20260914_tma_1_resz

https://raketa.hu/uj-szintre-lep-a-legi-mobilitas-orszagos-vertiporthalozat-johet-kanadaban

Új szintre lép a légi mobilitás: országos vertiporthálózat jöhet Kanadában

Léptéket válthat a fejlett légi mobilitás Kanadában: egy új stratégiai partnerség célja integrált légitaxi- és drónkikötő-hálózatot kiépíteni az országban. A vertiportok nemcsak fel- és leszállóhelyek lennének, de integrálják a távoli közösségeket, és komoly segítséget jelentenek katasztrófahelyzetben, az orvosi szolgáltatásokban és az áruszállításnál is.

A vertiport, azaz légitaxi-kikötők építése nem újdonság, már bő három éve is beszámoltunk a Foster + Partners dubaji nemzetközi repülőtér mellé tervezett vertiportjáról. Légitaxikról is folyamatosan érkeznek a hírek, a következő években számos helyen tervezik elindítani a szolgáltatást, így kézenfekvő, hogy a szükséges (speciális) infrastruktúra is kezd kiépülni hozzájuk. Újdonságot jelent viszont a léptékváltás: Kanadában egy egész országos hálózatot készülnek telepíteni integrált légitaxi- és drónkikötőkből.

Jelenleg a repülés egyik legnagyobb átalakulása előtt állunk. Az elektromos repülőgépek, drónok és autonóm légi rendszerek gyorsan haladnak a kereskedelmi működés felé, új lehetőségeket teremtve az utasszállítás, a vészhelyzeti reagálás, az orvosi szolgáltatások, a teheráru-logisztika és a távoli közösségek becsatornázása számára.

20260914_tma_2_resz

https://qubit.hu/2026/09/11/alvaskutatok-pszichologusok-es-gyermekvedelmi-szakemberek-kuzdenek-a-9-oras-iskolakezdesert

Alváskutatók, pszichológusok és gyermekvédelmi szakemberek küzdenek a 9 órás iskolakezdésért

A szeptemberi tanévkezdés sok családban ugyanazokkal a jelenetekkel jár: a középiskolás gyerek este tizenegykor, ne adj’ Isten éjfélkor még valamilyen képernyőt bámul, reggel alig tud kikelni az ágyból, az első két tanórát pedig félálomban üli végig. A magyarázat, amelyhez szülők és tanárok egyaránt szívesen nyúlnak, kézenfekvőnek tűnik: a gyerek lusta, fegyelmezetlen, és ha valóban akarná, korábban is le tudna feküdni.

Az alváskutatók évtizedek óta egészen mást állítanak, ez a tudás azonban mindmáig nem szivárgott át a reggel nyolc óra körüli kezdésre berendezkedett magyar iskolák órarendjébe. Ezen szeretne most változtatni a Nekem9 nevű munkacsoport, amelyben alváskutatók, iskolapszichológusok, mentálhigiénés és gyermekvédelmi szakemberek dolgoznak együtt azért, hogy a hazai középiskolákban későbbre tolják az órakezdést.

Az alvás és az ébrenlét szabályozásának ma is érvényes elméleti keretét a budapesti születésű svájci kutató, Alexander Borbély dolgozta ki, aki 1982-ben, a Zürichi Egyetem farmakológiai intézetének munkatársaként publikálta kétfolyamatos modelljét. Eszerint két egymástól független, kedvező esetben azonban egymással összhangban működő élettani folyamat dolgozik együtt.

Az egyik az S-folyamat, amely az alvás homeosztatikus nyomását fejezi ki: minél hosszabb ideje vagyunk ébren, annál nagyobb erővel jelentkezik az alvásigény, és annál mélyebb, hatékonyabb lesz maga az alvás. A másik a C-folyamat, vagyis a cirkadián ritmus, amely nem az alvás mennyiségét, hanem az időzítését határozza meg, és amelyet a belső biológiai óra, valamint a környezeti időtagolók (fény, étkezések, a társas aktivitás időpontjai) kölcsönhatása alakít. Innen ered egyébként az is, hogy reggeli, esti és köztes napszaki preferenciájú, azaz eltérő kronotípusú emberekről beszélhetünk.

