Az artrózis-ízületi porckopás-tünetei, okai, kezelése

Az artrózis, azaz ízületi porckopás az ízületek leggyakoribb betegsége. Bár kialakulásában a genetikától a környezetig számos tényező szerepet játszik, mozgással és az elhízás elkerülésével csökkenthetjük a mozgáskorlátozottság kockázatát.

Az ízületek csontvégekből állnak, melyeket jórészt ízületi porc borít. Az ízületi végeket alkotó csontvégek egyike általában domború (ez az úgynevezett ízületi fej), a másik homorú (ez az ízületi vápa). Ezek a porcfelszínek olyan pontosan rásimulnak a porcvégekre, hogy csaknem súrlódásmentes mozgást biztosítanak. Az ízületek működésében fontos szerepet játszik még bizonyos szerveknél (például a térdben) a belső szalagok, valamint az ízületi folyadék.

A leggyakoribb betegség
Az ízületek leggyakoribb betegsége az úgynevezett ízületi porckopás, más néven artrózis, amely a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti. Ízületi porckopásról akkor beszélünk, amikor a porc állományának lebontása és felépítése nincs egyensúlyban, azaz a lebomlás nagyobb mértékű, mint a felépítés.

Ennek következtében nem tudja a súrlódásgátló szerepét hatékonyan ellátni, ezért a terhelésnek a porc nem tud megfelelni, porcsérülések jönnek létre. Mivel a porc nem bírja a terhelést, ezért az áttevődik az alatta lévő csontra. Ez a fokozódó nyomás miatt tömörül, keményebbé válik, amely így már alulról is terheli a porcot, mindez pedig erős fájdalommal párosul.

Ráadásul az ízületi fájdalom, valamint a folyadék felszaporodása miatt megnő az ízületi belső nyomás, amely csökkenti az ízületet áthidaló és stabilizáló izmok erejét. Így az ízületi instabillá, lazává válik, nem tart. Ez túlterhelést, az pedig gyulladást okoz, amely tovább fokozza a fájdalmat és egy ördögi kör alakul ki. Az artrózis végstádiumában a porc teljesen elpusztulhat, annyira, hogy a csont a csonton súrlódik, jelentős fájdalmat okozva.

Elsődleges és másodlagos artrózis

Az artrózist a kezelés alapján két nagy csoportba sorolják a szakemberek. Az elsődleges artrózis oka rendszerint ismeretlen és általában 45 éves kor fölött alakul ki, inkább a nőknél. Érdekesség, hogy nem ritkán érelmeszesedéssel párosul, ám ennek okát a szakértők nem az öregedésben látják.

A másodlagos artrózisok esetében ezzel szemben ismert a kialakulás oka: a betegséget az ízület sérülése, gyulladása, fejlődési rendellenessége, túlterhelése előzi meg, vagy olyan betegséggel kapcsolatos (pl. cukorbetegség), amely az ízületi porc anyagcseréjét befolyásolja. A porckopás ezen fajtája nem korhoz kötött, már egész fiatalokat is érinthet.

Túlsúlyos? Veszélyeztetett!
Az artrózis kialakulásának gyakran genetikai hajlam az oka, de a környezeti tényezők is felelőssé tehetők. Az ízületi porckopásnak oka lehet a túlterhelés is (például szövőnőknél, cselgáncsozóknál gyakori az ujjízület artrózisa), vagy ha az ízület felépítése eltér a normálistól.

Az okok között azonban ki kell emelni az elhízást, túlsúlyt: már 5 kilogramm súlyfelesleg 50 százalékkal megnöveli ugyanis a térdízületi artrózis kialakulásának kockázatát. Szakértők szerint a kézízületi porckopás és az elhízás között is van kapcsolat. Ezért különösen fontos a megelőzésben a rendszeres mozgás és az ideális testsúly fenntartása.

Mikor gyanakodjuk artrózisra? Tünetek
Az ízületi porckopásnak három jellegzetes tünete van.

Az első és legfontosabb a fájdalom és az ízületi merevség érzése. Tipikus tünet, ha hosszabb ülést, fekvést követően nehéz, esetleg fájdalmas az elindulás. Később az ízület tartós terhelése is fájdalmat vált ki, majd ez a fájdalom állandósul. Ha nyugalomban is fájdalmat érzünk, az gyulladásra utalhat. Érdekesség, hogy a fájdalom nem feltétlenül az érintett ízületnél jelentkezik: csípőízületi artrózis okozhat fájdalmat például csak a térdben is.
A másik fő tünet az ízületek alakjának deformitása. Ez akár a fájdalmat is megelőzheti, mivel ezt a porc-újraképződés okozza, amely később elcsontosodik. Később jelentkezik az instabilitás, az ízület „lötyögése”, amely a stabilizáló izmok gyengülését jelenti.
Végül a harmadik tünet az ízületi mozgáskorlátozottság. Normálisan például térdünket teljesen ki tudjuk nyújtani és be tudjuk hajlítani, egész a combunkig. Ha ebben a mozgásban az ízületi kopás akadályoz, az már a járásban is akadályt jelenthet. A csípő esetében az az egészséges, ha combunkat hasunkhoz tudjuk húzni, hason fekve, egész alsó végtagunkat felfelé tudjuk emelni. Ha ez nem sikerül, a csípő mozgáskorlátozottságáról beszélünk, amely azonban gyakran nem is érzékeljük egész addig, míg fájdalom nem jelentkezik. Az ujjízületek mozgáskorlátozottsága esetén pedig nem tudjuk őket teljesen kinyújtani, behajlítani.

Forrás: hazipatika.com

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.