A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban

20260525_tma_1_resz

https://semmelweis.hu/hirek/2026/05/20/az-embriobol-szurtek-ki-a-sulyos-sma-betegseget-egeszsegesen-szuletett-a-kisfiu-a-semmelweisen/

Orvostörténeti siker a Semmelweis Egyetemen

Egészségesen született és jól van az a kisfiú, aki azért fogant mesterséges megtermékenyítéssel a Semmelweis Egyetemen, hogy még embrió korában kiszűrhessék az orvosok a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárásnak köszönhetően. Az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat azoknak a pároknak segít, akik az ismert genetikai betegségüket szeretnék kiszűrni az embriókból, annak érdekében, hogy egészséges gyermekük születhessen. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. Ez az első eset hazánkban, amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.

20260525_tma_2_resz

https://impressmagazin.hu/a-parafa-egy-megujulo-eroforras-nem-kell-hozza-fat-kivagni/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Parafa

A faanyag, amiért nem kell egyetlen fát sem kivágni: a parafa

A parafa egy igazán különleges, környezetbarát anyag. Parafa padlók, valamint hang- és hőszigetelő falburkolatok is készülnek belőle. A parafa az egyik legfenntarthatóbb természetes anyag a bolygón. Megújuló, újrahasznosítható és biológiailag lebomló. Nem véletlen, hogy a kellemes érzést keltő parafát előszeretettel használják jógastúdiók és óvodák padlóburkolatként, valamint a gyerekszobák és hálószobák világába is belopta magát. Kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonságainak köszönhetően pedig falburkolatok is készülnek belőle. A parafa egy rendkívül sokoldalúan felhasználható anyag, egy olyan megújuló erőforrás, melyhez nem kell kivágni egyetlen fát sem!

Csak a kérgét hántják le, amely újranő. A parafa valójában a paratölgy kérge, melyet kézzel hántanak le a törzsről anélkül, hogy a fa sérülne. Ez az eljárás teljesen biztonságos a fa számára. A növény nem sérül, és a lehántott kéregben nincsenek életfontosságú részek. A hántolást követően a fa tovább él, és 9 év alatt tulajdonképpen újra termeli a különleges rétegét. Kérge minden begyűjtés után regenerálódik, és újra sima szerkezetű parafát kapunk. Ezért szokták a parafát a természet ajándékának is hívni.

A parafa több szempontból is különleges természeti képződmény. Méhsejtszerű struktúrával rendelkezik, amely 40 millió levegővel teli cellát tartalmaz köbcentiméterenként. Többek között ennek köszönhető egyedülálló rugalmassága, és szigetelő képessége.

A parafa többféle fa többéves ágain vagy törzsein keletkező vastag kéreg (más néven „para”), amely lefejthető.

A meleg égövi országokban, nevezetesen a Kanári-szigeteken az Euphorbia balsamifera Ait. taplós fájából, Brazíliában a Pourretia tuberculata Mart. beléből, és különösen a nyugat-indiai Anona palustris L. gyökeréből csinálnak parafadugót. Ezenkívül sok könnyű fát is parafának neveznek, és a parafát pótolják vele. Hazánkban a szilfa, kecskerágó, fodorjuhar stb. éle szokott „elparásodni”, de ezekből nem készül parafa.

20260525_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260522_urkutatas-szennyezes-raketa-inditasa-muhold

Olyan hatással lehet a bolygóra a rakétaindítás, amire eddig kevesen gondoltak

Brit kutatók szerint 2029-re az űripar szennyezésének jelentős része származik majd abból, hogy műholdakat állítanak pályára. Alig egy évtized leforgása alatt a Föld körül keringő műholdak száma több mint megkétszereződött. Jelenleg 18 000 ilyen eszköz van pályán, amelyek több mint fele valamilyen hatalmas konstellációhoz tartozik – például a SpaceX Starlinkjéhez. Hogy ez a nagy mennyiségű műhold milyen veszélyt jelent, az ma már közismert, az viszont már jóval kevésbé, hogy milyen hatással vannak a légkörre azok az indítások, amelyek pályára állítják a műholdakat.

A University College London kutatói által készített konzervatív becslés szerint az ilyen megakonstellációk indítása 2029-re az űrszektor teljes éghajlati hatásának mintegy 42 százalékát fogja kitenni. A szakemberek szerint mind a rakéták indítása, mind pedig az elhasználódott egységek légköri elégése kormot hagy maga után a felső légkörben. Eloise Marais, a kutatás vezetője szerint a korom nagyon hatékonyan nyeli el a beérkező napfényt, ami miatt melegítheti a környezetét, ugyanakkor az alsóbb légrétegekre hűsítő hatást gyakorolhat.