Serdülőkorban mindkét rendszer átalakul, méghozzá ugyanabba az irányba, és erről lényegesen kevesebb szó esik, mint a képernyőhasználatról. Az S-folyamat oldaláról nézve a kamaszok jóval ellenállóbbá válnak az alvásnyomással szemben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába vannak régóta ébren, kevésbé érzékelik a fáradtság és az álmosság jeleit, így értelemszerűen kevésbé motiváltak arra, hogy korábban ágyba kerüljenek – mondja Simor Péter, a Nekem9 munkacsoport vezetője, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszékének habilitált docense. A C-folyamat oldaláról pedig a hormonális éréssel összefüggésben későbbre csúszik a melatonin szekréció esti emelkedése, vagyis annak a hormonnak a termelése, amely a napszaki ritmus egyik legfontosabb szabályozója.

Ennek a két változásnak együttesen az a következménye, hogy a serdülő nemcsak nem érzi magát álmosnak este, hanem akkor sem tud könnyen elaludni, ha egyébként jó szándékkal korábban fekszik le, hiszen a cirkadián ritmusa által diktált éberség ilyenkor még nem lankadt el.

20260914_tma_3_resz

https://raketa.hu/muholdfelvetelek-bizonyitjak-egyszer-csak-elobukkant-a-semmibol-majd-ismet-eltunt-egy-kanadai-sziget

Műholdfelvételek bizonyítják: egyszer csak előbukkant a semmiből, majd ismét eltűnt egy kanadai sziget

A különös képződmény nagyjából 9800 négyzetméteres volt, vagyis körülbelül két amerikaifutball-pályányi területet foglalt el. A hatalmas víztározó Brit Columbia északi részén, a Sziklás-hegység közelében található, és a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye. A B.C. Hydro július 21-én műholdfelvételen vette észre a szigetet a Finlay-öbölben, augusztus 5-re azonban eltűnt a helyéről. Néhány nappal később egy helyi lakos videón is rögzítette, ezúttal a víztározó keletebbre fekvő részén.

A furcsa jelenség mögött azonban valószínűleg nincs semmi természetfeletti. A B.C. Hydro szerint a szokatlanul nagy téli hó és a nyáron lehullott jelentős mennyiségű csapadék is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a víztározó partjáról egy erdős terület leszakadjon. A vízszint ráadásul 14 éve nem volt ilyen magas. A szakemberek szerint a különös úszó sziget akár hosszú évek alatt is kialakulhatott, ahogy az uszadékfa és a bomló növényi anyag összetömörödött a part mentén. A fák és növények összefonódó gyökérzete közben egyben tarthatta ezt a hatalmas, úszó szárazfölddarabot.

A történet igazán különös része, hogy a sziget valójában nem tűnt el, csak odébb sodródott. A szeptember 1-jén közzétett frissítés szerint a műholdfelvételek alapján mintegy 30 kilométerrel északnyugatra került, egészen oda, ahol az Ospika folyó a víztározóba torkollik. A helyiek közben más, kisebb leszakadt partrészeket és gyökérlabdákat is láttak lebegni a vízen. A B.C. Hydro egyébként rendszeresen ellenőrzi a víztározót a hasonló úszó törmelékek miatt, és külön rendszereket is használ azok feltartóztatására.

https://www.urvilag.hu/a_het_kepe/20180527_uszo_szigetek_indiaban

Úszó szigetek Indiában

A Loktak-tó nem csak arról nevezetes, hogy Északkelet-India legnagyobb édesvízi tava, hanem azokról a képződményekről is, amelyek a vízfelszín jelentős részét borítják.

