A védtelen munkavállaló nem erősíti a gazdaságot

Különösen veszélyeztetett munkavállalók a fogyatékkal élők, a szülési szabadságról visszatérő nők, a fiatalok, a hajléktalanok és a roma nemzetiségűek. ?A munka méltósága” projekt keretében e csoportok munkaerőpiaci helyzetét külön is vizsgálta az ombudsman. Megállapításaikat megküldték minden érintett kormányzati és civil szervezetnek, valamint a kormánynak és a parlamenti képviselőknek is.

Egyre védtelenebbek a munkavállalók, de ettől nem lesz versenyképesebb a gazdaság. Szakemberek szerint felül kell vizsgálni a munka törvénykönyvét.
A védtelen munkavállaló nem erősíti a gazdaságot

A rendszerváltás óta minden kormány próbál munkaügyi szigorításokkal gyors válaszokat adni a válságra, a gazdasági problémákra, de ezek soha nem hoztak sem jobb versenyképességet, sem bővülő foglalkoztatást ? állítja Szabó Máté. Az alapvető jogok biztosa ?A munka méltósága” projekt zárókonferenciáján elmondta, ebbe a sorba illeszkedik az új munka törvénykönyve (Mt) is, amely tovább csökkenti a munkavállalók védettségét anélkül, hogy attól valós javulást remélhetnénk a gazdasági szektorban.

A munkavállalók jogszabályi védettségét tekintve Magyarország jóval az európai átlag alatt van, de nálunk még annál is rosszabb a helyezet, mint a kelet-európai országokban ? tette hozzá Szabó Máté. Mint mondta, nem vitatják a kormánytól azt a jó szándékot, hogy orvoslást keres a versenyképesség gyengeségére, de a kutatásaik azt bizonyítják, hogy erre nem jó eszköz a munkajog megnyirbálása, ami ugyanakkor a munkavállalók számára egyre nagyobb bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot okoz.

Nacsa Beáta, az ELTE adjunktusa ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint éppen hogy bővíteni kellene a munkavállalók jogait, Magyarország szembemegy ezzel a trenddel. Példaképp említette, hogy az Mt szerint, ha egy 5 éve az adott cégnél dolgozó munkavállalót indoklás nélkül elbocsátanak, akkor ő maximum a 45 napos távolléti díjért indíthat pert a cég ellen. Ennyiért ki fog pereskedni? ? tette fel a kérdést. Hozzátette, a meggyengült munkavállalói védelem miatt ráadásul sokan egyéb jogsértéseket is el fognak tűrni, csak hogy megtarthassák az állásukat, ez pedig az emberi méltósághoz való jogot veszélyezteti. Nacsa Beáta szerint felülvizsgálatra szorul a tavaly decemberben elfogadott törvény. Az ombudsman várhatóan még idén az Alkotmánybírósághoz fordul e témában.

Különösen veszélyeztetett munkavállalók a fogyatékkal élők, a szülési szabadságról visszatérő nők, a fiatalok, a hajléktalanok és a roma nemzetiségűek. ?A munka méltósága” projekt keretében e csoportok munkaerőpiaci helyzetét külön is vizsgálta az ombudsman. Megállapításaikat megküldték minden érintett kormányzati és civil szervezetnek, valamint a kormánynak és a parlamenti képviselőknek is.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára a fogyatékkal élők világnapján emlékeztetett arra, hogy Magyarországon mindössze a megváltozott munkaképességűek tíz százaléka dolgozik, ami az európai átlag negyede.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a helyzet javítását szolgálja az a több mint 30 milliárd forint összegű pályázat, amelyre december közepéig jelentkezhetnek állami támogatásért a fogyatékosokat foglalkoztató cégek. Ezen túlmenően a következő két évben mintegy 25 milliárd forint összegben lehet pályázni a megváltozott munkaképességűek képzésének támogatására. Megkezdődött továbbá a fogyatékosok jogait szabályozó törvény felülvizsgálata.

Lápossy Attila, az ombudsmani hivatal munkatársa a rendezvényen tartott előadásában arról beszélt, hogy miközben a munkavállalókról általában elmondható, hogy kiszolgáltatottak, a közfoglalkoztatottakra ez kétszeresen igaz, hiszen munkaadóik közhatalmi jogosultságokkal is rendelkeznek.

A vizsgálatok szerint a közfoglalkoztatottak fizetésüknek a minimálbérhez közelítését várják és azt, hogy ne hetente fizessék bérüket, hanem a havi rezsiszámlákhoz igazodva. A szakember arra figyelmeztetett, hogy a garanciális szabályok rögzítése mellett e téren különösen fontos azok betartásának ellenőrzése is, hogy a rendelkezések ne maradjanak papíron.
Az ombudsman munkatársa különösen kifogásolta azt a jelenséget, hogy egyes helyeken az elbocsátottak helyére vesznek fel közfoglalkoztatottakat.
Forrás:Fn24

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.