Ennek első hallásra örülhet az ember, hiszen azt jelenti, hogy segíthet visszafogni a globális felmelegedés mértékét. Ugyanakkor ez nem ennyire egyszerű – írja az IFLScience. A korom miatt ugyanis csökkenhet a talajra jutó napfény a fény teljes spektrumában, ami megzavarhatja a növények fotoszintézisét, ez pedig a terméshozam csökkenését eredményezheti. Nem túl jó hír, hogy a jövőben Elon Musk tervei szerint összesen 1 millió műhold keringene majd a Föld körül a konstellációjában.

https://hvg.hu/tudomany/20260521_d-vitamin-gyulladas-belbetegseg-egeszseg

Felfedezték a D-vitamin titkos hatását, milliók életét teheti jobbá

Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a D-vitamin segítségével enyhíthetők a gyulladásos bélbetegségek tünetei, méghozzá úgy, hogy a vitamin az alapvető problémán segít.

Az elmúlt években számos olyan vizsgálati eredmény született, amelyek azt mutatják be, hogy a D-vitaminnak milyen jótékony hatásai vannak. Jót tesz az agynak, erősíti az immunrendszert, sőt, még az öregedést is lassíthatja – és a felsorolást napestig lehetne folytatni. Most egy újabb tétellel egészült ki ez a lista, köszönhetően az amerikai Rochesterben található Mayo Klinika kutatóinak. A tudósok a vizsgálatuk során azt találták, hogy a D-vitamin befolyásolhatja, miként reagálnak a bélbaktériumokra azoknál, akik gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvednek. Az eredményről a Cell Reports Medicine című tudományos lapban számoltak be.

Az IBD egy gyűjtőnév, amely magában foglalja a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást is, és világszerte emberek millióit érinti. Az állapot részben akkor alakul ki, amikor az immunrendszer nem megfelelően reagál a bélben lévő, általában ártalmatlan baktériumokra. Jelenleg számos kezelés érhető el, ami enyhítheti a gyulladást, arról azonban továbbra is keveset tudni, hogy miként lehetne újraépíteni a bél és az immunrendszer közötti egyensúlyt. A kutatók most ezzel kapcsolatban próbálták meg kideríteni, hogy a D-vitamin milyen hatással lehet a problémára.

A kutatók azt találták, hogy a kezelés után a résztvevőknél megnőtt az immunglobulin A (IgA) szintje, valamint csökkent az immunglobulin G (IgG) szintje. Előbbi a védő immunaktivitással, utóbbi pedig a gyulladáshoz kapcsolódik. Emellett eltolódást találtak az immunjelző útvonalakban, valamint a szabályozó immunsejtek is fokozottabb aktivitást mutattak. Ezek együttesen segítik a gyulladás kontrollálását. A szakemberek azt javasolják, hogy senki se változtassa meg a D-vitamin-fogyasztási szokását anélkül, hogy erről előtte konzultálna az orvosával.

20260525_tma_4_resz

https://telex.hu/techtud/2026/05/19/mereszebbek-es-agresszivebbek-az-urbanizalodo-allatok

Egyre több kockázatot vállalnak a városiasodó állatok, így az embereknek is több betegséget adhatnak át

A városiasodó állatok merészebbekké, aktívabbakká és agresszívebbekké válnak, mint vidéki társaik, állítja egy globális elemzés, írta a Phys.org.

A Lewis & Clark College (Portland), a montpellier-i CEFE-CNRS és az Észak-Dakotai Állami Egyetem kutatói elsőként végeztek el globális metaanalízist arról, hogy az állatok viselkedése hogyan változik a városi és nem városi madár-, emlős-, kétéltű-, hüllő- és rovarpopulációk között. A kutatás szerint a városi populációk fokozott merészséget, agressziót, felfedezőkészséget és aktivitást mutattak a vidéki társaikhoz képest. Ezt leginkább a madaraknál érték tetten, de ennek az is lehet az oka, hogy ennél az élőlénycsoportnál jóval több adatuk volt, mint más csoportoknál.

Az elemzésekben a kutatók olyan 80 korábbi tanulmány adatait kombinálták, amelyek az állatok viselkedési jellemzőit vizsgálták. Ezek a tanulmányok 28 országot és 133 különböző fajt öleltek fel.