Ezek a hindu nyelven phumdisnak keresztelt kör alakú képződmények ugyanis egyfajta különleges úszó szigeteket alkotnak a tó felszínén. Növényzet, homok és bomlófélben levő szerves anyagok összessége adja ki ezeket a formákat, melyek az idők során megszilárdultak. Felületük szivacsos, ruganyos, gyakran olyan érzést keltenek, mintha egy trambulinon járna az ember. Ezek a szigetcsoportok legtöbbször máig élő organizmusok. Tömegük legnagyobb része ugyanis – a jéghegyek hasonlóan – a felszín alatt található. Így aztán a száraz időszakban, amikor a tó vize alacsonyabb, a szigetek alján található élő gyökerek elérik a tómeder alját, és képesek elegendő tápanyagot felvenni onnan.

A Loktak-tó teljes felületét több ezer hasonló phumdis borítja. Ezek, és a környező vizek annyira fontosak az ivóvíz, az öntözés és az élelemellátás szempontjából, hogy ezért kapta a terület a Manipur mentőöve becenevet. Indiában több ezer halász keresi a megélhetését ezeken a vizeken, évente 1500 tonna halat fogva.

A phumdisok élővilága igen gazdag. Több mint 200 vízinövénynek és 400 állatfajnak adnak otthont, többek közt az igen ritka indiai pitonnak. A legnagyobb ilyen szigeten pedig egy nemzeti park található. A Keibul Lamjao érdekessége, hogy ez a világ egyetlen úszó nemzeti parkja. Ez ad otthon az igen ritka és veszélyeztetett állatfajnak, a líraszarvasnak vagy más néven a táncoló őznek. Nevét onnan kapta, hogy patái és mozgása alkalmazkodtak a sziget ruganyos talajához. Néhány éve már kihaltnak hitték, azonban felfedezték néhány megmaradt példányát. Az ő védelmükre hozták létre a 40 négyzetkilométert lefedő nemzeti parkot.

20260914_tma_4_resz

https://www.agroinform.hu/gazdaelet/finnorszagban-rajottek-arra-amit-a-magyar-gazdak-mar-regota-sejtenek-105594-001

Finnországban rájöttek arra, amit a magyar gazdák már régóta sejtenek

A földdel, növényekkel és talajmikrobákkal való kapcsolat a bőrünk és immunrendszerünk működésére is hatással lehet.

A gazdálkodók számára mindennapos tapasztalat, hogy a talaj nem egyszerűen termesztőközeg, hanem rendkívül összetett élő rendszer. Egyre több kutatás arra utal, hogy ennek a mikrobiális világnak nemcsak a növénytermesztésben és a talaj termékenységében van szerepe, hanem az emberi egészséggel is kapcsolatban állhat.

A természetben töltött idő sokak számára elsősorban látványt, illatokat és hangokat jelent. Egy séta közben figyeljük a fákat, hallgatjuk a madarakat, érezzük a virágok illatát, mégis gyakran úgy térünk haza, hogy magához a talajhoz vagy a növényekhez alig értünk hozzá. Pedig a kutatások szerint éppen ez a közvetlen kapcsolat lehet fontos. Már néhány másodperc alatt megváltozhat a bőr mikrobiomja. Mira Grönroos, a Finn Környezetvédelmi Intézet ökológusa és természet-egészségügyi kutatója egy kísérletben arra kérte a résztvevőket, hogy húsz másodpercen keresztül dörzsöljék kezüket földdel, tőzeggel és mohával. A vizsgálat után azt tapasztalták, hogy a bőrön található mikrobák mennyisége és változatossága jelentősen megnőtt. Ez a változás még akkor is kimutatható maradt, amikor a résztvevők csapvízzel leöblítették a kezüket.

A kezek szabad szemmel tisztának látszottak, mikrobiológiai szempontból azonban jelentős változás történt. Elsőre talán nem tűnik előnyösnek, ha több baktérium kerül a bőrünkre. A mikrobiális közösségek működése azonban jóval összetettebb ennél. Ha sokféle mikroorganizmus él egymás mellett, azok versenyezhetnek egymással, így kisebb eséllyel kerülhetnek túlsúlyba a betegséget okozó baktériumok. Nem elég egyszer megfogni egy marék földet. A húsz másodperces kontaktus ugyan mérhető változásokat eredményezett, Grönroos szerint tartósabb hatás inkább rendszeres vagy hosszabb természetes érintkezéssel érhető el.

