyik legismertebb és legbizalomgerjesztőbb auditív márkája, ezért az internet tele van olyan deepfake-videókkal, melyeket Attenborough narrál, de az AI-kutatásban is szerepe van, az AI-modellek intonációjának kialakítása során. (David Attenborough állandó, nem kevésbé ikonikus magyar hangja Végvári Tamás volt, aki többek között Al Pacinónak, Ben Kingsley-nek, Harrison Fordnak és Robert De Nironak is kölcsönözte a hangját.)

20260511_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260509_villamosenergia-halozatok-ellenorzese-karbantartasa-robotokkal-kinaban

8500 robotot, köztük 5000 robotkutyát és 500 emberszabásút indít el Kína a villanyoszlopokra

Egymilliárd dolláros robotikai beruházást tervez Kína. Ennek keretében 8500 darab, mesterséges intelligenciával működő robotot, elsősorban négylábú „robotkutyákat” vetne be arra, hogy ellenőrizzék a villamosenergia-hálózatokat, és ha kell, akár karbantartási feladatokat is végezzenek. Igaz, ekkor már humanoid és kétkarú robotok is segítenének.

Míg a robotokat olykor ellenszenv kíséri azzal összefüggésben, hogy elveszik az emberek munkáját, a kínai kezdeményezés épp a kockázatok alól mentesítené a hús-vér munkavállalókat. A South China Morning Post (SCMP) jelentése szerint a robotok számos feladatot látnának el 26 tartományi régióban. Olyan feladataik lennének, mint a távoli alállomások ellenőrzése, az átviteli hálózatok felügyelete, valamint a karbantartás veszélyes vagy nehezen elérhető környezetben. A terep, illetve a feladat kiválasztása nem véletlen: az elektromos hálózatok egyre fontosabb szerepet töltenek be a mindennapokban, miközben egyre nagyobb nyomás alatt állnak, például a mesterséges intelligencia óriási fogyasztása és az elöregedő infrastruktúra miatt. A kínai robothadsereg 8500 katonájából 5000 négylábú „robotkutya” lenne, amelyeket járőrözésre és ellenőrzési feladatokra vetnének be, elsősorban hegyvidéki terepeken. Rajtuk kívül humanoid robotokat (500 darab) és kétkarú kerekes egységeket (3000 darab) is használnának majd összetettebb, nagykockázatú műveletekhez, például ultranagyfeszültségű távvezetékek karbantartásához, illetve a koordinált javításokhoz.

Miközben például számos ország villamosenergia-hálózatának teljes felújítására van szükség a korszerű igények kielégítése érdekében, Kína a robotkarbantartásban bízik az infrastruktúra élettartamának meghosszabbítása érdekében.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41