„Azt tapasztaltuk, hogy bárhol is legyünk a világon, az urbanizáció következetes, kiszámítható módon változtatja meg a viselkedést. A legerősebb eredmény az volt, hogy az állatok kockázatpozitívabbnak tűntek. Merészebbek lettek” – mondta Tracy Burkhard, a Lewis & Clark College biológia adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.

Ez a kockázatvállaló viselkedés ugyan jelenthet előnyt is, de ezzel együtt egyre többször találkozhatnak az emberek és az állatok, ami megsokszorozhatja a konfliktusokat, valamint megnövekszik a zoonózisos betegségek terjedésének kockázata is.

Néhány fajról már régóta tudjuk, hogy sokat vállalnak be, sirályok, galambok vagy patkányok alig zavartatják magukat az emberektől, de egyre több olyan faj van, ami mostanában kezdett alkalmazkodni a városi élethez, például récefajok, a citromsármány vagy a zsezse.

A kutatók szerint az állatok urbanizációjára a várostervezőknek is figyelemmel kell majd lenniük, érdemes lesz összekapcsolniuk a különböző zöldterületeket, hogy a városi populációk között is legyen átjárás, és biztosítsák a génáramlás.

https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/22567/mi-a-zoonozis-es-hogyan-lehet-megelozni

Mi a zoonózis?

Zoonózisnak azokat a betegségeket, illetve fertőzéseket nevezik, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra átvihetők.

A kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, gombák vagy protozoonok (állati jellegű egysejtűek), de a zoonózisok közé tartoznak még bizonyos féregfertőzések, valamint egyes prionbetegségek is. Ezek átkerülhetnek a fertőzött állatról emberre, illetve a fertőzött emberről állatra:

• közvetlen kontaktus (direkt zoonózis) útján, vagy
• közvetítőn, úgynevezett vektoron, például szúnyogokon vagy kullancsokon keresztül, vagy
• a környezetből felvéve (szaprozoonózis) ez a fertőzött állat vagy ember szervezetéből kiürült kórokozók közvetlen vagy vízből, talajból, porból való felvételével történhet, vagy
• állati eredetű élelmiszerek (pl.: tej, hús, tojás stb.) elfogyasztásával.

Ha egy adott esetet vizsgálva a betegség állatról emberre terjedt át, akkor zooantroponózisról beszélünk, ha emberről állatra, akkor antropozoonózisról.

20260525_tma_5_resz

https://24.hu/tech/2026/05/22/anker-soundcore-liberty-5-pro-max-fulhallgato/

Kijelzős tokkal érkeznek az új Soundcore fülesek, az egyik ráadásul még jegyzetelni is tud

Az Anker május 22-én bemutatta a legújabb, a Soundcore almárka alá tartozó zajszűrős, vezeték nélküli fülhallgatóit, a Liberty 5 Pro és Liberty 5 Pro Max modelleket. A fülesek egyik nagy újdonsága, hogy a gyártó saját fejlesztésű, Thus processzorát használják a kristálytiszta hanghívások biztosításához, mindkét esetben kijelzőt kapott a tok, sőt, a Pro Max variáns még mesterségesintelligencia-alapú jegyzetelési funkcióval is rendelkezik. Ez lehetővé teszi a megbeszélések közvetlen rögzítését a tokkal, telefon nélkül, majd azok automatikus átirattá és jegyzetté alakítását. A Liberty 5 Pro egy 0,96 hüvelykes TFT érintőkijelzős töltőtokot kapott, míg a Liberty 5 Pro Max bölcsője egy 1,78 hüvelykes AMOLED képernyővel rendelkezik. Ez a kijelző is érintésérzékeny, állítható rajta a háttér, a menükből vezérelhető a lejátszás, illetve ki- és bekapcsolhatók a különböző funkciók (ANC, Dolby Atmos stb.), illetve innen is aktiválható az MI-alapú jegyzetelés. A tok hátoldali gombjának dupla megnyomásával rögzíthetők a megbeszélések, az Androidra és iOS-re egyaránt elérhető Soundcore app pedig automatikusan átiratot készít, azonosítja a beszélőket és kinyeri a teendőket. A modell akár 6,5 órás lejátszási időt kínál bekapcsolt aktív zajszűrés (ANC) mellett, valamint összesen akár 28 órát a töltőtok használatával.