A kísérlet során ugyanis a bőr mikrobiotája viszonylag gyorsan visszatért a kiindulási állapothoz hasonló összetételhez. Ez arra utal, hogy nem egyetlen alkalmi találkozás, hanem a földdel, növényekkel, fákkal és más természetes felületekkel való ismétlődő kapcsolat lehet igazán jelentős.

A talaj mikrobiális sokféleségéről jellemzően a növénytermesztés, a tápanyagforgalom vagy a talajszerkezet oldaláról beszélünk. Ezek a vizsgálatok azonban arra mutatnak rá, hogy a talajélet és az emberi egészség között is lehet kapcsolat.

Finn gyerekeken vizsgálják a természetes talaj hatását. A közép-finnországi Aurinkolina napköziben a gyerekek mindennap több órát töltenek a szabadban. Fák és bokrok között játszanak, kötélen másznak, homokvárat építenek, pocsolyákban tapicskolnak, földet és faforgácsot vesznek a kezükbe. A nap végére gyakran sárosak lesznek, a kutatók pedig éppen azt vizsgálják, hogy ez milyen hatással lehet az egészségükre. A gyermekek bőrén, nyálában és székletében található mikroorganizmusokat elemzik, emellett vér- és hajmintákat is vizsgálnak. A cél annak feltárása, hogyan változik az immunrendszerük egy hároméves időszak alatt, miközben az óvodai környezetet természetesebb elemekkel alakítják át.

20260914_tma_5_resz

https://hvg.hu/360/20260912_hvg-ifa-2026-innovativ-ujdonsagok

2 izgalmas új kütyü

Több, figyelemre méltó készüléket is megmutattak a gyártók a technológiai újdonságok legnagyobb európai seregszemléjén, Berlinben.

RugOne Xsnap 7 Pro – Kiváltképp

Nem az az érdekes, hogy három kamera van a telefon hátoldalán, hanem hogy az egyik kivehető. A RugOne nevű, nem csupán mifelénk ismeretlen gyártó Xsnap 7 Pro készülékéről van szó. Nemcsak a szokásos IP68-as vízállósági tanúsítvánnyal rendelkezik, hanem IP69K besorolást is kapott: ez a legmagasabb szintű, ipari léptékű víz- és porállóságra utal. Az egyszerű víztűrésnél ez annyival komolyabb, hogy még az egy időben több irányból nagy nyomással érkező vízsugaraknak is ellenáll, akár 30 percen át.

Már ez sem szokványos, az pedig végképp nem, hogy a készülék hátlapján lévő három képleső közül az egyik kipattintható és a mobiltól független, önálló akciókameraként is használható. A modulban természetesen saját kis akkumulátor is van, melynek köszönhetően 40 percen át képes 2,7K felbontásban, másodpercenkénti 30 képkocka sebességgel videót rögzíteni a 64 GB-os külön tárhelyére. Igaz, ez elmarad a neves akciókamerák képességeitől, de figyelemre méltó ahhoz képest, hogy elég csak a telefont vinni az utazás vagy intenzív mozgásformák látványos rögzítésére.

Lenovo ThinkBook Project Swan – Nyújtó gyakorlatok

A 14 hüvelykes laptop könnyen hordozható, a 17 hüvelykes képernyőn viszont sokkal kényelmesebb dolgozni. Melyik fontosabb? Dönteni kell. De lehet, hogy már nem sokáig, a Lenovo újdonsága ugyanis, bár ez elsőre lehetetlennek hangzik, mindkét feltételt teljesíti. A ThinkBook Project Swan alapvetően 14 colos, ám a rugalmas OLED képernyője egy gombnyomásra széltében megnyúlik, az eredmény egy 17 hüvelykes képernyő.