https://ng.24.hu/tudomany/2026/05/17/ultrahang-virus-ellen-influenza-covid-19/

Hanghullámokkal sikerült vírusokat elpusztítani

Egy új tanulmány alapján az orvosi ultrahang képes lehet fizikailag szétrombolni egyes vírusokat, köztük az influenza kórokozóját és a Covid-19-ért felelős SARS–CoV–2-t – számol be a ScienceAlert. Odemir Martinez Bruno, a São Pauló-i Egyetem munkatársa és kollégái laboratóriumban vizsgálták, hogy miként hatnak az ultrahanghullámok a vírusok külső burkára. Az eredmények alapján a megfelelő frekvenciájú ultrahang mikroszkopikus rezgéseket idéz elő, amelyek végül megrepesztik a vírusrészecskéket. Bruno szerint a folyamat ahhoz hasonlítható, mint amikor a pattogatott kukorica kipukkan: a hanghullámok energiája addig torzítja a vírus szerkezetét, amíg az össze nem omlik.

A kísérletek során a kutatók hagyományos, kórházakban is használt ultrahangos készülékeket alkalmaztak 3–20 megahertzes frekvenciatartományban. A vizsgálatokban influenza A (H1N1) és SARS–CoV–2 mintákat tettek ki az ultrahangnak, majd megfigyelték, képesek-e még megfertőzni laboratóriumi sejttenyészeteket. Az eredmények alapján a vírusburkok jelentős károsodást szenvedtek, és a kezelt SARS–CoV–2 minták fertőzőképessége drasztikusan csökkent. A jelenség az úgynevezett akusztikus rezonancián alapul. Ennek lényege, hogy a hanghullám frekvenciája egybeesik a vírus természetes rezgési frekvenciájával, így a rezgések felerősödnek, majd szétfeszítik a vírus külső membránját.

A kutatók úgy vélik, a folyamat különösen hatékony a gömb alakú vírusok esetében, mert ezek jobban gyűjtik össze az ultrahang energiáját. A csapat már más kórokozók – például a dengue-, a Zika- és a chikungunya-vírus – esetében is vizsgálja a módszer alkalmazhatóságát. Az ultrahang egyébként is egyre több új orvosi területen bukkan fel, többek között agyi fájdalomcsillapításban és daganatkezelésben is kutatják lehetőségeit.

20260525_tma_6_resz

https://ng.24.hu/fold/2026/05/17/amazonas-folyo-hid-miert-nincs/

Miért nincsenek hidak a világ leghosszabb folyóján?

Az Amazonas nemcsak a világ leghosszabb, hanem az egyik legismertebb folyója is: a Perun, Kolumbián és Brazílián át kanyargó fő ág közel 7.000 kilométer hosszú, és tágabb régiója a világ egyik leglenyűgözőbb biodiverzitási forrópontja. Elsőre meglepő lehet, de a folyón egyetlen hivatalos híd sem ível át – írja az IFLScience.

A szakértők szerint az egyik fő ok a kereslet hiánya. Walter Kaufmann, a Zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézet munkatársa szerint a fő ok egyszerűen a kereslet hiánya. Az Amazonas-medence nagy része ritkán lakott, az infrastruktúra fejletlen, és sok helyen még utak sincsenek. Jó példa erre Macapá városa, amelynek több százezer lakosa van, mégsem vezet oda közút Brazília más részeiből – a közlekedés fő útvonala maga a folyó.

A másik ok a mérnöki kihívás. Az Amazonas vízszintje az esős évszakban akár 9 métert is emelkedhet, szélessége pedig extrém módon változik, néhány kilométerről akár több tíz kilométerre is kitágulhat. Ráadásul hatalmas, növényzettel borított úszó „szigetek” – úgynevezett matupák – sodródnak rajta, amelyek komoly veszélyt jelentenének bármilyen híd szerkezetére.

Az esőerdő maga sem kedvez az építkezésnek. A talaj puha és kiszámíthatatlan, a sűrű növényzet és az intenzív csapadék pedig gyorsan tönkreteszi az emberi létesítményeket. Nem véletlen, hogy a térségben sok egykori település nyomai szinte teljesen eltűntek a dzsungelben – igaz, egyes maradványok mind a mai napig kimutathatók. Az amazonasi hidak építése ellen az egyik legfontosabb érv éppen a környezeti kockázat. A különféle vizsgálatok alapján a térségben az erdőirtások 95 százaléka utak közelében történik, mivel ezek hozzáférést biztosítanak a fakitermeléshez és más ipari tevékenységekhez. Éppen ezért sok kutató, illetve természet- és környezetvédő abban bízik, hogy a folyó még sokáig híd nélkül marad.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41