Az egyelőre koncepcióként bemutatott – azaz működőképes, de kereskedelmi forgalmazásra készen még nem álló – notebook 1,6 kilogrammot nyom, vastagsága 17,9 milliméter. Egy ilyen notebook, ha piacra kerül, kedvence lehet a sokat utazó és nagy Excel-táblákkal dolgozó üzletembereknek éppen úgy, mint a tartalomgyártóknak és a kreatív ipari szakembereknek.

20260914_tma_6_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/09/10/globalis-katasztrofa-apokalipszis-legbiztonsagosabb-hely/

Hol lenne a legbiztonságosabb egy globális katasztrófa esetén?

Bizonyos események, egy nukleáris háború, egy hatalmas vulkánkitörés vagy világméretű járvány óriási csapást mérhetnének az emberiségre, kérdés, hogy mely területek lennének viszonylagos biztonságban.

Egy új tanulmány alapján Ausztrália lehet a bolygó egyik legbiztonságosabb helye globális katasztrófa esetén – számol be a Live Science. A kutatók olyan feltételezett eseményeket vizsgáltak, amelyek néhány hónap vagy év alatt a világ népességének több mint 10 százalékát elpusztíthatnák, ezek közé tartozik egy nukleáris háború, egy hatalmas vulkánkitörés, egy világméretű járvány vagy a globális infrastruktúra összeomlása.

Az eredmények azt mutatják, hogy nincs olyan ország, amely minden lehetséges katasztrófával szemben ellenálló lenne, bizonyos tényezők azonban növelik egy társadalom túlélési esélyeit. Ilyen a fejlett ipari háttér, az élelmiszer-termelésre való képesség, az energiabiztonság és az, hogy egy ország mennyire függ a nemzetközi kereskedelemtől.

„A katasztrófák idején gyakran az élelmiszerrendszer jelenti a szűk keresztmetszetet” – mondta Florian Ulrich Jehn, a FernUniversität (Hagen) munkatársa és a csapat tagja. A hazai termelés például megnehezíthet egy nukleáris háború vagy hatalmas vulkánkitörés azzal, hogy napfényt blokkoló részecskéket juttat a levegőbe, a nemzetközi kereskedelmi hálózat összeomlása pedig az importot sodorhatja veszélybe. Ám egyéb faktorok sem elhanyagolhatók, a fejlett ipari háttér például válsághelyzetben lehetővé teszi olyan termékek hazai előállítását, amelyeket normál körülmények között külföldről szereznek be.

Miért van jó helyzetben Ausztrália?

• a déli féltekén, viszonylag elszigetelten fekszik, így távolabb van egy esetleges nukleáris konfliktus valószínű gócpontjaitól;
• jelentős mezőgazdasági termeléssel és számottevő energiainfrastruktúrával bír;
• mérete és változatos éghajlati viszonyai pedig szintén előnyt jelenthetnek egy globális élelmiszerválság idején.

A földrajzi helyzet egyéb katasztrófák esetében is számít. A déli féltekén kevesebb aktív vulkán található, ráadásul a nagyobb óceáni területek mérsékelhetnek bizonyos éghajlati hatásokat

A kutatók szerint a nagy szigetek különleges előnyt élvezhetnek, mert szükség esetén könnyebben elszigetelhetik magukat a világ többi részétől. Ez viszont csak akkor jelent valódi előnyt, ha saját gazdaságuk legalább részben képes biztosítani az alapvető szükségleteket. Japán például fejlett és gazdag ország, de erős külkereskedelmi függősége sérülékennyé tenné a globális ellátási láncok összeomlásakor.

Ausztrália mögött Argentína, Brazília és Új-Zéland következik a rangsorban. Új-Zélandot ugyan kedvező földrajzi helyzete és mezőgazdasága segíti, de aktív vulkánjai, kis ipari bázisa és a cunamiknak való kitettsége rontja a helyzetét. Argentína és Brazília esetében a kutatók a nagyobb társadalmi egyenlőtlenséget és a politikai instabilitás történelmi problémáit emelték ki.